Közmegegyezés, hogy a Pátria-tömb a miskolci főutca szégyenfoltja. Én igazából annyira nagyon nem utálom, gyerekkoromban pedig kimondottan tetszett (ahogy az akkori Magyar–Szovjet Barátság teret is szerettem, úgy tűnik fogékony voltam a modern építészetre).
Tény, hogy sokkal szebbek voltak azok a házak, amiket elbontottak, de az is tény, hogy az új beépítés legalább léptékében és tetőformájában követi a főutca építészetét. Ha megnézzük ezeket az egykori beépítési terveket, akkor kiderül, hogy ennek is mennyire örülni kell:
Forrás: Magyar Építőipar, 1971. 11-12. |
Különösen hátborzongatóak azok a mondatok, hogy „Miskolc belvárosára igazán ráfér az erőteljes korszerűsítés. [...] A túlzsúfolt, évszázados vagy még régibb igen rossz állapotú, zömmel 2 szintes épülethalmazok helyén és ezek helyett valósul meg a rekonstrukció”.
Attól természetesen semmi sem lesz jó, hogy lehetett volna nála rosszabb is. Hiszen lehetett volna jobb is, ahogy van is sok jó példa modern beépítésre a miskolci főutcán is. Meg sajnos pár nagyon rossz is. (Lsd. kapcsolódó bejegyzések).
(A Magyar Építőipar cikkéért köszönet Nagy Tamásnak!)
Kapcsolódó bejegyzések:
Azt gondolom, hogy a Pátriának a vízszintes léptékével volt, van gond. Önmagában nézve, környezetéből kiragadva, saját korának egy elfogadható épülete. Szerintem a korábban itt állt házak nem voltak különösebben nívósak (elnézést, ha mégis!), de jobban illettek a ma értékként őrzött eklektikus-polgári arculatba. No meg a zártsort bomlasztja ez a szabadabb tömegképzés.
VálaszTörlés