A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tiszai Pu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tiszai Pu. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 23., kedd

Villamos mint híd - villamos a hídon

Pár nappal azután, hogy első helyezést értem el az MVK Zrt. ötletpályázatán azzal az ötletemmel, hogy a régi bécsi villamosokból hidakat lehetne csinálni, felhívott Puskás Péter, a Tiszai pályaudvar előtti tér átalakításának egyik tervezője. Elmondta, hogy neki is tetszett a pályaművem, és felkért, hogy a Tiszai előtt lévő Szinva-hídra tervezzek egy villamos-bárt.
A felkérést elfogadtam, és a szokásos szoros határidő miatt rohamtempóban el is készültek a tervek.
Ez a villamos-bár látható a minap.hu-n most nyilvánosságra hozott látványterveken is.

Kép forrása: http://minap.hu/cikkek/ilyen-lesz-tiszai-palyaudvar-kornyeke-ime-latvanytervek

Hogy teljesebb legyen a kép, most én is nyilvánosságra hozom a tervem egyik korábbi változatát, ami nekem jobban tetszett volna. Nagy különbségek nincsenek, tulajdonképpen csak a villamoshoz kapcsolódó kis kiszolgálóépület színe más és kicsit a kialakítása.




Sokan kérdezik tőlem, hogy meg fog-e valósulni az ötletem. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy az eredeti, híd-koncepció esetleges megvalósításáról nem tudok semmit, de a minap.hu-n most bemutatott terv remélhetőleg megvalósul.
Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget Puskás Péternek és a Műépítész Kft-nek!

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. augusztus 27., hétfő

Gyorsabb vonatközlekedés Miskolcról Budapestre... majd

A CivilEra oldalán olvastam azt az MTI hírt, hogy egy 2013-ban induló beruházásnak köszönhetően az eddigi 120 km/h-s sebességhez képest a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a Miskolc–Hatvan közötti szakaszon.
Jómagam heti rendszerességgel utazom a Miskolc–Budapest viszonylaton amit a nemrég kitüntetett Serfőző Simon is versbe foglalt. Szükség is lenne a gyorsulásra, mert az IC-nek – ami valaha 1 óra 50 perc alatt tette meg a távot – most menetrend szerint egy 2 óra 2 percre van szüksége. A közleményben további érdekességeket is megemlítenek: 
„a vasúti pálya fejlesztésére vonatkozó környezeti hatástanulmány szeptember 17-ig megtekinthető az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen, valamint a miskolci polgármesteri hivatal építési és környezetvédelmi hatósági osztályán.”
Ez viszont már elkeserít. Egy ekkora beruházásnál miért jelent problémát egy úgyis elektronikusan elkészült anyagot publikálni a neten? Ki tudna vele visszaélni? Ez a bemehetek a Hivatalba és ott megtekinthetem nagyon emlékeztet a Zoli egyik bejegyzésében idézett jelenetre:
„- De hiszen a tervek ki voltak állítva.
- Ki voltak állítva? Éppenséggel a pincébe kellett lemennem, hogy megtaláljam őket.
- Ott van a kiállítási részleg.
- Zseblámpával.
- Talán leszakadt a villanyvezeték.
- Meg a lépcső.
- Nézze, végül is megtalálta a feljegyzést, nem?
- Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam. Egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén volt kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!”
A fenti részlet a Galaxis útikalauz stopposoknak című műből származik és a hasonlóság csak a véletlen műve lehet.


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. július 31., kedd

Végre rendeződik a Tiszai pályaudvar és a Búza tér környéke?

Elvileg tegnap döntött a rendkívüli közgyűlés azokról a szabályozásiterv-változásokról, amik ezt lehetővé teszik.
Íme a térkép, hogy miről is lenne szó:

Térkép forrása: minap.hu
Az a lényeg, hogy új közlekedési út épül a Vörösmarty út meghosszabbításában, ami átszelné a Máv-telepet, térszín alatt keresztezné a Kandó teret, és egy új hídon és a Szondi-telepen át jutna ki a 3-as útra. Ez az út tehermentesítené a Búza teret, ezenkívül a buszpályaudvar is átkerülne a Tiszai mellé, ami abszolút logikus döntés. Valljuk be, elég otromba dolog egy piacra buszpályaudvart tenni. Ami nagyon jó a kofáknak, nem biztos, hogy jó a városlakóknak, ráadásul a Volán valamiért imádja egyszerre indítani a járatait, ezért egyes időpontokban mozdulni se lehet a Zsolcai kapuban a sárga buszoktól.
A minap.hu vonatkozó cikke említ egy tramtrain rendszerű elővárosi vasúti hálózatot is. Ez nem tudom, hogy mi lehet, de bízom benne, hogy valami olyasmi, amit Perlaki Attila leírt korábban: egy olyan elővasút, ami a városon kívül vasútként, a városban villamosként közlekedik. Erről korábban itt írtunk: Sajó-völgyi Regionális Vasút. Ha valami ilyesmi megvalósulna, esetleg a vasgyári iparvágányt is bevonva a városi közlekedésbe, az csodálatos lenne.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. július 10., kedd

Linkajánló: vasutallomasok.hu

Ma a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamos közlekedésével ünnepli az MVK Zrt. a 115 éves miskolci villamosközlekedést. Részletek itt.
A kötött pályás közlekedés apropóján most egy honlapot ajánlunk a figyelmetekbe: a www.vasutallomasok.hu Magyarország vasútállomásait és vasúti megállóhelyeit mutatja be, régi és új képekkel, információkkal. Az adatbázist képekkel, hozzászólásokkal gazdagíthatják a felhasználók.
Persze a miskolci Tiszai és Gömöri Pályaudvarról is van aloldal, vagy a Diósgyőr-vasgyáriról (nem Miskolcnál!), ahogy a kisvasút állomásairól is, pl. a lillafürediről.


Nézegessétek.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. március 2., péntek

Leszakadt híd 2.

Egy éve írtunk a Tiszainál lévő leszakadt hídról. A helyzet azóta csak romlott, annak ellenére, hogy a Minap.hu és a miskolci tv is foglalkozott vele. Már a túlsó oldalon is meglazult az elem, lassan oda is oda lehet baszni a betonkordont, amit persze mindenki meg fog kerülni, mert valahogy el kell jutni gyalog is az állomásra.



Ahogy a Minap cikkéből kiderül, tipikus magyar történetnek vagyunk a tanúi, ahol mindenki a másikra hárítja a felelősséget.

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 29., csütörtök

Séta a Máv-telepen

Kell ahhoz egyfajta elszántság, hogy az ember a város rossz hírű részein sétálgasson, de megéri. (Mondjuk a drága fényképezőgépünket én is inkább otthon hagytam, előre is bocsánatot kérek a kevésbé jó minőségű fotókért.)
Ma reggel én a Máv-telepen jártam. Sokat sajnos nem tudok a telep történetéről, így ez a bejegyzés inkább csak benyomásokat fog rögzíteni.
A telep minden oldalról zárt: három oldalról sínek határolják, a negyedik oldalról a Szinva. 




A házai földszintesek, egymáshoz tűzfalakkal kapcsolódva, kis kertekkel. Az urbanista szakma ezt hívja „alacsony-intenzív” beépítésnek. Miskolcon sajnos nincs sok ebből a beépítési módból, pedig közel azt az életminőséget tudja hozni, mint a családi házas beépítés, annál lényegesen kisebb helyen.
Egykoron a Máv-telep is takaros kertváros volt, ápolt kertekkel, gondozott házakkal.
Ez sajnos már csak néhány helyen látszik:



A telepet állítólag már hatvan éve is fel akarták számolni, erre utal a Szinva parton, középtájon magányosan árválkodó társasház:


Valószínűleg ezért nem is történt semmiféle fejlesztés emberemlékezet óta, ennek köszönhetően az egész terület elképesztően lepusztult. A házak nagy része üres, romos, hajléktalanok laknak bennük.



Most már szerintem menthetetlen a hely, pedig ha nem maradt volna el a folyamatos karbantartás és a fejlesztések, még mindig jó lakóhely lehetne. Személy szerint nekem azt az időszakot juttatja eszembe, amikor az ország gazdasága erős volt, beindult az iparosodás, Miskolcon többen laktak, mint a régió központjának számító Kassán (1910-ben ez még így volt, pedig hol volt akkor még Nagy-Miskolc). Sőt, Dušan Šimko kassai író novelláiból azt is meg lehet tudni, hogy az a kassai úrihölgy, aki igazán adott magára, Miskolcra járt kalaposhoz.
A telep ráadásul maga a megtestesült vasútromantika. Az ilyen utcanevek, mint Váltó utca, Sorompó utca, nekem megdobogtatják a szívemet :-) Ahogy az is, ahogy az utcák végén feltűnnek a villamosok, vonatok (nem tudom, a fotókon mennyire látszanak):




És akkor ott az ország egyik legszebb pályaudvara, a Tiszai, amint várkastélyként emelkedik a telep „zsellérházai” fölé:

ezt a képet természetesen nem ma reggel csináltam
Szerencsére nem csak pusztulás van itt. Az egykori általános iskola téglaépületét szépen felújították, bár már nem iskola üzemel benne:


A telep szélén pedig van néhány egészen magas igényszintű épület is:



És mi lesz a jövő? A rendezési terv alapján úgy tűnik, hogy egy forgalmas út lesz itt átvezetve, egy új Szinva-híddal:


Addig is búcsúzzunk a teleptől ezzel a fotóval:

Régi, újabb, legújabb

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. július 8., péntek

Zöld út a kerékpárosoknak?

Már hőzöngtünk egyszer a „Tiszai pályaudvar – Lillafüred közötti kerékpárforgalmi nyomvonal” kapcsán. A tervek alapján úgy tűnt, hogy a gyakorlatban használhatatlan lesz ez a komoly pályázati pénzekből megvalósuló beruházás. Azóta már nemcsak tervek vannak, hanem elég előrehaladottak a munkálatok, így meg is néztük élőben, hogy fog kinézni a „nyomvonal” a Városház tér és a Tiszai pályaudvar között.
Vigyázat, hosszú bejegyzés lesz, mert sok fotó készült.
Elöljáróban leszögezem, hogy évtizedes városi kerékpáros tapasztalatom alapján azt a kerékpárutat tartom használhatónak, ami el van választva az autósoktól és a gyalogosoktól is; nincsenek benne zökkenők (tehát a döntött szegélyek normálisan ki vannak alakítva), és egyértelmű a nyomvonala.

Tehát, induljunk el a Városház tér északi oldalától.


A „kerékpárút-építés” legolcsóbb módja: kiteszünk egy táblát, hogy gyalogos-biciklis zóna. Szuper.
Továbbhaladva a burkolaton lévő sárga bicikli jelzi, hogy merre kell mennünk, kár, hogy néhány méter múlva virágdézsákba ütközünk:


Nem egészen száz méter múlva következik az újabb akadály: a villamossín, és előtte egy talpára állított piros háromszög a burkolatban:


Mi lehet ez? Fordítva lerakott „elsőbbségadás kötelező” jelzés? Valószínűbb, hogy a villamosra figyelmeztető tábla akar lenni, csak villamost nehéz díszburkolatból kirakni, inkább hagyjuk üresen.

A villamossíneken átkelve ez fogad:


Merre tovább? Kizárásos alapon induljunk jobbra előre.

Hurrá, jó felé mentünk, itt a kis zöld biciklitábla, hogy balra kell kanyarodni:


Legyünk igazságosak, még nincs kész az építés, ha jobban megnézzük, látszik, hogy hol lesz a felfestés:


Nem sokkal később a nyomvonal belevezet egy parkolóba, az autók közé:


Majd ismét a gyalogosok között lavírozhatunk, de legalább tudjuk, hogy jobbra kell fordulnunk:



Hogy aztán átkeljünk a belvárost átszelő 2x2 sávos úton:


Majd rögtön az egyik forgalmas leágazásán:


A szegélyt sajnos egyik helyen sem sikerült normálisan megcsinálni:



Sebaj, ne siránkozzunk, hiszen itt az első bicikliút-tábla!


Kár, hogy itt sincs elválasztva az út se a gyalogoktól, se az autósoktól.


Nem sokkal később megint autóutat keresztezünk (kétszer is), de sajnos nem derül ki (egyszer sem), kinek van elsőbbsége:



Hoppá! Csak az imént jöttünk át a 2x2-sávos úton, biztos, hogy megint át kell mennünk? Biztos:


A szegélykialakítás itt se sikerült:


A következő szakasz hivatalosan még nem bicikliút (nincs kint a tábla), de a burkolatból és a csatlakozó „bicikliutakból” látszik, hogy az lesz. Ez amúgy az eddigi első szakasz (illetve ennek egy kis része), ahol saját, az autósoktól és a gyalogosoktól is elválasztott nyomvonalon haladhatunk, igaz, zökkenők itt is vannak, és a parkoló autók is hajlamosak bedugni az orrukat.




Saját, elkülönített bicikliút! 


Ennek a szakasznak a vége egy orbitális tervezési hiba: a nyomvonal vendéglátóipari egységek és kerthelyiségeik között halad. Ha ez így marad, és hivatalosan is bicikliút lesz, sok figyelmetlenül kilépő pincér fogja elejteni a tálcáját, mert biciklissel ütközik...


Na és most merre?

Megvan! Ott a biciklijel az egyirányú utca tábla alatt:


Szóval itt ez lenne a bicikliút, a másik irányból az autóforgalommal szemben:


Ha veszélyesnek tartanánk, akkor örülhetünk, mert nemsokára felmegy a járdára (végre egy normálisan kialakított szegéllyel), ahol kicsit később még keresztezi is a gyalogosforgalmat, majd egy újabb 2x2 sávos utat:




A szegélyek persze itt se a legjobbak, de azért elfogadhatóak:



Az úton átkelve újra a járdán vagyunk, de kb. 5 méter múlva újra lemegyünk az autók közé:




Hogy aztán egy döccenős szegélyen újra felmenjünk a járdára, és a lakótelepi gyalogosútvonalon közlekedjünk (a sárga festék is olcsó módja a bicikliút-építésnek):





Kellemes meglepetés! Dedikált bicikliút, és még tábla is jelzi! Utunk során az első ilyen:


Nem csoda, hogy a gyalogosok is szeretik:



Végre egy mintaszerű kereszteződés: a bicikliút szintben megy, az autóút kiemelkedik, és az autóknak elsőbbségadás kötelező táblájuk is van:


Kár, hogy újra a járdára jutunk, majd rögtön egy újabb soksávos utat keresztezünk, nem túl jó szegélyekkel:



Éééés újabb elválasztott bicikliút! Sajnos a gyalogosok ezt is imádják, és hamar véget is ér:



A nyíl szerint jobbra fordulunk, döccenünk, majd következik egy tábla, ami szerint újra jobbra kéne fordulni:



Bevallom, itt csaltam egy kicsit, nem mentem el jobbra, mert tudtam, hogy arra nincs semmi. Egyenesen kell továbbmenni, ahol ez fogad:


Bármilyen hihetetlen, a felfestésekből úgy tűnik, hogy itt ez a bicikliút:




Ami megint a nagy semmiben ér véget:


Még szerencse, hogy tudtam, hogy egyenesen kell továbbmenni, különben biztos nem merek ide betekerni:



Bocsánat az elmosódott kép miatt, menet közben készült, nem akartam megállni. A balra látszó kiscsávók amúgy le is locsoltak.
Na és most merre? Balra látszik a bicikliút-tábla a vasút túloldalán, de átkelő nincs, kerítés van:


Aha! Kövessük a kollégákat a föld alá:



Valójában amúgy tudtam, hogy erre kell menni, de csak azért, mert ismerem a környéket. Ezt a kis aluljárót valóban rendesen megcsinálták, korábban nem volt rendes burkolata, és tele volt szeméttel-szarral-húggyal. Most még büdös sem volt, kíváncsi vagyok, meddig marad ez így.

Az aluljáró után végre igazi örömbiciklizés következik a Szinvaparton: se gyalogosok, se autósok, hanem csak a széles aszfalt:




Kár, hogy ez is a semmibe vezet:


Induljunk el a járdán jobbra, arra van a Tiszai. Hamarosan jön egy zebra, amin inkább nem mentem át, mert nem akartam a biciklimet levinni az aluljáróba (amúgy ennek a csomópontnak a gyalogos közlekedése is jó szar):



Frissítés:
Ahogy hozzászólóink is jelezték, azóta készültek új felfestések, pl. a villamosnál a piros háromszög is értelmezhetővé vált, és már az is egyértelmű a legtöbb helyen, hogy merre kell menni.

Kapcsolódó bejegyzések: