A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsinagóga. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsinagóga. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 8., kedd

Lassan összedől Miskolc egyik legértékesebb épülete

A régi olvasóink emlékezhetnek rá, hogy egyszer megnéztük, hogy milyen miskolci épületek szerepelnek az egyik legjobb összefoglaló jellegű könyvben a magyarországi építészet történetéről.
Emlékeztetőül: a könyv öt épületet említ, a diósgyőri várat, az avasi templomot, az egyetemi fűtőművet, a Miskolci Egyetem első két ütemét és a Kazinczy utcai zsinagógát.
Mai hír a Minapon, hogy a zsinagógát bezárják, mert életveszélyes.
Idézek a cikkből:
„a zsinagóga évekig beázott, tetőszerkezetét önerőből felújították. A fából készült tartószerkezet korhadásnak indult, a női karzat pár éve beszakadt, ezért azt már lezárták. Az acélpillérek rozsdásodnak, nemrég pedig kiesett az egyik kovácsoltvas ablak is.”
Amikor a zsinagóga épült (a XIX. század közepén), a vas mint tartószerkezet viszonylag újnak számított az építészetben. (Korábban inkább csak ipari és közlekedési épületek használták ezt az anyagot tartószerkezetként.) Az építeszettörténeti könyvek általában Henri Labrouste könyvtárépületeit szokták példának hozni a vas megjelenésére a nagy városi középületekben. A francia nemzeti könyvtár egyik különösen szép olvasótermét ma egyenesen Salle Labrouste-nak hívják az építész után.
Így néz ki:



Labrouste világhírű könyvtárépületei a XIX. század közepén épültek. (A Sainte-Geneviève 1843-tól 50-ig, a Salle Labrouste 1862-től 68-ig.)
A mi összedőlni készülő zsinagógánk pedig 1863-ban lett kész, ráadásul (ahogy a Minap cikkéből megtudtam), a vasszerkezete helyben, Hámorban készült.
Itt egy belső kép róla a Minap cikkéből, csak az összehasonlítás kedvéért:


Egy építész kollégám mondta 2010-ben, hogy nagyjából minden politikus egyforma gazember, de ő mégis kicsit jobban örülne a jobboldal győzelmének, mert akkor több pénz jutna templomok rendbehozatalára.
Egy 444-stílusú infografikával szeretném kommentálni ezt a véleményt:

Egy kis magyarázat: a Minap cikke szerint az épület „megerősítéséhez több millió forintra lenne szükség, alábetonozással meg lehetne állítani az épület pusztulását”. Ezért szerepeltettem a diagramon 10 milliót, a teljes felújítás valószínű ennek a többszöröse lenne. Képzeljétek el mondjuk, hogy a bal oldali „oszlop” tízszer ilyen magas.
Nem politizálni szeretnék, csak tudtommal az ország mindenkori kormányának alkotmányos kötelessége kulturális örökségünk védelme és megőrzése az eljövendő generációk számára. Persze lehet, hogy rosszul tudom, és mégse így van, akkor viszont az elég nagy a baj.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 5., péntek

Bécs Miskolcon

Az elmúlt hónapban azért volt kevesebb tartalom a blogon, mert Bécsben voltam egy ösztöndíjjal. (Akit érdekel, hogy mit csináltam ott, elolvashatja itt: http://research.bereczki.org/.)
Mivel már többször szóbakerült itt a blogon Bécs, azt terveztem, hogy még odakint megírom ezt a bejegyzést. Ami végül az ottani sűrű programom miatt nem sikerült, ahogy hozzá a fotók elkészítése sem, de a bejegyzést már megírom.
A Miskolc építészettörténetileg legjelentősebb épületeiről szóló bejegyzésünkben említettük a bécsi Gustav Adolf Kirchét. Hogy miért, az a képekről kiderül (ezt sikerült lefényképeznem is):



A hasonlóság a mi zsinagógánkkal nem a véletlen műve, ugyanaz az építész, Ludwig Förster tervezte mindkettőt. Ő jegyzi egyébként Budapesten a Dohány utcai zsinagógát is.
Bécs a blogunkon legtöbbször a bécsi villamosok miatt kerül elő. Nos, ezekről a járművekről Bécsben nem sikerült képet csinálni, de nem azért, mert túl ritkák, épp ellenezőleg. Mindenhol beléjük lehet botlani, és a belső kerületekben, ahol mi mozogtunk, ez a leggyakoribb villamos. Paradox módon épp ezért nincs fotóm róluk: azt gondoltam, hogy bőven lesz még alkalmam lefotózni őket valami jó helyen (pl. a Ringen), aztán végül elmaradt a dolog. De egy biztos: az ottani közlekedés fontos részét képezik ezek a szép villamosok, még olyan híres vonalakon is ezek járnak, mint az ötös. Sajnálom is, hogy az a jármű, ami a császári fővárosnak elég jó, Miskolcnak nem megfelelő.
Szintén el szerettem volna menni a Gersthof plébániatemplomhoz is a vasgyári katolikus templomhoz való hasonlatossága miatt, de erre már nem jutott időm.
Hazatérve pedig felfedeztük, hogy a Lazában lehet Aperol spritzet kapni, ami Bécsben egy kedvelt ital, és igen finom. A Laza eddig is a kedvenc helyeim közé tartozott, ezután pedig méginkább, főleg, hogy a kutyáinkat is megkínálták vízzel. Eddig ilyet Miskolcon csak az egykori Míves Kávézóban tapasztaltunk.

Kapcsolódó bejegyzések: