2014. április 28., hétfő

kamuPANOráma

Rezidens vendégszerzőnk, Walter Mitty írása. Köszönjük!

KAMAfutuRÁMA címmel rendezett egynapos minifesztivált tavaly ősszel az Észak-Keleti Átjáró Egyesület a KAMA Projekt keretében az arra az alkalomra a felső szinten is megnyitott avasi kilátóban. A KAMA játékban (kamaprojekt.hu) résztvevő iskolás csoportok számára szervezett vetélkedő egyik állomása volt a "KAMUpanoRÁMA" nevű feladvány. A név utalás az átjárós esemény KAMAfutuRÁMA elnevezésére, szójáték, az olvasók felismerhetik az asszociációt a New York-i világkiállításra és a szatirikus amerikai animációs sorozatra is.
Kamupanoráma: talán könnyen ki is található, miről szól ez a feladat. A játékkitalálók egyike (történetesen jelen sorok szerzője) előbb a miskolci belvárosról készített egy panorámafotót a kilátó teraszáról, majd Photoshoppal belekontárkodott kicsit a lenyűgöző városképi látványba. Ugyanezt megtette most tavasszal, a Föld Napja kapcsán rendezett hasonló akció keretében is, ugyanazzal a fényképpel. Az első kamu kép 8, míg a második 9 képtelenséget tartalmaz. Nem létező, oda nem illő épületeket, eltorzított látványokat, architektúrákat, hamis színezéseket, máshonnan ismerős, de nem miskolci motívumokat. Az avasi kilátóban játszók dolgát megkönnyítette, hogy mindkét esetben a képeket nagyméretben kinyomtatva a legfelső szint ablakaira ragasztottuk, gyakorlatilag ugyanazt a szöget nyújtva mellettük a kilátásra, mint ahol eredetileg a fényképezőgép látott. Így az összehasonlítás gyerekjátéknak tűnt - a gyerekek kisebb-nagyobb sikerrel meg is valósították.
A Miskolc Blog olvasóinak sem hisszük, hogy gondot okozna felfedezni, mi az, ami nincs ott és úgy városunk látképén, ahogy az itt elhelyezett ábrákon.
Aki megtalálja az összes eltérést, szívesen vesszük, ha beküldi a kamaprojekt.hu weboldalon megadott e-mailre, s amikor ellátogat a következő hetek valamelyik kamás akciójára, jutalmul ajándékra is számíthat. Amennyiben pedig kedvet kap a bekapcsolódásra a nagy játékba (regisztráció ugyanott), csak bátran!
(A képekre kattintva nagyítható verzió jelenik meg róluk.)





Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 22., kedd

PocketGuide App Miskolc 2. rész

Törzsolvasónk, SzGabesz elkészítette Miskolc belvárosának bemutatását a PocketGuide nevű, iOS és Android alatt elérhető virtuális idegenvezető programhoz.
A tapasztalatokat és a túrát két részes cikkben mutatja be a blog olvasóinak, köszönet érte!
Az első rész itt olvasható:



A már látható, elérhető belvárosi túra a Búza-téri vásárcsarnokkal kezdődik. Ezt a pontot azért éreztem fontosnak beemelni, mert tapasztalat, hogy - főleg a külföldi látogatók körében - közkedveltek az ilyen és ehhez hasonló helyek, lehetőségek. Talán még a helyiek város iránt érzett megbecsülését is növeli az, hogy mindezt helytörténeti leírásokkal fűszerezem. Hazudnék, ha azt mondanám, egyszerű volt ilyen röviden beszélni minderről. Sajnos azonban hely szűke miatt elengedhetetlen a kivonatos jelleg. Sok érdekes dolog kimaradt, ami egy ilyen alkalmazásban megjeleníthető. A túraútvonalat a szokásos idegenvezetői sétám alapján készítettem. A lényege az, hogy lehetőleg minél több fontosabb, érdekesebb pontot érintsünk viszonylag rövid idő alatt úgy, hogy ne nagyon kelljen kétszer ugyanazon az útvonalon haladnunk. 



A vásárcsarnok után a főutca következik. Azt, hogy ez miért került a túrába, azt hiszem, nem kell magyaráznom. Következő pont a villanyrendőr, melynek során megemlítem a helyi villamosközlekedés, a sarkon álló épületek, maga a villanyrendőr történetét, illetve beszélek Mancsról, a mentőkutyáról is. Az információk többsége nem játszható le külön, hanem az a séta során jelenik meg plusz többletként. Ha jól tudom, erre a weben nincs lehetőség. 



Ezután megemlítem a Szinvateraszt és annak előzményeit. Itt hívom fel a figyelmet arra is, hogy Miskolcot régen Kis-Velencének hívták az ezt a területet ábrázoló korabeli képeslapokon. A Miskolci lányok szoborkompozíció és a szerelmesek hídja, más néven a lakatos híd külön figyelmet érdemel, mert mint azt szintén tapasztalatból tudom, a külföldiek kedvelik. Kötelezőnek gondoltam megemlíteni az ország bizonyos értelemben vett első kőszínházát a Déryné utcán, illetve a további épületek zsidó vonatkozásait. Krakkóban egészen jó kis turizmus épült a hajdani zsidó negyed köré. Így a következő állomáson, a Hősök terén megemlítem a zsinagógát is. 



Magáról a térről annyira nem, inkább az azt körülölelő épületekről beszélek. Ez is a hely szűkének tudható be. Következő pontként szerettem volna az erdészeti igazgatóság épületéről beszélni, de ez már szintén nem fért bele az annak szomszédságában található Magyar Ortodox Egyházi Múzeum miatt. Ez utóbbit azért tartottam fontosabbnak előbbi rovására, mert országos jelentőségű "kincset" őriz. Mégpedig a város életében, építészetében fontos szerepet vállaló, 1700-as évek görög kereskedőinek hagyatékát, illetve Közép-Európa legnagyobb ikonfalát. Egy ilyet kihagyni vétek lett volna. 



A séta a város átlagban egyik legrégebbi épületekkel, görög kereskedőházakkal szegélyezett utcájával, a Kossuth Lajos utcával folytatódik. Itt a Nyilas Misi házban otthonra lelő legendás Bató Eszter szobát, illetve a református templomot emeltem ki. Plusz információként kivonatosan leírtam magát a Bató legendát is. Az előzetes visszajelzések szerint nagyon jót tesznek a város megítélésének ezek a történetek. Tartalommal töltik meg, és érdekessé teszik az amúgy talán nem is annyira figyelemfelkeltő helyszíneket, színessé teszik a száraz helytörténeti leírást. Útba ejtem a Dőry kúriát és a Sötétkaput, leírom a történetét, a hozzá kötődő Rákóczi-legendát. Plusz információként itt említem meg a közeli Miskolc Boltot is, ahol a látogatók megtalálják a helyi Tourinform irodát, illetve szuvenírboltot, kávézót. Ez ismét csak igen előnyös lehet, hiszen régóta hallgatom a panaszokat, hogy nincs egy normális hely a városban, ahol képeslapokat, ajándéktárgyakat vehetnének a messzi földről ide zarándoklók. Ezt a csorbát az említett bolttal sikerült kiküszöbölnie a városnak, én pedig a reklámban segítek. Ezek után mutatom be a Bársony-házat, amely azért érdekes, mert alapozási munkálatai során itt találták meg az első bizonyítékot arra nézve, hogy létezett az országban kőkorszaki civilizáció. Ennek következményeként jött létre a magyar őskőkor kutatás, illetve a mai Herman Ottó Múzeum is. A Rákóczi utca 18. századi görög kereskedőházait is fontosnak éreztem megemlíteni, igaz, csak mellékes információként fért az idegenvezetés keretei közé. 
Következő állomásként a kihagyhatatlan Városház-tér, majd a Zenepalota következik. Ez utóbbit talán személyes kulturális élményeim miatt is érdekesnek tartottam, akárcsak a Szent István - leendő Fő - teret. Ez utóbbinál beszélek a lehetséges jövőképekről is. Amint megtörténik az átépítés, át fogom írni az ehhez a ponthoz tartozó szöveget is. Az Erzsébet-tér következik és annak előzménye, kialakulásának története, az ország első egész alakos Kossuth Lajos szobra, a város első közfürdője és a faragott kőhíd mellett az Arany Szarvas Gyógyszertár is. Az 1878-as nagy árvízről is itt eszközlök részletesebb beszámolót. 



Következő pontként a középkori eredetű volt főgimnáziumi épületet, a Papszer úti múzeumot említem, Herman Ottó miskolci emlékével egyetemben. Ennek nem csak azért szentelek jelentőséget, mert látogatásra érdemes kiállítások találhatóak benne, hanem azért is, mert a város egyik legrégebbi épületéről van szó. Többszörös átépítésen esett át, de gyökerei a 14. századig nyúlnak vissza. A város egyik jelképe az ezután bemutatásra kerülő Avasi Református Templom és annak védett temetője, 


majd külön "állomásként" az avasi pincesor és a Bor múzeum. Reményeim szerint hamarosan történnek ott fejlesztések. Jelenlegi állapotában szinte csak a közeli kilátó miatt érdemes útba ejteni a területet, de bízom benne, hogy a turizmus fellendülésével az újabb borházak, szolgáltatóegységek is értelmet – és bevételt – nyernek. Ezzel megindulhatna egy pozitív jellegű fejlődés a városban, amely az Egeréhez hasonló hangulatot teremthetne Miskolcon. Itt gondoltam arra, hogy a Mélyvölgy út/Csabai sor felé is elkalauzoljam a látogatót, de a területen felhalmozott szemétkupacok miatt úgy döntöttem, hogy inkább törlöm a túrából. Így az avasi kilátó érintése után ugyanarra vezet a túra, amerről jöttünk, egészen le a templomig, majd onnan a Papszer úton a Mindszent térre. Ez utóbbi az egykor különálló Mindszent település központja, történetét tekintve sok érdekes dologról lehet beszámolni. Mindeközben felhívom a figyelmet a szocializmusban elpusztított korabeli épületekre is. Ezzel megpróbáltam más színben feltüntetni a Szemere utcát, amelyen én személy szerint tájsebként érzékelem a modern építményeket. Ugyanitt hívom fel a figyelmet arra, hogy néhány még ma is álló épület az utca nyitásával egyidős, illetve, hogy a Mindszenti templom az egyetlen olyan vallási épülete a városnak, amely sosem vált protestánssá, mindig katolikus maradt. A séta utolsó pontjaként a Herman Ottó Múzeumot említem meg, ahol nemrégiben nyílt a Pannon Tenger Múzeum, aminek alapozás előtti feltárásán én magam is voltam szerencsés aktívan részt venni. Előkészületben van a Lézerpont Látványtártól átvenni szándékozott népviseleti kiállítás létrehozása, amely méreteit tekintve is egyedülálló értéket képvisel majd. Plusz információként említem a Kálvária maradványai és a Népkert egykori egységét. A fentieken látszik, hogy eléggé terjengősre sikeredett a belvárosi idegenvezetés, így semmi mást nem tudtam már beékelni. Amennyiben a cég részéről lesz rá igény, úgy a jövőben még kisebb kiegészítő túrákkal próbálkozok majd. Addig is vár a következő munka, amely nagy valószínűséggel a legtöbb külföldi turistát vonzó Miskolc-Tapolca lesz.

(A bejegyzést a Wikimedia Commons fotóival illusztráltuk – a szerk.)

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 8., kedd

PocketGuide App Miskolc 1. rész

Törzsolvasónk, SzGabesz elkészítette Miskolc belvárosának bemutatását a PocketGuide nevű, iOS és Android alatt elérhető virtuális idegenvezető programhoz.
A tapasztalatokat és a túrát két részes cikkben mutatja be a blog olvasóinak, köszönet érte!

Miskolc negatív előítéletekkel terhelt város. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a megannyi külföldi és belföldi látogatóm által elmondottak, illetve az általuk forgatott hivatalos útikönyvek. Ez utóbbiakban kerek perec le van írva, hogy a belvárosban semmi látogatásra érdemes nincs, jobb, ha messzire elkerüljük. Diósgyőr egymondatos elemként szerepelt benne, ellenben Miskolc-Tapolcát és Lillafüredet látogatásra érdemesnek jelölte. Volt, akiket egy veszprémi professzor próbált lebeszélni arról, hogy városunkba jöjjenek, ha hegyet akarnak látni. A sort folytathatnám elég hosszan. Mikor azonban lehetőségem nyílt ezeket az embereket körbekalauzolni Miskolcon, mind úgy érezték, hogy nagyon méltánytalanok a várost érő előítéletek. Kellemesen csalódtak, és többen jelezték, hogy szeretnének még ide visszatérni. Ezért mindig is célomnak éreztem, hogy ez a sok lehetőséggel kecsegtető város egyre több turista listájára felkerüljön. Eddig csak „szállásadó portálokon” és levelezőtárs-kereső oldalakon keresztül volt módom elérni eme célomat. Külföldieket, belföldieket szállásoltam el és mutattam be nekik a várost és környezetét ingyen és bérmentve. Most azonban lehetőségem nyílt szélesebb körben is felhívni a figyelmet a város értékeire.


Ez a lehetőség egy mobilalkalmazás gyártó cégen, a PocketGuide App-on keresztül jött el, ami a világ városaihoz, kisebb-nagyobb turisztikai központjaihoz készít/kínál idegenvezetést. Ezek azután elérhetőek okostelefonról vagy a webről is, a világ minden tájáról. Folyamatos internetes kapcsolat mellett ingyenesen lehet használni, de érdemesebb letölteni és a készülékről futtatni. Ez utóbbi lehetőség díjazás ellenében elérhető. A projekthez bárki szabadon csatlakozhat. A munkáért cserébe letöltésarányos jogdíj kerül megfizetésre. Ez az összeg egyáltalán nem sok, de én nem is ezért veszek benne részt. A vállalkozó szelleműek számára a teendők abból állnak, hogy kitalálnak és elkészítenek egy túraútvonalat, megjelölik az egyes állomásait, majd azokról „beszédet” írnak, és azt ellátják fényképekkel. A beszédet ők maguk is felolvashatják otthon, illetve a cég is felveheti saját stúdiójában. Minderre több nyelven is van lehetőség. Én a magam részéről magyar, angol és lengyel nyelven dolgozom. Ez utóbbi nyelven azért is, mert rengeteg a lengyel turista a városban, másrészt pedig a feleségem is az, így nem gördülnek elém nyelvi akadályok. A túrát annak rövid leírása előzi meg. A megjelölt állomásokról felvett szövegek külön-külön is meghallgathatóak, elolvashatóak. Ha valaki a túra végigjárása mellett dönt, akkor a mobileszköz automatikusan megszólal, amint egy újabb, alkalmazásban leírt ponthoz érünk. Ezt biztosítandó, a túrát a szerzőnek élesben is is le kell tesztelnie saját készülékével.




A céggel kötött szerződésben 4 miskolci idegenvezetői túra megalkotására vállalkoztam, amit a későbbiekben továbbiak is követhetnek. Ezek a túrák a történelmi belvárost mutatják be az Avassal; Miskolc-Tapolcát; Diósgyőrt és a Majális-parkot; valamint Lillafüredet és környékét. Első megvalósítandó túrának a belvárost választottam. Az ok egyszerű: erről beszélnek a legkevesebbet, vagy teljesen mellőzik. Tehát itt van a legtöbb teendő a reklámozás terén. A belvároshoz annak szerves részeként csatoltam az avasi pincesort és a kilátót is. A túra egyelőre még csak magyar nyelven érhető el, de az angolt is beküldtem már jó ideje, így csak idő kérdése, mikor élesítik. A lengyel változat és a városra mutató közvetlen lap készítése folyamatban van. Amint ezekkel elkészültem, illetve a cég is élesítette, indul a következő projekt. Ez a városban zajló fejlesztésektől is függ, hiszen nem szeretnék valami olyanról írni, amit aztán pár hónap múlva teljesen át kell majd dolgozni. A vár újjáépítése és a lovagi tornák tere, arénája, valamint a Bükk Keleti-kapu látogatóközpont építési munkálatai miatt Diósgyőrt tervezem legutolsónak. A szerződés szerint erre október végéig kell sort kerítenem. Reménykedjünk benne, hogy addig a város részéről is megtörténnek a szükséges kapavágások. Amennyiben a Bükk Keleti-kapui látogatóközpont építése nem kezdődik meg addigra, úgy azt egy külön túrában fogom majd bemutatni. Ennek része lenne a látogatóközpont mellett az állatkert és kultúrpark, illetve a Molnár-szikla és a Forrás-völgy. Fájó pont, hogy a vasgyári kolóniát jelen állapotában képtelenség ily módon bemutatni. 
Maga a túrakészítés valójában folyamatos munkát igényel. Első ránézésre egyszerű, a gyakorlatban azonban rengeteg értékes órát kénytelen rászánni az ember. Aktualizálni kell a fényképeket, a helyszíneket érintő változásokat, és ha nem teljes az alkalmazás által használt ingyenesen fejleszthető térkép (Open Street Map) akkor azt is tökéletesíteni kell. Mindeközben hosszú levelezés zajlik a cég és a szerző között az egyeztetések végett. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megkérjek valakit arra, ha tud és van kedve, ideje, akkor a történelmi Avas utcahálózatát készítse el a fent említett OSM-ben. Erre azért van szükség, mert az avasi kilátóhoz vezető útvonal jelenleg – a cég és az én hibámon kívül – hibásan jelenik meg az alkalmazásban.

(A cikk második része, amiben a szerző a belvárosi túrát mutatja be, a napokban várható.)

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 4., péntek

Építészhallgatók a vasgyárról és az Avasról

A Műegyetem építészkarán az egyik legjobb dolog az alkotóhét. Ilyenkor hétfő reggel kaptunk egy érdekes feladatot, és azt kellett megoldanunk péntek estig. Közben a reguláris tanítás elmarad, órák nincsenek, legfeljebb olyan előadások, amikor egy-egy külső építész beszél a témáról, vagy épületlátogatást tart. Ráadásul mindez tavasszal van.
Régóta gondolom, hogy milyen jó lenne, ha a város elhozná Miskolcra az alkotóhetet. A hallgatók biztos, hogy élveznék, és a város is jól járna, mert gyakran kialakul egyfajta kötődés a hallgató és a feladat között (nekem pl. egyszer építészettörténetből a somogyvámosi templomrom volt a féléves feladatom témája, és azóta többször is jártam ott, pedig nem könnyű a megközelítése).
Idén a város meghívta az alkotóhetet. Már önmagában ez is nagyon örvendetes, ráadásul két olyan helyszínt jelöltek meg témának, ami jelenleg problémahalmaz, azonban olyan egyedi jellegzetességei a városnak, amilyet máshol nem lehet találni: a történelmi Avast és a diósgyőri kohászatot.
A Műegyetemről az Urbanisztika és a Középülettervezési Tanszékről érkeztek diákok, ők egészültek ki a Debreceni Egyetem építészhallgatóival. A BME idegennyelvű képzéséről is érkeztek hallgatók: brazilok és irániak.
Az alkotóhét lezárásaként tegnap a diákok nyilvánosan prezentálták munkájuk eredményét. Az volt a szándékom, hogy írok pár sort mindegyik tervről, de sajnos a pinceomlás eléggé lefoglalta a gondolataimat, így nem jegyzeteltem, tehát meg kell elégednetek egy fotóbeszámolóval. 
Az alkotóhét munkái a most átadott, felújított Várkert Bazárban lesznek egyébként kiállítva, ha valaki Budapesten járt, megnézheti őket.
(Az egyes tervekről pár sort a minap.hu cikkében olvashattok.)




















A rendezvény jelentőségét Rostás László főépítész zárszava jól összefoglalja: a fiatalok frissessége nélkül nem lehet a jövőről gondolkodni.
Legalább ilyen fontos az is, amit az Urbanisztika Tanszék oktatója mondott búcsúzóul. Jövő héten a tanszék Kassára megy, a kulturális főváros rendezvényeihez kapcsolódó beruházásokat megnézni. Miskolc eredetileg nem szerepelt a tervben, de ő a mostani élményei alapján elintézte, hogy megszakítsák az utazást, és megnézzék a vasgyárat. Külön kiemelném: nem Lillafüredet, nem Tapolcát, hanem a vasgyárat. És még azt is mondta, hogy máskor is szívesen elhoznák ide az alkotóhetet. Én nem bánnám, ha ebből hagyomány lenne.
Még azt azért megjegyezném, hogy városvezetőink eléggé csendőrstílusról tettek tanúbizonyságot, amikor lazán letegezték a prezentáló egyetemistákat. Még szerencse, hogy a külföldiek ezt nem értették.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 3., csütörtök

Megnyílt a föld a borházunk alatt

Előre szólok, hogy ez egy személyes hangvételű bejegyzés lesz. 
Tegnap este a feleségem szülei hívtak telefonon, hogy nekünk nem a Győri soron van-e pincénk. Mondtam, hogy de. Merthogy partfalomlás volt ott, nézzem meg a boon.hu-n. Meg is néztem, és elsőre fel se ismertem, hogy a fotón a mi borházunk látható, előtte egy hatalmas gödörrel, amiben az egész előkert eltűnt, kerítésestül.
Ma reggel kimentem megnézni és fotózni. A látvány valóban siralmas. Kész szerencse, hogy az egész ház nem esett bele a gödörbe. 



Több telefon után kiderült, hogy az alattunk lévő sor két borházát pincéstül lebontják, aminek a mi házunk-pincénk is valószínűleg az áldozatául esik. 

Fent az a kis fehér a miénk



A ház életveszélyes, nem javasolják, hogy bemenjünk. Mi helyben sosem csináltunk bort, viszont a hegyaljai rokonoktól többször vásároltunk, és aztán itt helyeztük el. Ez mind odalesz. A sok emlékkel együtt, ami ehhez az építészetileg nem túl jelentős, de nekünk nagyon kedves házhoz-pincéhez kötődik.
Délután újra felmentem fotózni. A két alsó borház már nagyrészt eltűnt, de a miénk odafent még állt. 


Este visszahívott az önkormányzat főmérnöke, hogy talán még van remény. Én mindenesetre mostantól minden nap elmegyek megnézni, hogy van-e még borospincénk.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 2., szerda

Google Street View fehér foltok Miskolcon

Már közel egy éve van Street View Magyarországon és Miskolcon is. Legutóbb a főutcáról szerettem volna megnézni egy képet, és adta magát, hogy ránézzek a Street View-n keresztül. Nagy volt a meglepetésem, hogy a Street View nézetből hiányzik az egész főutca és egy két környező utca is:

Kékkel vannak jelölve azok az utcák, amelyeken elérhető a Street View. Én jelöltem pirossal az egész hiányzó Széchenyi utcát, illetve a Kazinczy és a Déryné utcákon sem járt a Google autója. Forrás: Google Maps
Valószínű, hogy túl szabálytisztelő volt a Google, és nem hajtott be ezekre az utcákra (Don't be evil :-)). A Széchenyi utca elején egy mindkét irányból behajtani tilos tábla szerepel, alatta: Kivéve MVK Zrt. és kerékpár. Ezek alapján mondjuk a rakodást végző teherautóknak sem lehetne behajtani, de hát ők csak megoldják valahogy.
Ha legközelebb erre jár a Google autója, jó lenne valahogy értesíteni, vagy előre megkérni az engedélyt erre az útvonalra is, hiszen már az is turisztikai tényező, hogy egy belváros online végigjárható legyen.

Vigasztaljon a tudat, hogy Budapesten is hiányzik az egész Váci utca:
Forrás: Google Maps



Kapcsolódó bejegyzések: