Villamos mint híd: az MVK Zrt. pályázatának első díjas pályaműve

Tegnap volt a közlekedési vállalat pályázatának a díjkiosztója, és nagy örömömre az enyém lett az első díj. Az ötletpályázat témája a bécsi villamosok utóhasznosítása volt.

Mivel a cég csak a meglehetősen vázlatos látványterveimet tette közzé, amikről nem derül ki, hogy maga az ötlet mi volt a maga teljességében, most itt közzéteszem a teljes pályaművet.

Villamos mint híd

Az épületekkel szegélyezett hidak mindenhol közkedveltek, leghíresebb közülük a firenzei Ponte Vecchio.

Városunkat teljes hosszában átszeli a Szinva patak. A Szinván viszonylag kevés gyalogoshíd van. A haszálaton kívüli villamosokat a patakon különböző helyeken keresztben elhelyezve olyan különleges hidak alakulnának ki, amik különböző funkciókat is be tudnának tölteni.

Az „egyedileg egységes” villamosmegállókhoz hasonlóan ezek a villamoshidak is az adott városrész hangulatához tudnának illeszkedni, például a hidak járófelületeinek, korlátjainak különböző módokon történő kialakításával. Az egyes helyeken lévő villamosokat a környék iskoláinak tanulói festhetnék ki.

Műszakilag úgy nézne ki a dolog, hogy a villamos a Szinva két oldalára támaszkodna, a szükséges közbülső alátámasztásokkal. Mellette az egyik oldalon lenne egy járófelület, ami a tulajdonképpeni átkelést szolgálná a patakon. Ezt a járófelületet a villamos aljára erősített fémkonzolok tartanák. A villamosok belsejét a járófelületről, a villamos ajtóin keresztül lehetne megközelíteni.

Néhány lehetséges helyszín és funkció:

1. a Tiszai Pályaudvar közelében, az Augusztus 20. u. tengelyében, a Selyemréti Strandfürdő mellett: a villamos jegypénztárként és turistainformációként működne, a kiszolgálás a villamos ablakain át történne.

Híd járófelülete: fém

Híd korlátja: acélsodrony, fa könyöklővel

2. a belvárosban, a Bartók Béla téren kibontásra kerülő Szinva fölött: a villamos kávézó lenne, a belseje is nyitott lenne a nagyközönség számára, akik a villamos székeire ülhetnének le.

Híd járófelülete: járható üveg

Híd korlátja: acélsodrony, fa könyöklővel

3. Újgyőri főtér közelében, a volt Hámor Étterem (később Tutto Mobili áruház) már meglévő hídját felhasználva: biciklis, kutyás pihenő és söröző, a parkoló parkosításával

Híd járófelülete: deszka

Híd korlátja: hézagosan rakott tégla, fa könyöklővel

4. a diósgyőri vár környékén, a Táncsics tér és a Bodrogi Zsigmond u. közötti jelenleg is meglévő gyalogoshíd helyén: turistainformáció, a vár és a lovagi tornák terének jegyirodája, kávézó

Híd járófelülete: kiskockakő burkolat

Híd korlátja: művészi kovácsoltvas, kő könyöklővel

5. Diósgyőrben, az 1-es buszok végállomásánál, a Herman Ottó emlékpark mellett: a villamos ablakai és ajtajai eltávolításra kerülnének, a villamos így esőbeálló, turistamenedék lenne.

Híd járófelülete: deszka

Híd korlátja: faragott fa

Melléklet: általános látványterv (3 db)

Kapcsolódó bejegyzések:

• A bécsi villamos 12 éve Miskolcon sok fotóval
• A kettes villamos
• Újra a 10 éves bécsi villamosokról

Suspended Coffee Magyarország – adj egyet ajándékba!

Nyugat-Európában már működik, mért ne működhetne nálunk is?

Kedves Vendéglátós Barátom! 

Neked lehet, hogy vendéglőd, kifőzdéd, kocsmád, kávézód, talponállód, büféd, pizzériád van – nekünk meg egy jó ötletünk. Azért olvasod ezt, mert nem csak jó ember vagy, de ezt ki is mutatod – szívesen közvetíted az adakozó szemléletet a világban. Talán láttad, hogy szerveződik idehaza is egy mozgalom, mely azért tevékenykedik, hogy egy-egy adott térségben, helyben segíthessünk együtt a rászorulóknak. Az eredeti kezdeményezés „egy kávéról” szólt, de bármit lehet így adományozni. 

Tök egyszerű a dolog. 

Én veszek valamiből egyet, de nem kérem el amit kifizetek, így az ott marad kifizetve valakinek aki rászorul. Ő bejön és egyszerűen elkéri amit valaki otthagyott neki. Teljesen rád van bízva, hogyan tartod nyilván ezeket a rendeléseket, s azt is neked kéne elérned, hogy a helyi rászorulók tudomást szerezzenek arról, hogy nálad nyílt egy ilyen szolgáltatás. 

Ha szeretnéd ezt egy matricával is jelezni bárhol a boltodban akkor írj egy e-mailt nekünk, mi elküldjük a matricát neked: adjegyetajandekba@gmail.com (a gyártási költséget kell érte fizetned) 

Mit kell tenned? 

Meséld el a hozzád betérőknek ezt a történetet. Mondd el nekik, hogy vehetnek nálad is így bármit, amit árulsz. Aztán szólj nekik, hogy az ismerősök körében mondják el a rászorulóknak. Nem kell hirdetést közzétenni, marketinget csinálni, ez el fog terjedni magától is. Azért, mert jó dolog. Egyszerűen elég, ha a régi emberekkel elbeszélgetsz és megkéred őket, hogy mondják el másoknak is. 

Ja … és ez olyasmi, amit bátran árulj el a konkurenciának is. Nem baj, ha ő is kiveszi a részét a dologból! 

Kattints ide, csatlakozz, majd oszd meg te is! 

http://www.facebook.com/adjegyetajandekba

Miskolcit még nem láttunk a jelentkezők között, viszont egyre bővül a szolgáltatások típusa: már nemcsak kávét, ebédet, hanem játszóházi időt, kutyatápot is vehetsz a rászorulóknak.

Ha tudtok olyan miskolci helyről, ami csatlakozott, és biztosítja ezt a szolgáltatást, írjátok meg Nekünk!

A csatlakozó vendéglátókat erről a matricáról lehet felismerni:

Frissítés:

A hvg.hu is foglalkozik a témával:

Csak egy kávé – annak, aki elég bátor, hogy elfogadja

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc a Facebookon
• Gerillakertészet
• Kutyás vendéglátóhelyek Miskolcon?

Újraértelmezett telefonfülkék

A könyvespolcként funkcionáló telefonfülkék csúfos miskolci kudarca (vagyis inkább a mi kudarcunk) után a színház marketingesei meglátták a telefonfülkékben a lehetőséget. Először még csak egyet vettek birtokba, mostanra azonban már összesen öt színes, belsejében a színház világát reklámozó  installációval elkészített fülke áll az épület előtt, és valóban számos járókelő figyelmét sikerül vele felkelteni.

Csak gratulálni tudunk a készítőknek.

Kutyafuttában készült kép, de rajta van mind az 5 fülke :-)

A telefonfülkék újrahasznosítása persze nem hungarikum, találtam egy cikket, ami számos megvalósult ötletet gyűjt össze, személyes kedvencem az akvárium.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Új hirdetőtáblák a belvárosban
• Kikerültek a könyvespolcként funkcionáló telefonfülkék
• Telefonfülkék újratöltve?

Templomtoronyból kilátó

Nemrég olvastuk, hogy Gyöngyösön a ferences templom tornyában fog megnyílni a város első kilátója. Erről jutott eszembe, hogy Németországban is több látogatható templomtoronyban jártunk (és még többen nem). Ezek a régi templomok belvárosi elhelyezkedésűek, és gyakran a mai napig a város legmagasabb épületei.

Ez pl. az Andreaskirche Braunschweigban:

A torony kívülről

A torony belülről

A kilátás

 ez pedig a Johanniskirche Magdeburgban:

A templom kívülről

A toronyba vezető lépcső

A kilátás

Nálunk szerintem a Kossuth utcai templom tornya kiváló lenne ilyen célra: központi a fekvése, elég magas, kiváló lépcsője van. Ezt alátámasztandó álljon itt róla is egy kint-bent-kilátás sorozat:

Az utolsó képben van egy kis csalás, az ugyanis nem a toronyból belülről, hanem az állványzatról készült, mert a torony legfelső ablakai jelenleg be vannak deszkázva.

Egyébként Facebook-oldalunk borítóképe is ennek a templomnak a padlásáról készült.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Fotóblog: a Kossuth utcai templom télen
• A megújult Kossuth utcai templom
• A Kossuth utcai templom, Miskolc a magasból

Az éjszakai futás részletei

Augusztus elején hirdettük meg budapesti és pécsi mintára az éjszakai belvárosi futást. A téma a Minap újságírójának érdeklődését is felkeltette, így ott is megjelent róla egy rövid cikk.

Akkor most álljanak itt a részletek.

Időpont: 2012. IX. 29., 21:30

Találkozó: Városház tér

Táv: kb. 5,2 km

Útvonal: Városház tér – Kálvin János és Uitz Béla utca – Csengey utca – Mindszent tér – Görgey utca – Népkert (itt egy kör) – Mindszent tér – Szemere utca – Kazinczy utca – Batthyány utca – Palóczy utca – Városház tér.

View Éjszakai futás 2012 in a larger map

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem verseny, hanem közös örömfutás. A végén esetleg be is ülhetünk valahova, ha van hozzá kedvünk.

Előzetes regisztráció nem szükséges, aki jönni szeretne, megtalál minket a Széchenyi szobor előtt a megadott időpontban (a futócipőinkről leszünk felismerhetők és a miskolcblogos pólóinkról).

Mindenesetre létrehoztunk egy Facebook- és egy Google Plus-eseményt, aki szeretné jelezni részvételi szándékát, ott megteheti, és az esetleg készülő képek is oda fognak felkerülni valószínűleg.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Fussunk együtt éjszaka!
• A Miskolc Blog a Bükki Hegyi Maratonon
• Beszámoló: World Harmony Run Miskolc 2012.

Vidám lépcsősor

Ez a színes lépcsősor megihletett: szerintem jól mutatna néhány helyen Miskolcon is.

Például az avasi templom és temető mellett elhaladó lépcsősoron, a Herman Ottó Múzeum és a kálvária mellett vezető lépcsősoron. Igaz, ezek önmagukban is szépek, és gyakoriak rajtuk a pihenők, vagyis talán nem eléggé sűrűek a lépcsőfokok egy ilyen látványhoz. 

Van viszont a Papszer utcán egy, a kőfalon felvezető lépcsősor, ami hálás lenne egy ilyen díszítésért. 

Fotó: www.norc.hu

Miskolcon ma több iskolában folyik művészeti képzés. 

Milyen jó is lenne, ha a város pályázat keretében választaná ki a legtetszetősebb díszítési ötletet, és biztos vagyok benne, hogy a nyertes iskola diákjai örömmel dekorálnák a sivár lépcsőt, ha az alapanyagot a rendelkezésükre bocsátanák.

Talán majd egy szép napon...

Kapcsolódó bejegyzések:

• Lego híd
• Gerillakertészet
• Kukaketrecek

Ötlet: mohafelirat

Az extrém kertészet kedvelői számára új, látványos megoldást találtunk a neten.

Játsszunk el a gondolattal: hova lehetne ilyet készíteni Miskolcon, és mi lehetne a felirat?

A kép rosszul olvasható, ezért átírjuk magyarul is:

1. Végy 3 maréknyi mohát és 3 pohár (kb. 700 ml) langyos vizet. Morzsold össze a mohát, és öntsd rá a vizet.

2. Végy 2 evőkanál víztartó zselét, és add hozzá az eddigiekhez.

3. Önts hozzá fél pohár (kb. 120 ml) írót.

4. Turmixold össze az egészet turmixgépben, míg zselés állagú nem lesz. (3–5 perc)

5. Öntsd át egy vödörbe.

6. Fess vele fa- vagy durva beton felületre.

7. Hetente alaposan nedvesítsd meg.

8. Figyeld, hogyan növekszik a műved.

További hasznos tanácsok itt olvashatók: Hogyan kell zöld graffitit csinálni mohából?

Két fontos tudnivalóra mi is emlékeztetnénk az olvasókat: 1. Közterületen mohával graffitizni ugyanúgy tilos, mint festékszóróval. Tehát semmiképpen sem akarunk bárkit is a szabályok megsértésére buzdítani. 2. A mohák között számos védett faj van. Hogy véletlenül se szedj le ilyet, vásárolj mohát kertészetben vagy virágkötőtől.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Lego híd
• Kukaketrec – virággal futtatva
• Gerillakertészet

Lego híd

Dávid a Gyerekszoba blogon, ők pedig a megx.de-n találták ezt a jópofa hidat:

Ilyen volt a festés előtt:

Nagyon tetszik nekünk, jó lenne ilyen Miskolcra is. Pl. a Bajcsy-Zsilinszky úti vasúti hidat nagyon fel tudná dobni.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Háló az Avas Szállón
• Gerillakertészet
• Tovább szépül az Avas

Háló az Avas Szállón

Friss hír a minap.hu-n, hogy letakarják az Avas Szállót. Hát nem tudom, szerintem attól a csúnya zöld hálótól egyáltalán nem lesz jobb a helyzet. Akkor már érdemesebb lenne úgynevezett építési reklámhálót rátenni, egyedi tervezésű grafikával. Külföldön ha nem is gyakori, de szokásos ez a dolog. Itt egy  brüsszeli példa, ami talán nem reklám, de szellemes:

De nem kell ilyen messzire menni. Budapesten, a Ferenciek terén a ferences templom felújítását a Škoda szponzorálta, cserébe az állványzaton egyedileg tervezett reklám foglalt helyet.

Itt az Urbanista Blog cikke róla, a fotó is innen származik:

http://urbanista.blog.hu/2010/12/17/hatalmas_skoda_reklam_a_ferencesek_temploman

Szerintem az Avas Szállón is meg lehetne ezt csinálni, egy jól megtervezett, egyedi reklámgrafikával szebb lenne, mint most, és egy kis bevételhez is jutna a város.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Pusztul az Avas Szálló
• Stimm Lajos műépítész

Kukaketrec – virággal futtatva

Egyik régi bejegyzésünkben hosszan értekeztünk a kukaketrecek gyakran elkeserítő látványáról és a szebb kialakítási lehetőségekről.

A belvárosban jártunkban-keltünkben találtuk ezt a kukát, vagyis inkább a „ketrecet”:

Sajnos több a blogon a kritika, mint a pozitív változások felett való örömködés, most viszont szívből örültünk a látványnak, és gratulálunk az ötlet kivitelezőjének, valamint a rácsra futó virágok gondozóinak!  

Kapcsolódó bejegyzések:

• Kukaketrecek
• Gerillakertészet
• Gyümölcsfák közterületen

Merre járnak a miskolci biciklisek?

A készülő „kerékpárútról” szóló bejegyzésünk hozzászólásai között Miki hívta fel a figyelmünket a Budapest Cycle Track nevű programra. Androidra vagy iPhone-ra lehet feltelepíteni, és azt csinálja, hogy nyomon követi az útvonalunkat (persze csak akkor, amikor mi is akarjuk), amit aztán anonim módon feltölt egy szerverre. Ha elég sok adat áll rendelkezésre, akkor nagyon szépen kirajzolódik, hogy egy-egy városban melyek a biciklisek körében leginkább kedvelt útvonalak. 

19912 km-nyi beérkezett adat alapján készült az alábbi térkép:

Miskolcról sajnos semmi sincs rajta. Jó lenne ezen változtatni, és érdekes lenne látni, hogy merre járnak a miskolci biciklisek. Mindenkit arra biztatunk, hogy tegye fel a programot a telefonjára, és használja. Én már megtettem.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Zöld út a kerékpárosoknak?
• Bicikliút "hálózat"
• Műemlékem.hu: a közösség ereje és a műemlék-nyilvántartás

Gerillakertészet

Nem állítom, hogy aktuális lenne a poszt, hiszen ilyenkor már nem nagyon szokás virágot ültetni. Ötletelni azonban évszaktól függetlenül lehet.

Most nevezetesen azon méláztam el, hány olyan hely lehet a városban, ahova a gerillakertészek módszerével érdemes lenne ültetni valamit. Persze mi az, hogy érdemes...? Ha másnap a virágokat a piacon látjuk viszont, kétszázér' darabját, ahogy állítólag előfordult a Városgazda Kht. által kiültetett virágokkal is, akkor semmit sem érdemes.

Mindegy, az ötletelés ingyen van. Az én fantáziámat egyébként ez a felüljáró indította be:

Ültetni mellé ugyan nem igazán egyszerű, mert beton van alatta, de akár virágtartókból is kapaszkodhatnának felfelé a nem túlzottan igényes kúszónövények. Mennyivel szívesebben mennék erre reggelenként...

Inkább megvalósítható az, hogy a támfalról lecsüngő növények fedjék el a betont itt:

Ezek csak a mi környékünkön reggelenként, félkómás állapotban született ötletek. Vagy inkább vágyálomképek. Nyilván olyan helyszíneket is el lehet képzelni, ahol ennek a műfajnak nagyobb realitása lenne. Ti szoktatok ilyeneken agyalni? Hová ültetnétek gerillakertész módjára?

Kapcsolódó bejegyzések:

• Kukaketrecek
• Az Avastető
• Justitia Regnorum Fundamentum díj Miskolc legzöldebb hölgyének

Újra a Sajó-völgyi Regionális Vasútról, dél-alföldi példa alapján

Írtunk korábban Perlaki Attila ötletéről, a Sajó-völgyi Regionális Vasútról. Aki azt gondolná, hogy az ilyesmi Magyarországon csak álmodozás lehet, annak ajánlom figyelmébe a Hódmezővásárhely és Szeged között épülő TramTrain villamosvasutat. A vasút kiépülésével a két városközpont közötti utazási idő 30 percre csökken.

"A beruházásnak a szegedi tömegközlekedési fejlesztések adják az egyik pólusát, emellett Szeged és Vásárhely között a vasútvonal felújításával és Hódmezővásárhelyen a városi kötöttpálya kiépítésével jár."

Látható, hogy a koncepció nagyon hasonló az SVRV-hez. A hasonlóságok itt nem állnak meg, nézzük meg a négy város (egyelőre Tiszaújvárost hagyjuk ki) adatait:

Miskolc: 169 226 lakos

Szeged: 169 731 lakos

Hódmezővásárhely: 47 201 lakos

Kazincbarcika: 29 256 lakos (a vele gyakorlatilag összenőtt Sajószentpéterrel együtt 41 583 lakos)

Szeged–Hódmezővásárhely távolság közúton: 26,2 km

Miskolc–Kazincbarcika távolság közúton: 20,9 km.

Azt gondolom, hogy ami a hagyományosan elmaradott régiónak számító Dél-Alföldön működhet, az az egyértelműen hasonló feltételek megléte mellett beválna a hagyományosan elmaradott régiónak számító Borsodban is.

Forrás:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/04/villamosvasuttal_kotik_ossze_szeged_es_hodmezovasarhely_belvarosat/

Vár Italbolt, Vár Lottózó, Vár Auchan

A műemléképületek, műemléki városrészek komoly turistaforgalmat vonzanak. A turistaforgalomból azonban a legkevésbé a műemlékek profitálnak (főleg, ha nem belépőjegyesek), sokkal inkább a környék vállalkozásai. Ez adta az ötletet a horvátoknak egyfajta műemléki adó bevezetésére: a műemlékek környékén mindenki, a bankautomata üzemeltetőjétől kezdve a panzióson át az autószerelőig befizet a bevételéből egy minimális összeget. Annyira minimálisat, hogy meg sem érzi, de a sok kicsi sokra megy alapon végül mégis tisztességes pénz gyűlik össze, aminek nagy része helyben marad, és csak műemléki célra fordítható. A dolog olyannyira működik, hogy már a "kárvallottak" is szeretik: a befolyt pénzből ugyanis a város rendbe tud hozni újabb műemlékeket, így a vendéglátók mondhatják a vendégeiknek, hogy jöjjenek vissza, mert újabb látnivalók lettek azóta, hogy utoljára itt jártak. Öngerjesztő folyamat, pozitív irányban.
És hogy miért a bejegyzés kissé talányos, de létező vállalkozásokra utaló címe? Mert velünk ellentétben a horvát rendszerben annak is fizetnie kell, aki a műemlék képét felhasználja.

Abszolút egyet tudok érteni ezzel a rendszerrel. Szerintem városi szinten is be lehetne vezetni, és a kezdeti siránkozás után talán itt is rájönnének az érintettek, hogy jól jártak.

Miskolci az első vidéki játszótér a jatszoterkereso.hu-n

(Örömmel köszöntjük első vendégszerzőnket, Dávidot, aki eddig is sok hasznos ötlettel járult hozzá a bloghoz.)

Még januárban merült fel bennem a gondolat, hogy milyen jó lenne térképen, kategóriákba sorolva látni a miskolci játszótereket, és így kevésbé ismert helyekre is szívesebben el tudnánk menni a gyerekekkel. Aztán rákeresve a neten kiderült, hogy mint már sok más ötletet, ezt is megcsinálták előttem, méghozzá nagyon jó minőségben: ez a jatszoterkereso.hu.

A készítők és karbantartók szintén gyerekes apukák IT tudással megáldva, akik megcsinálták a keretrendszert, és nagyon sok budapesti játszótérrel fel is töltötték azt. Vidéki még nem volt, de volt egy felhívásuk, hogy várják a jelentkezőket, és be lehet küldeni játszótereket képekkel. Én a hozzánk legközelebb eső játszóteret fényképeztem és kategorizáltam be, erre már külön feltöltő felület is van (http://jatszoterkereso.hu/tolts-fel-jatszoteret-te-is/).

Ez a játszótér jelent meg a múlt héten az oldalon, mint első vidéki játszótér: http://jatszoterkereso.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/miskolc/racz-adam-utcai-jatszoter/ 

Biztatom az olvasókat, hogy ragadjon át másra is a lelkesedés, és egy-két képet kattintva bővítsük a miskolci játszótereket! Akiknek még további biztatás is kell, azok elolvashatják, hogy most egy nyereményjáték is van az oldalon. Már nekem is megvan a következő  beküldendő játszóterem, csak még a képeket kell összekészítenem.

A játszóterekre vadászva egy dolog tűnt fel. Szegény játszótereknek (a legtöbbnek), még ha most is újították fel, nincs nevük. Milyen jó lenne, ha egy felújítás után lenne névadó is, hiszen mennyivel személyesebb, és jobban lehet rá hivatkozni a gyerekek előtt is: menjünk pl. a Mazsola játszótérre. Most legtöbbször valamilyen jellegzetes játék alapján hivatkozunk rájuk. Van pl. drótköteles, kosárhintás játszótér, de a névnek jobban örülnék.

Tud valaki erre választ adni, hogy közigazgatásilag kihez tartoznak a játszóterek, hogy lehetne egy játszótérnek nevet adni? 

Van is egy ötletem. Dargay Attila ha nem is miskolci születésű, de borsodi (nyéki). Milyen jó is lenne, ha mondjuk a városban a játszóterek az ő főhőseikről kapnák neveiket.

Szinva-parti autópálya

Jellemző városunkra (és az egész országra), hogy mindent az autóközlekedésnek rendelnek alá. Mindenki gyorsan el akar jutni mindenhova, és mindenki mindenhol parkolni akar, azt ugyanakkor senki se akarja, hogy 2x2 sávos út vagy parkoló legyen az ablaka alatt. És az emberek nem veszik észre a kettő közötti összefüggést.

Itt van például az egyik legutóbbi csodás fejlesztés, a Szinva-parti útépítés (az úgynevezett tehermentesítő):

http://minap.hu/news.php?extend.35376.4

Nem minden város büszkélkedhet azzal, hogy keresztülfolyik rajta egy tiszta vizű hegyi patak. Ez egy csodás adottság, amit nálunk mégis nyűgnek kezelnek. Ékes példája ennek a Szinva belvárosi lefedése (amikor gyakorlatilag építettek egy hidat a patakon hosszában). 

kép forrása: norc.hu

Úgy tűnik, hogy 30 év alatt nem sok minden változott: most az Avas alján silányítják a Szinva partját főközlekedési úttá, sőt ezekkel a béna átlós hidakkal kvázi lefedik azt. Pedig egy város nem attól lesz kellemes hely, hogy gyorsan el lehet jutni benne egyik pontból a másikba. (Gondoljanak bele a kedves olvasók: azokban a városokban, ahová turistaként szeretnek járni, egyszerű és gyors az autóközlekedés? Legfeljebb a külvárosokban.) És itt elértünk egy újabb problémához: a belváros téves értelmezéséhez. Véleményem szerint az Avas északi oldalán futó utcák is részei a történelmi Miskolcnak. Nem lenne szabad a motorizációnak alárendelni őket. Mindenhol azt hallani, hogy "de növekszik a forgalom". Valahol azt olvastam, hogy a megnövekedett forgalom ellen útépítéssel védekezni olyan, mint az elhízás ellen a derékszíj kiengedésével. Miskolcnak az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent a lakossága, tehát nem törvényszerű a forgalom növekedése. De az is lehet, hogy azért növekszik a forgalom, mert sokan kiköltöztek az agglomerációba, és onnan járnak be. Ez esetben felmerül a kérdés, hogy kinek az érdekei fontosabbak: az övéké, vagy azoké, akik itt maradtak?

A végére pedig néhány kép, hogy más városokban hogy nyúlnak a várost átszelő patakhoz:

Boulder, Colorado, Amerikai Egyesült Államok

Boulder, Colorado, Amerikai Egyesült Államok. Ez a kép is a városon belül készült, a közelben fut is egy nagy forgalmú út. Ez a patak (Boulder Creek) abban is hasonlít a Szinvához, hogy általában kicsi, de néhány évtizedenként durván kiönt. Ezt is megtanulták kezelni.

Gyula. Kép forrása: http://www.tripadvisor.in/LocationPhotos-g1056637-w2-Gyula.html#22083000

A Szinva mellé nem "tehermentesítő" kell (főleg, hogy most költ a város milliárdokat a pár száz méterrel arrébb futó villamosvonalra), hanem a város teljes hosszán végighúzódó park. Bicikliutakkal, sétányokkal, kerti pavilonokkal, padokkal, kis kerthelyiségekkel. Biztos vagyok benne, hogy ha ez megvalósulna, akkor sokan nem autóval járnának be a Belvárosba, hanem bringával. És ez tényleg tehermentesítené a város utcáit.

És abban is biztos vagyok, hogy 20-30 év múlva az urbanisták azon fognak gondolkodni, hogy hogyan lehetne visszacsinálni ezt a rombolást, amit most csinálunk ezzel az útépítéssel.

Zárszóként nézzük meg, hogy hogy fest most a mi patakunk környéke:

kép forása: http://minap.hu/news.php?extend.35376.4

Sajó-völgyi Regionális Vasút

Múlt héten írtunk az észak-déli városi vasút ötletéről. Nem vagyok szakember, részemről ez egy kósza gondolat volt, nem kidolgozott koncepció. Létezik azonban ilyen is, Perlaki Attila készítette még évekkel ezelőtt.

A terv két fő célt kíván elérni: a Sajó-völgyi egykori és jelenlegi iparvárosok (Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros) korszerű vasúti összekötését, és a miskolci észak-déli tengely tömegközlekedésének javítását.

A dolog lényege, hogy egy vonalon haladva ugyanazon szerelvények a városokon kívül helyközi, a városokon belül helyi közlekedést bonyolítanának.

A vonal hat fő szakaszból állna:

1. Kazincbarcika városi szakasz
2. Kazincbarcika – Miskolc Reptér szakasz
3. Miskolc Reptér – Belváros szakasz
4. Miskolc Belváros – Görömböly szakasz
5. Miskolc Görömböly – Nyékládháza szakasz
6. Nyékládháza – Tiszaújváros szakasz

Ezek közül a városi szakaszok igényelnék új pálya építését. A harmadik szakaszon a villamospálya a Szentpéteri kapuban haladna, a negyedik szakaszon pedig a Corvin utcán, majd a Csabai kapuban (ahol 50 évig amúgy is járt villamos). A tapolcai elágazástól a vonal Hejőcsaba keleti oldalán haladna, majd a városon kívül, Kistokaj, Mályi és Nyékládháza érintésével becsatlakozna a tiszaújvárosi vasúti vonalba.

Csak kivonatosan ismertettem a koncepciót, akit részleteiben is érdekel, megnézheti Perlaki Attila honlapján:

http://kvtlinux.lib.uni-miskolc.hu/ali/veevk/SVRV/

Innen idézem a felvázolt elképzeléstől remélt előnyöket is:

• Ütemes, gyors, környezetbarát, kényelmes utazási lehetõség a Sajó-völgy egymásrautalt települései között.
• A párhuzamos üzemek, a 26-os és 35-ös utakat, valamint Miskolc észak-déli tengelyét terhelő helyi és helyközi autóbuszforgalom felszámolhatósága.
• A forgalom egységes kezelhetősége (díjszabás, menetrend, járműpark, stb.).
• Miskolc második tengelyének egyenrangúvá válása a több, mint száz éve létező kelet-nyugatival.
• A vonal mentén területfelértékelődés (több, mint 70 km a külső szakaszokkal).
• Számottevő javulás a légszennyezettségi mutatókban a járulékos forgalomszervezési változások miatt. 

A koncepció szerintem megfontolásra érdemes, a remélt előnyök figyelemreméltók. Kíváncsi vagyok, vajon most a döntéshozók látóterébe kerül-e ez a méltatlanul mellőzött elképzelés.

Észak-déli városi vasút

Folyton visszatérő probléma Miskolc észak-déli tengelyének tömegközlekedése (még lesz róla szó itt a blogon is). Szombaton a Gömöri Pályaudvar (erről is lesz még szó) mellett mentem el, és elgondolkodtam rajta, hogy miért ne lehetne a már meglévő vasútvonalat használni erre.

A legfontosabb megoldandó kérdés a város tömegközlekedéséhez való csatlakozás lenne. Sajnos a Gömöri most eléggé periférikus helyen van (gyakorlatilag egy zsákutcában). Ott van viszont a Bajcsy-Zsilinszky úti vasúti felüljáró, ahol a villamos és a vasút keresztezi egymást. Kíváncsiságból lemértem, hogy elférne-e ott egy megálló, és nagy meglepetésemre igen. Össze is dobtam gyorsan egy kis látványtervet (a műszaki tartalmat most ne kérje számon senki, tudom, hogy pl. a híd korlátját tartószerkezeti szerepe miatt nem lehet átvágni, de ez a kis rajzocska nem kiviteli terv).

A kép kicsit csalóka, ezért ideírom a méreteket, amiket alapul vettem. Két oldalon a járda 1,85-1,85 cm, a két forgalmi sáv 3-3 m (a KRESZ szerint ekkora egy sáv minimális szélessége), a két járdasziget szintén 3-3 m, a két járdasziget közötti távolság 5,90 m (ennyi a selyemréti megállóban is). Ez összesen 21,60 m, ennyi most a távolság a két meglévő támfal között.

A két szint közötti közlekedést egy lifttel és egy csigalépcsővel lehetne megoldani.

Az új villamosmegálló a selyemréti megállótól 400 m-re lenne, a Soltész Nagy Kálmán utcaitól 300-ra. Ez utóbbi talán kevésnek tűnik, de korántsem példa nélküli: Diósgyőrben a Vince utcai és a Zenta utcai megálló között 200 m sincs, a belvárosi megállókról nem is beszélve.

Az észak-déli vasút megállói pedig lehetnének a repülőtéri útnál (csatlakozással az idáig közlekedő MVK-járatokhoz), a megyei kórház mögött (kiszolgálva a kórház mellett a Zsarnai piacot is), a Gömöri Pályaudvarnál (MVK-csatlakozás), a Bajcsy-Zsilinszky utcánál (lásd fent), majd a vasgyári iparvágányt (lesz még róla szó) igénybe véve a tapolcai elágazásnál (MVK-, Volán-csatlakozás). Innentől a városi vasút a vasgyári iparvágányon haladna, de ez már egy új bejegyzés tárgya lesz.

Kukaketrecek

A szemetet a kukák köré szóró guberálók problémájára újabban két megoldást találtak és vezettek be a társasházak: a szeméttárolók tetejének lezárását lakattal és a konténerek rácsos házban való elhelyezését.

Az első megoldásnak több társasház is megtapasztalta már a hátrányát: az ily módon rosszul járó kukázók bosszúból gyufát dugtak vagy ragasztót nyomtak a lakat kulcslyukába, máshol megpróbálták leverni, vagy a kukát rongálták meg dühükben.
A kukaketrec – jóllehet sokkal drágább – ebből a szempontból hatékonyabb megoldásnak látszik. Ehhez is kell azonban a lakók teljes együttműködése – számos alkalommal láttam a ketrecen kívül elhelyezett szemeteszsákokat, aminek a tartalmát aztán a guberálók alaposan szét is szórták. (Előfordulhat persze az is, hogy a szemétdíjat megúszni kívánó, más kukáját orvul használó polgártársak pakolták ki így a szemetet, láttam már felső kategóriás autókból szemeteszsákokat kihajigáló népeket...)

 Nekem azonban a kukaketrec a kevésbé tetszetős megoldás. Ennek pedig az az egyszerű oka van, hogy csúnya, a legtöbb Miskolcon felállított ilyen ketrec a sintértelepeket idézi. Körbenéztem az interneten, vajon Európa más országaiban milyen más megoldások léteznek erre a problémára.
A téglából, fából épített kukaházak nagyon tetszetősek, viszont egyáltalán nem olcsók, és sajnos könnyű kinyitni, tönkretenni őket, aminek nálunk megvan a veszélye...

 

Fémből is készülnek azonban igényes kukaházak, nyilván ez sem a legolcsóbb kategória.

Éppen ezért egy, a magyar pénztárcának inkább megfelelő javaslattal élnék. Úgy gondolom ugyanis, hogy a nálunk látható kukaketrecekből is ki lehet többet hozni. A legegyszerűbb megoldás a növénnyel történő befuttatás lehet, erről Zoli készített is egy látványtervet.

Ennél azonban vannak időigényesebb és nagyobb kreativitást igénylő lehetőségek is. Az alant látható kerítést Zoli Denverben (Colorado, USA) fotózta, és ötletet adhat a kukaketrecek kidekorálásához. Várjuk a további ötleteket, és ha valaki igényesen kialakított kukaketrecet lát, akkor annak a fotóját is köszönettel fogadjuk és szívesen közöljük itt a blogon.