Képzeljünk el egy estélyt, ahol megjelennek elegáns hölgyek. Nem nagyestélyiben, de szépen felöltözve. Mindegyik máshogyan, de mindegyik elegánsan.
És képzeljük el, hogy mindegyiken egyforma tornacipő van.
Borzasztóan mutatna, nem?
Pont ez a baj a várost mostanában ellepő turisztikai táblákkal. A belvárosi tereinknek sajátos hangulata van, ezért szeretjük őket. Ha utcabútorok kerülnek ki a terekre, azokat meg kell tervezni, hogy illeszkedjenek az adott tér karakteréhez.
A most kikerült táblák egy erdő szélén jól mutatnának, de a városi tereken borzasztóan hatnak.
Még a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésen volt egy olyan házi feladatunk, hogy ki kellett választani egy történeti épületekkel határolt városi teret, és megszámolni, hogy hány zavaró elem (villanyoszlop, hirdetőtábla, stb.) van ott. Ha ezek az „idegen elemek” elérnek egy kritikus tömeget, az egész összhatás zavaró lesz, és nemcsak a szakembereknek, hanem a laikusoknak is, csak az utóbbiak nem tudják pontosan megmondani, hogy mi nem stimmel.
Sajnos az új táblák is idegen elemként hatnak. Ráadásul a kihelyezésük módja is nagyon igénytelen, lejtős terepen pl. a táblák is ferdék (ez leginkább a Papszer utcainál látszik, lsd. a fotót lentebb).
Egy kollégám nagyon jól, tömören, pontokba szedve megfogalmazta, hogy mi is a baj velük:
- A táblák nem nagyvárosi karaktert, hanem inkább falusi hangulatot idéznek.
- Nincsenek összhangban a környezetükkel, lásd pl. Hősök tere, Pannon-tenger Múzeum, Centrum, Szent István tér.
- Az építészeti minőségtől sajnos nagyon messze vannak.
- Építész, iparművész stb. bevonása, esetleg ötletpályázat (mint a budapesti utcabútorok esetében) valószínűleg nem ezt az eredményt adta volna.
Kapcsolódó bejegyzések:
