Van a Bükkben néhány nagyon szép, fokozottan védett hely, amit valószínű mindenki ismer, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ezek az iparnak, konkrétan a vasgyártásnak köszönhetik létüket, tehát kis túlzással ipari örökségnek is tekinthetjük őket.
Kezdjük a leghíresebbel, a Hámori-tóval. Fazola Henrik 1770-ben épített olvasztót és vasverőket a Garadna és a Szinva völgyében. Az egyenletes vízellátás érdekében fia, Frigyes 1813-ban völgyzáró gátat építtetett a Garadnára, így jött létre a Hámori-tó. A tervező mérnök Anton Seidl volt. A ma is álló újmassai őskohó is ekkoriban épült.
 |
| Fotó: Maksay Zoltán, 1937; forrás: http://diosgyorert.hu/diarchiv9.php |
A Bükk-fennsík nagy rétjeit is az iparnak köszönhetjük. A Nagy-mező és a Zsidó-rét a XVIII. század második felében jött létre, az itt kitermelt fával elégítették ki a közeli üveghuták és vashámorok tüzelőigényét. Ma mindkettő fokozottan védett, és számos értékes és ritka növénytársulásnak ad otthont.
 |
A Nagy-mező ősszel
|
 |
| A Zsidó-rét nyáron |
Nem természeti kincs, de ide kívánkozik a kisvasút is, amit ma már kizárólag turisztikai célokra használnak, pedig eredetileg a fa és a mészkő szállítására hozták létre 1919–1921-ben.
Nem ipari létesítmény, de szintén mesterséges az ország legmagasabb vízesése, ami a Palotaszálló építésekor kialakított mesterséges Szinva-mederhez kapcsolódik. A benne lévő vízmennyiség is szabályozható.
Kapcsolódó bejegyzések:
A Hámori tó TERMÉSZETES. Csak nem a mai formájában. Már korábban is a pálosok halastavaként szerepelt, mint természetes eredetű tó, amely a Szinva mésztufa platója által felduzzasztott Garadna patakból keletkezett.
VálaszTörlésA további gát építés helyes, 1813-ban, Lillafüreden!
A Szinva vízesésének vízmennyisége milyen módon szabályoható, azon kívül, hogy ha a Szinva kiszárad az alsóbb szakaszokon, a vízesés fölött a Hámori tóból pótolják a vizet?
Most sajnos nincs nálam az első katonai felmérés, de a másodikon a pálosok halastava kb. a mai Garadna és Ómassa között van, a mai úttól északra. Ettől függetlenül lehet, hogy volt a Garadna-völgyben máshol is, de kétlem, hogy a mai Hámori-tó helyén, a terepadottságok ezt nem teszik valószínűvé. Porkoláb László sem ír ott semmilyen tóról a "Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919" c. könyvének vonatkozó részében.
VálaszTörlés"ha a Szinva kiszárad az alsóbb szakaszokon, a vízesés fölött a Hámori tóból pótolják a vizet?" – ez az én olvasatomban kimeríti a vízmennyiség mesterséges szabályozhatóságát. Gyakran előfordul, hogy a Szinvameder egész Lillafüreden teljesen száraz, de a vízesésben van víz, mert a Palotaszálló mellett futó mesterséges mederbe mesterséges csövön vizet vezetnek.
Nincs amúgy ezzel az égvilágon semmi baj, az én szememben semmivel sem lesz csúnyább valami attól, hogy emberi kéz is részt vett a megalkotásában.
Számomra több kérdés is fölmerül a vízesés teljesen mesterséges létével kapcsolatban.
VálaszTörlés1. Több helyen olvasható, hogy a Szinva eredetileg a Hámori tóba ömlött. De akkor vajon mi építette föl azt a hatalmas mésztufa gátat, ami a teljes völgyet kitölti és amiben az Anna barlang is létrejött?
2.A vízesést mnden forrás szerint a Palota szálló építésekor alakították ki a jelenlegi helyén. Csakhogy létezik egy kép, lásd pl. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Bukkszentkereszt/pages/013_hagyomany.htm), Walzer Ágost Vashámor c. litográfiája, amely 1853-ban a mai helyén és formájában mutatja a vízesést!
3. A mai vízesés mésztufa gátjai, főleg az Alsó-vízesésnél szerintem sokkal nagyobbak, mint ami 80 év alatt felépülhetett - főleg, hogy időnként nincs is víz...
Nem lehet, hogy több ága volt a Szinvának, ami legalább áradáskor folyt szinte mindenhol, többek között a mai vízesés helyén is? A mésztufa gát így épülhetett föl. Az ilyen gátakon a víz ágakra szakad és változtatja a helyét. Az is lehet, hogy még Fazoláék hoztak létre egy "túlfolyót" a jelenlegi vízesés helyén, hogy az áradásoktól megkíméljék a tavat.
Galli Károly
Érdekesek a feltevéseid, most már nagyon kíváncsi vagyok, mi is lehet az igazság.
VálaszTörlésMondjuk a litográfia szerintem csalóka, az a vízesés inkább a lentebbi, kisebb lehet, ami most Felsőhámorban a Palota utcából nyíló zsákutca végén van (látszik fölötte jó magasan a Hámori tó gátja, ami akkor már kész volt).
Tudj' isten, engem inkább emlékeztet a mostanira, a helye és a formája is, valamint, hogy ez is két lépcsős. Az számomra egyértelmű, hogy nem a Garadna patak tóból kilépő szurdokának az alsó része (ez lenne a Palota utca, ha jól nézem a térképet). Sem a helye, sem a mérete alapján nem az, mivel a képen egyértelműen a Szinva-völgy jobb oldali, hegyoldalnak fekvő részén látható. A jelenlegi vízesés mésztufa gátjainak méretét is jobban indokolná egy régebben - mégha nem is "ősidőktől fogva" - ott lévő vízesés. Kíváncsi lennék, hogy pl. geológusok vizsgálták-e már ezt a kérdést?
VálaszTörlésEredeti neve:Taj -tó! Szinva vizét város megissza! "halál-kanyar alatt" Felsőforrás, azóta Száraz-szinva a völgyszakasz neve! A jelölt forrás is csak "túlfolyó! A Hammer modellje Hermann Ottó emlékházban! Működési helye a Zöldfa Vendéglő kertjében! Építő a Párizsi Világ Kiállitás Aranyérmes Topicer rokon! ( Megiszton esztergakés anyag!) Az edzővíz vasoxidos gyógyhatás, ettől "Füred" a parcellázó Vay Báró Lilla lányától Lillafüred!
VálaszTörlésAmikor faszénnel olvasztottak, kézzel kavarták a vasat, mint szilvalekvárt, no akkor volt Garadna-völgyi acél acél!
VálaszTörlés