Miskolc Blog: tégla

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tégla. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 30., szerda

Téglaépítészet Miskolcon: az angyalvár

Az angyalvár díszes téglahomlokzatával, faragott függőfolyosójával a vasgyári kolónia egyik legszebb épülete. Több legenda kering arról, hogy miért így hívják. A valószínűtlenebb verzió szerint a neve a római Angyalvárra utal. A kapcsolat a két épület között ezen legenda szerint az lenne, hogy a római épület egy időben börtön volt, a vasgyári pedig rendőrség. Hát, nekem ez elég laza kapcsolatnak tűnik.

A másik verzió szerint azért ez az épület neve, mert egy időben a közeli iskola és az óvoda tanító- és óvónői laktak itt. Ez nekem sokkal valószínűbbnek tűnik, főleg, hogy valószínű, hogy munkások adták ezt a nevet.

Már ebből is látszik, hogy az épületnek sok funkciója volt: laktak itt nőtlen tisztviselők, volt rendőrség, laktak itt tanítónők, működött zeneiskolaként, állt üresen is, jelenleg pedig idősek otthona.

Valószínűleg Murányi Lajos tervezte, 1897-ben épült.

Sajnos még csak félkész modellem van róla.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. október 16., kedd

Téglaépítészet: a Factory Sportaréna

A kohászat területén található a gyár azon épülete, ami nemcsak hogy az egyik legszebb a fennmaradtak közül, de a benne működő funkció is példaértékű az egykori ipari épületek rehabilitációja szempontjából.

Természetesen az egykori csavargyár épületéről van szó, ahol jelenleg a Factory Sportaréna működik.

A volt csavargyár épületének mai formája a villamosközpont és egy raktárépület összeépítésével és bővítésével jött létre 1935-ben. Az elődépületek a gyár 1896-os látképén még nem láthatóak, de az 1910-es térképen már névvel vannak jelölve, így valamikor a két dátum között épülhettek.

Az összeépítés-bővítés során építészetileg egységes kompozíció jött létre. Az épület földszintes, alápincézett kéthajós csarnok. Jellegzetes és az egész vasgyárra jellemző az épület díszes téglaarchitektúrája.

A Sporaréna a vasgyár évszázados téglacsarnokainak utolsó viszonylag jó állapotú példánya.

Van róla modellem is:

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. október 10., szerda

Bunker az egyik vasgyári iskola udvarán

Géppuskafészek-sorozatunk újabb rendhagyó darabja: egy egész bunker. Sajnos nem tudok róla semmit, csak azt, hogy az egykori vasgyári fiúiskola (ami később lányiskola lett, jelenleg pedig úgy tudom, hogy általános iskola) udvarán van:

Ez amúgy a szóban forgó épület:

Régen ilyen volt:

Ha bárki bármit el tud az építményről, azt szívesen fogadjuk.

Frissítés:

Pánczél Józseftól kaptuk ezt a képet, köszönet érte:

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. május 31., csütörtök

Téglaépítészet: üresen álló ház a Kazinczy utcán

Tegnap az előadásról hazafelé jövet csináltuk ezeket a képeket erről a házról. Sajnos semmit sem tudunk róla, csak azt, hogy évek óta üresen áll, és az az ecetfa az oldalában is ott van már évek óta.

Vajon mi lehet az az idézőjel? Vagy inkább 99?

Nagy kár érte, mert nagyon szép épületről van szó. Külön felhívnám a figyelmeteket a terrakottadíszekre. (A terrakotta ugyanis a ma elterjedt szóhasználattal ellentétben nem egy színt jelent, hanem égetett kerámiát, amit előszeretettel használtak épületdísznek.)

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. április 5., csütörtök

Téglaépítészet: Miskolc egykor legmagasabb lakóháza

Sorozatunkban eddig egy kivétellel csak háború előtti épületek szerepeltek, épp itt az idő, hogy egy modernet is bemutassunk.

Az Ady-hídnál lévő magasház a hozzá tartozó háromemeletes szárnnyal azóta tetszik igazán, amióta pár éve rendbe hozták, és az erkélyei szép színesek lettek. (Épp emiatt a színes erkélyek miatt az egyik barátom egyszerűen boldogháznak nevezi az épületet.)

Az ötvenes évek végén épült Krisztik Pál tervei alapján. Erről a korszakról tudni kell, hogy a szocreál időszaka. A tervező el is mondta a múlt heti rendezvényen, hogy a tervtanács kozmopolitának bélyegezte tervét, de ő nem tudott szocreál stílusban tervezni. Az elkészült épületet látva azt kell mondanom, hogy szerencsére. Ennél a háznál ugyanis nagyon szépen látszik az, ami kis túlzással Krisztik Pál építészeti hitvallásának nevezhető:

„A ház nem tudja riszálni magát, mint egy nő, hogy tessen. Az építésznek más eszközökkel (fény, árnyék, színek) kell elérnie, hogy a város befogadja, büszke legye rá.” (minap.hu)

Annyi játékosság van ebben az egy épületben, ami ha megmaradt volna a későbbiekben is az építészetben, akkor ma egész más képet festene a város.

Személyes kedvencem a flamand kötésben rakott tégla, ami elég ritka mifelénk.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. március 8., csütörtök

Téglaépítészet Miskolcon: a Semmelweis Kórház

A Csabai kapuban van az egykori Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház nagyon szép téglaépülete. A Wikipédia szerint Adler Károly tervezte, a megnyitó 1900-ban volt. Nemcsak az épület, hanem a kerítése is megérdemel egy fotót.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. január 13., péntek

Téglaépítészet Miskolcon: Martintelep

A ~~Martintelepen~~ Martinkertvárosban járva egymással szemben két kisebb téglaházat fényképeztem le. Az egyik egyszerű, kedves, kicsit provinciális, de egy város nem attól lesz jó, ha van néhány nagyon szép nagy épülete, hanem ha van sok kedves kicsi.

A másik pedig annak az iskolapéldája, hogy hogyan lehet elcseszni egy ilyen házat.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. január 9., hétfő

Az új garadnai kisvasút-végállomás

Írtunk korábban arról a projektről, aminek keretében megújult a lillafüredi kisvasútállomás és felépült az új garadnai végállomás. A Hadas Építész Kft.-n keresztül én is részt vettem a tervezésben, a garadnai állomás tulajdonképpen az én tervem. Nagy mulasztás is volt eddig, hogy nem mentem el alaposan megnézni.

Most hétvégén ott jártunk, és készítettem néhány fotót. Amit sajnálok, az az, hogy nem a sínek mellé került (ennek jogi okai voltak), hogy nem sötétbarna lett a faszerkezet (olyanra szerettem volna, mint mellette a múzeumnak), és hogy nem terveztem egyedi kukát, mert amit most oda kiraktak, az eléggé rontja az összképet. Meg persze itt is itt vannak azok a csúnya lámpák, amiket a lillafüredi perontetőre is raktak.

Az pedig már nem építészeti kérdés, hogy a wc nemcsak hogy zárva van, de fizetős is. Azt, hogy zárják, még csak-csak megértem, de hogy miért kellett fizetőssé tenni itt az erdő közepén, azt már nem.

az a bizonyos kuka

ez a pad viszont nagyon tetszik

Key in the Büfé. Szerintem ilyen angol mondat nincs.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. január 6., péntek

Téglaépítészet Miskolcon: borház az Avason

Ez az épület nagy kedvencem, és nem csak nekem. Egészen pici, viszont olyan jó helyen van (még a Villanyrendőrtől is látszik) és olyan különleges, hogy sokan szívesen fotózzák.

Sajnos nem tudok róla semmit, a Miskolci Avas c. könyv borházakról szóló fejezetében sincs benne.

Jöjjön akkor először néhány saját képünk róla:

Ezt egy budapesti barátom, Nagy Csaba készítette:

Ezeket pedig a Flickr-en találtam, Papdi Balázs fotója:

Miskolc, Avasi öreg pincesor / Old wine cellars in Miskolc

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. október 21., péntek

Téglaépítészet Miskolcon: a vasgyári evangélikus templom

Újra téglaépítészet, újra vasgyár. Nem véletlenül, mivel ebben a városrészben vannak a legkvalitásosabb épületek ebből a fajtából.

Most az evangélikus templommal fogunk foglalkozni.

A vasgyári kolónia képe már az első világháború előtt kialakult. Ebben két építésznek volt nagy szerepe, Szvetlik Mátyásnak és Murányi Lajosnak. A két világháború közötti épületek más képet mutatnak, már nem kizárólagosan a tégla határozza meg megjelenésüket. (Ekkor már nem Szvetlik és Murányi a két meghatározó építész.)

Az evangélikus templom ebben a korszakban épült (1935 és 1938 között). Tudomásom szerint ez a kolónia egyetlen épülete, amit országos hírű építész tervezett: Sándy Gyula. Korának sokat foglalkoztatott szakembere, aki rengeteg evangélikus templomot tervezett. Legismertebb munkája valószínűleg a ~~Moszkva~~ Széll Kálmán téri postapalota:

Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Moskva-square1.jpg&filetimestamp=20061009194416

Építészi nagyságát dicséri, hogy a kis vasgyári templomot sem csak egy melónak tartotta a sok között. Ezt bizonyítja, hogy a rá jellemző felvidéki stílusjegyeket itt a kolónia jellegzetes téglaarchitektúrájával ötvözte, így egy teljesen a környezetbe illő, mégis az alkotójának stílusát is magán viselő épület jött létre.