2019. február 14., csütörtök

Akkor még más volt minden: miskolci közlekedéstörténeti film (2010)

A napokban rázott meg Balázsi László, volt MVK-s kollégám halálhíre. Rövid ideig dolgoztunk együtt, egymás mellett, de hosszú időn át ismertük egymást. Emlékezetes közös munkánk a 2010-es készítésű céges dokumentumfilm, amely épp az ő javaslata nyomán kapta végül az Akkor még más volt minden címet.*


Tanácsadó voltam akkoriban a miskolci önkormányzat tömegközlekedési vállalatánál, és amikor felmerült, hogy valami egymillió forintot hirtelen el kell költeni imázsra, reklámra, akkor felvetettem: költsük el hasznosabban (mint pár nagy méretű hirdetés az újságokban) – készítsünk egy filmet. Méghozzá játékfilmszerű dokumentumfilmet: a miskolci közösségi közlekedés történetéről, érdekes legendáiról. Az ötlet támogatásra talált az illetékesek részéről, és sikerült megnyerni hozzá a Mikomot, azaz a városi tévét, s annak akkori riporterét, Petruskó Norbertet, aki megírta a forgatókönyvet és megrendezte a művet. Egy néhány héten át tartó forgatási időszak volt ez, amit azért több hónapnyi előkészítő munka, egyeztetések, kutatások, nyomozások előztek meg. Hogy mást ne mondjak, rettentő nehéz volt olyan vetítőberendezést találni, amivel egy réges-régi filmfelvételt meg tudtunk jeleníteni a sztoriban, ráadásul úgy, hogy nem csak digitalizálni kellett a szalagot, hanem „élőben” látható a vetítés a történetben.



 

Megtaláltuk aztán az interjúalanyokat, különféle idősebb szakembereket, cégvezetőket a megelőző évtizedekből, akik egy-egy korszakhoz kötődő legendákról, kalandokról tudtak mesélni a kamera előtt. Az összekötő narrációt egy időutazás képzete adta: a fantasztikus adottságú főhős ugyanis maga járja végig az évszázados közlekedéstörténet izgalmas állomásait – nem időgépen, hanem olyan járműveken utazva, ami a korhoz passzol. Büszke vagyok rá, hogy az időutazó szerepére nemcsak hogy egy profi színészt tudtunk felkérni, aki szívesen vállalta és tiszteletreméltó alapossággal teljesítette a kihívást, de hogy az illető maga Luke Skywalker lett, azaz az eredeti Csillagok háborúja, egész pontosan A Birodalom visszavág, az elsőként szinkronizált Star Wars-rész főhősének magyar hangja. (Ez a szinkron 1982-ben született, az 1980-as gyártású mozihoz.) Szatmári György szerencsés módon ezekben az esztendőkben épp a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, ez kínálta az apropót és a lehetőséget is a közös munkára.


 
 
Balázsi Lacival, aki az MVK Zrt. kommunikációs osztálynak munkatársa volt, gardíroztuk a filmkészítést. A móka kedvéért úgy is írattuk fel nevünket a stáblistára, illetve a DVD-kiadás borítójára, hogy „executive producer”, ez olyan menőn hangzott. Igen, a film DVD-lemezre került, hogy a céges marketingben mint ajándékot használhassák a következőkben. Díszbemutatót is tartottunk, 2010 nyarán egy vállalati rendezvényen. A dolog utóéletéről, tehát hogy tényleg ajándékozgatták-e a későbbi igazgatók üzleti partnereiknek, pláne az önkormányzat ilyen-olyan vendégeiknek mint városmarketing-anyagot, sajnos nincs tudomásom.
Én magam az előkészítő munka keretében sok érdekességgel, tanulsággal gazdagodtam, ezek egy részét például az évekkel később az Észak-Keleti Átjáró Egyesületnél folyó civil helytörténeti kutatómunkában, például az Utánam, srácok! című tanulmánykötetet írva-szerkesztve hasznosítottam.
Maga a film pedig szerintem jól sikerült, jól esik újranézni és jó szívvel ajánlom megtekintését. Ezzel emlékezve Balázsi Laci kollégámra. Ő maga egyébként az utolsó szereplője a filmnek, 31:24-től látható-hallható.

* Ma is megvannak a feljegyzéseim, milyen ötleteken törtem a fejem, „poén” adódott volna bőven, de sehogy se sikerült a frappáns megoldást megtalálni:
Utas és holdvilág (Szerb Antal regénycímének második szavát kellett volna valami idepasszoló kifejezésre cserélni), Mindig meg-megállva, Álmában csönget egy picit, Szendereg a robogás, Hosszú jegyesség (Jeunet filmje nyomán), Három utas egy megállóban (Jerome regénye), Csak felszállók részére!, Nem végállomás, megyünk tovább!, Évszázados menetidő, Jegyben az utasokkal, Érvényes végtelen utazásra, Egymillió fontos buszjegy, és hasonlók...


A film akkori tévés bemutatójának (Miskolc Városi Televízió) előzetese:


És maga a film:



A DVD-borító:

2017. február 8., szerda

Miskolc 3D-ben a Google Térképen

Hat évvel ezelőtt ennek a blognak az első bejegyzése arról szólt, hogy mennyire üres Miskolc a Google Earth/Mapsen. Akkor még a felhasználók töltötték fel a 3D-s épületeket, és erre buzdítottunk mi is:
Azóta megváltoztak a Google módszerei, és már nem engedi, hogy a felhasználók töltsenek fel épületeket, hanem automatikusan generál le egész városokat 3D-ben. A módszer kétségkívül hatékonyabb, még ha az egyes épületek kidolgozottsága, részletezettsége el is marad a kézzel modellezettekétől.
Na és a lényeg: hogy pontosan mikor, azt nem tudom, de már Miskolc (beleértve Lillafüredet is) is megvan teljes 3D-ben a Google Térképen.

Néhány képernyőfotó:







A 3D-s nézetet az alábbi módon lehet előhozni:

Kapcsolódó bejegyzések:

2016. február 23., kedd

Villamos mint híd - villamos a hídon

Pár nappal azután, hogy első helyezést értem el az MVK Zrt. ötletpályázatán azzal az ötletemmel, hogy a régi bécsi villamosokból hidakat lehetne csinálni, felhívott Puskás Péter, a Tiszai pályaudvar előtti tér átalakításának egyik tervezője. Elmondta, hogy neki is tetszett a pályaművem, és felkért, hogy a Tiszai előtt lévő Szinva-hídra tervezzek egy villamos-bárt.
A felkérést elfogadtam, és a szokásos szoros határidő miatt rohamtempóban el is készültek a tervek.
Ez a villamos-bár látható a minap.hu-n most nyilvánosságra hozott látványterveken is.

Kép forrása: http://minap.hu/cikkek/ilyen-lesz-tiszai-palyaudvar-kornyeke-ime-latvanytervek

Hogy teljesebb legyen a kép, most én is nyilvánosságra hozom a tervem egyik korábbi változatát, ami nekem jobban tetszett volna. Nagy különbségek nincsenek, tulajdonképpen csak a villamoshoz kapcsolódó kis kiszolgálóépület színe más és kicsit a kialakítása.




Sokan kérdezik tőlem, hogy meg fog-e valósulni az ötletem. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy az eredeti, híd-koncepció esetleges megvalósításáról nem tudok semmit, de a minap.hu-n most bemutatott terv remélhetőleg megvalósul.
Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget Puskás Péternek és a Műépítész Kft-nek!

Kapcsolódó bejegyzések:

2015. november 11., szerda

Villamos mint híd: az MVK Zrt. pályázatának első díjas pályaműve

Tegnap volt a közlekedési vállalat pályázatának a díjkiosztója, és nagy örömömre az enyém lett az első díj. Az ötletpályázat témája a bécsi villamosok utóhasznosítása volt.
Mivel a cég csak a meglehetősen vázlatos látványterveimet tette közzé, amikről nem derül ki, hogy maga az ötlet mi volt a maga teljességében, most itt közzéteszem a teljes pályaművet.

Villamos mint híd

Az épületekkel szegélyezett hidak mindenhol közkedveltek, leghíresebb közülük a firenzei Ponte Vecchio.
Városunkat teljes hosszában átszeli a Szinva patak. A Szinván viszonylag kevés gyalogoshíd van. A haszálaton kívüli villamosokat a patakon különböző helyeken keresztben elhelyezve olyan különleges hidak alakulnának ki, amik különböző funkciókat is be tudnának tölteni.
Az „egyedileg egységes” villamosmegállókhoz hasonlóan ezek a villamoshidak is az adott városrész hangulatához tudnának illeszkedni, például a hidak járófelületeinek, korlátjainak különböző módokon történő kialakításával. Az egyes helyeken lévő villamosokat a környék iskoláinak tanulói festhetnék ki.
Műszakilag úgy nézne ki a dolog, hogy a villamos a Szinva két oldalára támaszkodna, a szükséges közbülső alátámasztásokkal. Mellette az egyik oldalon lenne egy járófelület, ami a tulajdonképpeni átkelést szolgálná a patakon. Ezt a járófelületet a villamos aljára erősített fémkonzolok tartanák. A villamosok belsejét a járófelületről, a villamos ajtóin keresztül lehetne megközelíteni.
Néhány lehetséges helyszín és funkció:
1. a Tiszai Pályaudvar közelében, az Augusztus 20. u. tengelyében, a Selyemréti Strandfürdő mellett: a villamos jegypénztárként és turistainformációként működne, a kiszolgálás a villamos ablakain át történne.
Híd járófelülete: fém
Híd korlátja: acélsodrony, fa könyöklővel
2. a belvárosban, a Bartók Béla téren kibontásra kerülő Szinva fölött: a villamos kávézó lenne, a belseje is nyitott lenne a nagyközönség számára, akik a villamos székeire ülhetnének le.
Híd járófelülete: járható üveg
Híd korlátja: acélsodrony, fa könyöklővel
3. Újgyőri főtér közelében, a volt Hámor Étterem (később Tutto Mobili áruház) már meglévő hídját felhasználva: biciklis, kutyás pihenő és söröző, a parkoló parkosításával
Híd járófelülete: deszka
Híd korlátja: hézagosan rakott tégla, fa könyöklővel
4. a diósgyőri vár környékén, a Táncsics tér és a Bodrogi Zsigmond u. közötti jelenleg is meglévő gyalogoshíd helyén: turistainformáció, a vár és a lovagi tornák terének jegyirodája, kávézó
Híd járófelülete: kiskockakő burkolat
Híd korlátja: művészi kovácsoltvas, kő könyöklővel
5. Diósgyőrben, az 1-es buszok végállomásánál, a Herman Ottó emlékpark mellett: a villamos ablakai és ajtajai eltávolításra kerülnének, a villamos így esőbeálló, turistamenedék lenne.
Híd járófelülete: deszka
Híd korlátja: faragott fa

Melléklet: általános látványterv (3 db)






Kapcsolódó bejegyzések:

2015. október 21., szerda

Miskolc város 1960-ban: ki készítette a térképet és mikor?

Nagy Tamástól kaptam az alábbi térképet, ő pedig egy ismerősétől, aki egy idős ismerősének a fiókjában találta, több darabban. Semmit se tudunk róla, se azt, hogy ki csinálta, se azt, hogy mikor. Valószínű, hogy az ötvenes évek első felében készülhetett, mert az Avason még a Szeghalmy-féle fa kilátó van.
Érdemes a rajzot átböngészni, nekem a kedvencem a teherkikötő a Sajón.
Az olvasókat pedig arra szeretném kérni, hogy segítsenek kideríteni, pontosan mikor és milyen céllal készült a térkép.



Kapcsolódó bejegyzések:

2015. augusztus 1., szombat

A Máv-telep bontása folytatódik

Legutóbb az Utánam, srácok-blog közölt bőségesen illusztrált bejegyzést erről a halálra ítélt városrészről.
A napokban arra jártunk, és mi is csináltunk pár fotót. A telep középső része már teljesen le van radírozva, csak egy kupac fagerenda emlékeztet arra, hogy itt nemrég házak álltak.



Kicsit arrébb még állnak a házak, de nem túl jó állapotban:


Ebből a szögből a Tiszai pályaudvar mindig egy várkastélyra emlékeztet, ami a zsellérházak fölé magasodik:



Kapcsolódó bejegyzések: