A következő címkéjű bejegyzések mutatása: címer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: címer. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 25., hétfő

Városrészek címerei: Szirma

Múlt heti utolsó bejegyzésünk Szirmához kapcsolódott, így most a városrészek címerei sorozatban Szirmával folytatjuk.
Mivel Szirma részönkormányzatnak 2002-ben elkészült a címere, így 2010-ben csak ennek újrafestésére került sor.


A háromszögletű, kékszínű katonai pajzs két oldalán egy-egy hullámos ezüst cölöp áll, mely a Szinvára és a Hejőre emlékeztet, a pajzs mezejében felül ezüst latin kereszt lebeg (a katolikus egyház szimbólumaként), alul pedig ezüst pelikán, mely vérével táplálja fiókáit, és a református egyházra utal, amely ezt a címerképet használta 19. századi pecsétjén. A pajzson kék-ezüst tekercs, rajta oromdíszként növekvő, vörös színű rák, ollói közt virágkoszorúval. A rák a Szirmay családra utal, amely nemcsak a település, hanem a megye életében is fontos szerepet játszott, és a településről nevezte magát. A pajzstartó arany búzakalász, ill. arany pálmalevél, ezek az emberi munkára és a szellemi értékekre emlékeztetnek. A pajzs alatt szalag lebeg SZIRMA felirattal. 


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. október 19., péntek

Városrészek címerei: Selyemrét

Régen nem írtunk a címereinkről, most folytatjuk a sorozatot. 
A „Selyemrét” történeti név, bizonyára az itteni kaszálók és rétek jó minőségére utal. Később épült ki a lakótelep, központjában a Szent István tiszteletére szentelt templommal. Ma leginkább a Selyemréti Strandfürdőről (korábban Augusztus 20., még korábban Villanytelepi Strand) híres. 
Címere álló, zölddel és arannyal hasított katonai pajzs, zöld mezejében arany kettős kereszt, arany mezejében kék-ezüst forrás lebeg. A pajzstartó az egyik oldalon zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. A pajzs alatti szalagon a városrész neve olvasható. 

A zöld szín a terület nevére utal. A kettős kereszt (vagy apostoli kereszt) a Szent István tiszteletére szentelt templomra emlékeztet, aki térítő (apostoli) tevékenysége elismeréséül ilyen keresztet kapott a pápától. A forrás szimbóluma természetesen a fürdőre utal. A címertartó tölgyfaág a fizikai-természeti értékeket, az olajág pedig a közösséget fenntartó szellemi értékeket jelképezi. 

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. január 26., csütörtök

Városrészek címerei: Avas

Régen elkezdett sorozatunk most az Avasi Településrészi Önkormányzat címerével folytatódik annak apropóján, hogy az Avas – ilyen-olyan okokból – az elmúlt napokban ismét bekerült az országos sajtóba...

Az Avas – vagyis az Avasi lakótelep – nevét Miskolc jól ismert hegyéről kapta, valójában inkább azon a területen épült, amely Hejőcsaba és Miskolc között, e két település határában húzódott, és amely szőlőművelésre volt alkalmas. Az 1970-es évektől több lépcsőben épült ki a lakótelep.
A mai részönkormányzat történeti előzménnyel nem rendelkezett, így egykor használt jelképek sem léteznek. A régi Avasnak, amely Miskolc fölé magasodott, egy Szent György tiszteletére szentelt kápolna állt a tetején, egykor már a szőlők között. A címer erre a két momentumra – a Szent György kápolnára, mint az Avas hegy régi jelképére és az egykori szőlőművelésre – utal. 
A címer álló, háromszögletű, ezüsttel és zölddel hasított katonai pajzs, ezüst mezejében vörös kereszt látható, zöld mezejében pedig ezüst szőlőtőke lebeg fürtökkel, levelekkel. A pajzstartó az egyik oldalon zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. A pajzs alatt egy szalag lebeg, felirata: AVAS. A mesteralak az egykori Szent György kápolnára utal (az ezüst alapon vörös keresztet nevezi a heraldika György-keresztnek), a szőlőtőke pedig a régi mezőgazdasági kultúrára. A címer osztása azt fejezi ki, hogy a mai lakótelep területén régen két település, Miskolc és Hejőcsaba osztozott. A tölgyfaág a fizikai-természeti értékeket, az olajág a szellemi értékeket jelképezi. A címer színei a nemzeti színekre utalnak.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 22., kedd

Diósgyőr városközpont címere

Folytatjuk Miskolc városrészeinek címereiről szóló sorozatunkat.
Diósgyőr rendelkezett eredeti címerrel, amely a régi pecsétábra alapján az 1900-as évek elején készülhetett. 2010-ben ezért csak az egységes szempontok szerinti megfestés látszott indokoltnak.
Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, alapját a zöld mező foglalja el, ezen Szűz Mária ülő ezüst színű alakja, feje fölött arany glória, ölében a gyermek Jézus. Mindkét oldalán egy-egy ezüst pálmafa. A pajzstartó az egyik oldalon tölgyfaág (fizikai-természeti értékeket jelképezi), a másikon olajág (szellemi értékek jelképe) arany, illetve ezüst termésekkel. A pajzs alatt szalag lebeg, felirata: Diósgyőr.
A címer fő színei, a vörös és az ezüst, megegyeznek a DVTK színeivel.
Látható valahol, valamin a városrész címere?

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 1., csütörtök

A belváros címere

Talán ezzel kellett volna kezdenünk a sorozatot, viszont a koncepció szerint az egy találós kérdéssel indult, amit sem túl könnyűnek, sem túl nehéznek nem akartunk.
Most viszont a belváros címerével folytatjuk, ami a következő:
Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzsban Szent István arany glóriás mellképe arany és bíbor ruhában, a fején koronával, a kezében jogart és országalmát tartva. Arany bordure szegélyezi a pajzsot, díszített szegek erősítik a pajzsra. A pajzstartó zöld tölgyfaág arany termésekkel, illetve zöld olajág ezüst termésekkel. Alatta egy szalag lebeg felirattal.
De miért is ez a címer?
A mai tulajdonképpeni belváros azonos az ősi Miskolc településsel, majd mezővárossal, aminek 1909-ig nem volt címere. Ekkor emelkedett Miskolc törvényhatósági rangra, és ekkor tervezték meg a címerét is az addigi pecsétképek összevonásával. Ezen a címeren, a korai pecséteken megjelenő királyfejet, ill. alakot Szent Istvánnal azonosítva, első királyunkat szerepeltették, aki az avasi templom védőszentje, továbbá a 17. század végi pecséteken megjelenő álló hajdút is belekomponálták, aki szőlőfürtöt és búzakalászokat tart a kezében. A szocialista címer, amit a '60-as évektől használt Miskolc, ettől a 20. század elejitől teljes mértékben különbözött, 1990-től vissza is vették az eredetit.
A belváros címerét 2010-ben címertöréssel hozták létre, hiszen az nem kaphatta meg az eredetit, az ugyanis a mai Miskolcé. A címerkép miatt ebben az esetben a címertörés a bordure lett, ez ugyanis nem zavarja meg az ábrát. További változtatás, hogy a belvárosi részönkormányzat csak a címerpajzsot használja, a többi kiegészítő elem (sisak, a hajdús oromdísz, a griff és oroszlán címertartók) helyett a többi részönkormányzatnál alkalmazott címertartót vette fel. Így a címer utal a régi Miskolc címerére is, hangsúlyozva ezzel a folyamatosságot, másfelől viszont illeszkedik a városrészek egységes címerkoncepciójába. Véleményem szerint egyébként jobb, mint a nekem túl csicsásnak ható Miskolc-címer.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. augusztus 26., péntek

A Szentpéteri kapu címere

Igen, ez volt a múltkori címeres bejegyzésünk feladványának a megfejtése, és ti sikeresen meg is fejtettétek. 
És hogy mit látunk a címeren?
A címer álló, kék színű, háromszögletű katonai pajzs, amelynek mezejében felül nyitott szárnyú, ezüst kapu található, alul pedig egy arany kulcs. A pajzstartó az egyik oldalon zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. A pajzs alatt egy szalagon a városrész neve.
A címer központi motívuma tehát egy kapu. Az út, amely ezen a kapun keresztül vezetett, a Sajó völgyének egyik legjelentősebb mezővárosával, Sajószentpéterrel kötötte össze Miskolcot, illetve azon keresztül a gömöri bányavidékkel és Északnyugat-Magyarországgal, ami felé a miskolci kereskedők tevékenysége is irányult. A címeren a kapu nyitva áll, mert Miskolc a „nyitott kapuk városa”.
Sajószentpéter címere a mezőváros templomának védőszentjét, Szent Péter apostolt ábrázolja. Szent Péter apostolt az európai heraldikai hagyományban egy (vagy két) kulcs szimbolizálja, ez a kulcs motívumának a magyarázata.
Az – akkor még csak – tervezett címer leírása Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlésének 2010. február 11-i jegyzőkönyvéből való. Ezen a közgyűlésen ismertették a terveket, és el is fogadták azokat. Az én fantáziámat viszont az izgatja, hogy kik készítenek címerterveket? Miskolc város önkormányzata kivel/kikkel készíttette el a hiányzó városrészi címereket? És a jegyzőkönyvben – vagy bárhol máshol, pl. a város honlapján – miért nem esik egy szó sem a tervek készítőiről? (A jegyzőkönyv „kutatómunkát végző szakértők”-ként hivatkozik rájuk.) Ti mit tudtok ennek a gyakorlatáról?


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. augusztus 19., péntek

Miskolc városrészeinek címerei

Miskolc város közgyűlése 2009-ben határozatban döntött arról, hogy a címerrel rendelkező miskolci településrészi önkormányzatok címereinek heraldikai leírását elvégzi, és a címerrel még nem rendelkező településrészi önkormányzatok és Miskolc történelmi részei esetében a címereket kidolgozza. Az anyagok 2010-ben elkészültek, és az érintettek ugyanebben az évben Miskolc Város Napján ünnepélyes keretek között vehették át.
Mi pedig egyesével szemügyre vesszük a címereket, egy új sorozat keretében.
Kedvcsinálónak elsőként egy találós kérdés: melyik városrész címere látható alant? (A szalagból természetesen kiszedtük a városrész nevét.)





Kapcsolódó bejegyzések:

2011. június 29., szerda

Miskolc címere

Nemrég volt a HVG-ben egy kis írás a nagyobb magyarországi városok címereiről. Miskolc címerét kétszer is említették: egyszer az emberalakot tartalmazó címerek között, aztán pedig az állatfigurásak között. A cikket olvasva rájöttem, hogy bár ezerszer láttam a címert, és rémlik is, hogy van benne valami ember és állatok tartják, nem tudnám pontosan leírni, hogy hogy néz ki, azt meg pláne nem tudom, hogy az elemei mit ábrázolnak-jelképeznek. Szerintem nem csak én vagyok így ezzel, így most kicsit kielemezzük Miskolc címerét, a város honlapja és a Wikipédia segítségével.


A címer hivatalos leírása:
Álló csücsköstalpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lila színű koronázópalástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja.
Középkori minták alapján 1909-ben tervezték, amikor Miskolc törvényhatósági városi rangra emelkedett.
Gondolom azért Szent István szerepel rajta, mert ő az avasi templom védőszentje. Középkori pecséteken is szerepelnek ugyan királyalakok, de ezek közül a legrégebbi (1389-es) biztos, hogy nem Szent Istvánt ábrázolja, mivel Anjou-liliom van rajta. A következő Zsigmond korából való, ezen már nincs liliom, de Szent Korona sem. A szakállas királyalak mellett kétoldalt egy hatágú csillag és egy félhold látható.
Az első címer, amin István van, a XVII. században tűnik fel, de 1687-ben már fel is váltja a búzakalászos-szőlőfürtös hajdú.
Forrás: http://mek.niif.hu/00000/00060/html/071/pc007149.html
Ahogy fentebb írtam, a ma is használatos címert ezeknek a régi elemeknek felhasználásával alkották, bár hogy a sisak, a griff és az oroszlán hogy kerül rá, az számomra nem egészen világos.
Őszintén szólva nekem kicsit úgy tűnik, mintha mindent rá akartak volna zsúfolni, ami egy címeren lenni szokott. Nekem sokkal jobban tetszenek az élő heraldika korszakának egyszerű címerei, a kedvencem a Báthoryaké a három sárkányfoggal, és III. Béla címere a kettős kereszttel.
Még érdekességképpen iderakom a szocializmus (elég tréfás) címerét is:
Kohómunkás, Nagy Lajos király, Sajó, Szinva, Hejő, Pece. A Pecét tulajdonképpen ki is radírozhatták volna a végére, ahogy a városból is kiradírozták.