Miskolc Blog: érdekesség

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érdekesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 21., szerda

Miskolc város 1960-ban: ki készítette a térképet és mikor?

Nagy Tamástól kaptam az alábbi térképet, ő pedig egy ismerősétől, aki egy idős ismerősének a fiókjában találta, több darabban. Semmit se tudunk róla, se azt, hogy ki csinálta, se azt, hogy mikor. Valószínű, hogy az ötvenes évek első felében készülhetett, mert az Avason még a Szeghalmy-féle fa kilátó van.

Érdemes a rajzot átböngészni, nekem a kedvencem a teherkikötő a Sajón.

Az olvasókat pedig arra szeretném kérni, hogy segítsenek kideríteni, pontosan mikor és milyen céllal készült a térkép.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. augusztus 18., hétfő

A wuppertali függővasút

A borsodi iparvidéket már Móricz Zsigmond is a magyar Ruhr-vidéknek nevezte, okkal. A két vidék közötti hasonlóság a sorsuk alakulásában is megmutatkozik: ahogy otthon, így a Ruhr-vidéken is súlyos válságba került a nehézipar a XX. század végén.

A párhuzamok itt eltűnni látszanak: a Ruhr-vidéken komoly munka és pénz befektetésével sikerült átmenteni az ipari örökséget, és a nehéziparról a kultúrára, turizmusra váltani, míg nálunk ez kevéssé működik (az ipari örökség átmentése semennyire).

Jelenleg Németországban vagyok, és az ipari rehabilitáció nagy sikertörténeteit ugyan még nem sikerült megnéznem, de átvonatoztam többször is a Ruhr-vidék egy részén. Ez alapján nem lehet ugyan messzemenő következtetéseket levonni, de meglehetősen otthon éreztem magam: a vasút hegyes-völgyes tájon kanyarog, és még mindig sok az elhagyott ipari létesítmény és a láthatóan leépülő, az itteni általános viszonyokhoz képest lepusztult város.

Az egyik ezek közül Wuppertal. (Persze megjegyzem, hogy boldogok lennénk, ha Miskolc csak annyira lenne lepusztulva, mint Wuppertal.) Miskolchoz hasonlóan egy patak völgyében fekvő, hosszan elnyúló város. A XIX. század végén ezért komoly gondot okozott a közlekedés fejlesztése. Végül Eugen Langen rendhagyó tervét fogadták el: a Wupper patak fölé építettek egy acél lábakon álló, egy sínpárból álló pályát, amin olyan vasúti kocsik járnak, amiknek a tetejükön vannak a kerekeik, a kocsik így a levegőben lógnak.

Az egyik vonatozásom alkalmából leszálltam, hogy megnézzem. Ilyen (bocs a képminőségért, csak a telefonom volt nálam, és az eső is esett:

Nagyon érdekes élmény utazni is rajta. Az állomásépületek is a patak fölött vannak, fel kell lépcsőzni, és a vasút belibeg az épületbe, mint egy kabinos sífelvonó. Beszálláskor is érzi az ember, hogy a szerelvény kicsit leng.

A vonal a mai napig a tömegközlekedés gerincét képezi, és ahogy láttam, jelentős turisztikai vonzereje is van.

Érdemes megnézni róla a Wikipédia szócikkét (van magyarul is):

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wuppertali_f%C3%BCgg%C5%91vas%C3%BAt

A Google légifotóin is nagyon jól néz ki a pálya, mintha egy hüllő kanyarogna végig a városon:

Igaziból csak az érdekesség kedvéért tettem be a blogra, hogy egy Miskolchoz hasonló fekvéssel és gazdasági adottságokkal bíró város milyen választ adott egy nálunk is felmerülő problémára.

Miskolcon, ha fel is merült volna ez a megoldás, valószínűleg nem találták volna meg a módját a víz fölötti tulajdon telekkönyvezésének.

A Wupper partjára pedig autópályát akkor se, most se építettek. Saját tapasztalat, hogy a szinte hangtalanul közlekedő magasvasút és az acél lábak nem teszik használhatatlanná a patakparti zöldfelületeket, hanem éppen ellenkezőleg, olyan sajátos hangulatot adnak nekik, ami csak növeli vonzerejüket.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. május 12., hétfő

Ant. Wasserburger Cs. Kir. Udvari Kőfaragó, Bécs

Rejtvény: hol van ez Miskolcon? (Remélem, sikerült kitörölnöm a koordinátákat a fájlból. :-))

Annyit segítek, hogy közterületen.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. május 5., hétfő

Csak gyalog megközelíthető helyekkel bővült a Street View

Pár hete bejárta a hír a magyar internetet, hogy érdekes magyar helyszínekkel frissült a Google Street View. Akkor azt gondoltam, hogy ez számunkra nem érdekes, de mekkorát tévedtem!

Írtunk korábban a miskolci fehér foltokról (pl. az egész sétálóutca is ezek közé tartozott). Ezek legtöbbször olyan helyek, ahová nem lehet autóval behajtani. Most egy hozzászólónk hívta fel rá a figyelmünket, hogy a sétálóutca már nem fehér folt. Megnéztem, és tényleg nem az, de ami még jobb, az az, hogy gyalogos fotóst – trekkert – küldött hozzánk is a Google.

A trekker aztán bejárta a belvárost, és pl. szépen felsétált az avasi temetőbe, aztán a pincesorokon át a kilátóba is:

Ti milyen érdekes helyeket találtatok még? A legegyszerűbben úgy lehet keresgélni, ha a jobb alsó sarokban a kis sárga emberkére kattintotok (ő Pegman):

Ekkor azok az utcák, ahol van Street View, kékre váltanak, és ahol a trekker járt, ott fura kék vonalkázás jelenik meg (a lenti képen a pincesorok mellett pl. a Szemere kertnél jól látható, mire gondolok):

Sajnos hiányosságok még mindig vannak, pl. Perecesnek továbbra is csak a főutcája van végigfotózva, de már így is csodálatos az egész.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. április 28., hétfő

kamuPANOráma

Rezidens vendégszerzőnk, Walter Mitty írása. Köszönjük!

KAMAfutuRÁMA címmel rendezett egynapos minifesztivált tavaly ősszel az Észak-Keleti Átjáró Egyesület a KAMA Projekt keretében az arra az alkalomra a felső szinten is megnyitott avasi kilátóban. A KAMA játékban (kamaprojekt.hu) résztvevő iskolás csoportok számára szervezett vetélkedő egyik állomása volt a "KAMUpanoRÁMA" nevű feladvány. A név utalás az átjárós esemény KAMAfutuRÁMA elnevezésére, szójáték, az olvasók felismerhetik az asszociációt a New York-i világkiállításra és a szatirikus amerikai animációs sorozatra is.

Kamupanoráma: talán könnyen ki is található, miről szól ez a feladat. A játékkitalálók egyike (történetesen jelen sorok szerzője) előbb a miskolci belvárosról készített egy panorámafotót a kilátó teraszáról, majd Photoshoppal belekontárkodott kicsit a lenyűgöző városképi látványba. Ugyanezt megtette most tavasszal, a Föld Napja kapcsán rendezett hasonló akció keretében is, ugyanazzal a fényképpel. Az első kamu kép 8, míg a második 9 képtelenséget tartalmaz. Nem létező, oda nem illő épületeket, eltorzított látványokat, architektúrákat, hamis színezéseket, máshonnan ismerős, de nem miskolci motívumokat. Az avasi kilátóban játszók dolgát megkönnyítette, hogy mindkét esetben a képeket nagyméretben kinyomtatva a legfelső szint ablakaira ragasztottuk, gyakorlatilag ugyanazt a szöget nyújtva mellettük a kilátásra, mint ahol eredetileg a fényképezőgép látott. Így az összehasonlítás gyerekjátéknak tűnt - a gyerekek kisebb-nagyobb sikerrel meg is valósították.

A Miskolc Blog olvasóinak sem hisszük, hogy gondot okozna felfedezni, mi az, ami nincs ott és úgy városunk látképén, ahogy az itt elhelyezett ábrákon.

Aki megtalálja az összes eltérést, szívesen vesszük, ha beküldi a kamaprojekt.hu weboldalon megadott e-mailre, s amikor ellátogat a következő hetek valamelyik kamás akciójára, jutalmul ajándékra is számíthat. Amennyiben pedig kedvet kap a bekapcsolódásra a nagy játékba (regisztráció ugyanott), csak bátran!

(A képekre kattintva nagyítható verzió jelenik meg róluk.)

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. augusztus 10., szombat

Újabb miskolci zenék

Valószínűleg találkoztatok már ti is Pál Dénes első klipjével, amit Miskolcon forgattak. Mivel eddig is gyűjtöttük a miskolci klipeket, így ezt is betesszük:

Nekem mondjuk továbbra is a TVstáb-űző a kedvencem a műfajban.

Belefutottam azonban egy meglepőbb „miskolci” számba. Nem tudom, hallottatok-e már a Kitka nevű kaliforniai együttesről. Bevallom, én még nem. Nekik a Nectar című 1999-es albumukon jelent meg a „Miskolc felől hidegen fúj a szél” című dal (magyarul előadva), ami nekem egyáltalán nem ismerős. A Google is csak egy magyar találatot adott, mégpedig Ludvig József Aranyeső című kottáskönyvét. Emlékeim szerint volt (van) egy ilyen nevű gitártanár Miskolcon, talán róla lehet szó. Hogy hogy került a dal Kaliforniába, az számomra rejtély.

Ti ismeritek amúgy?

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. augusztus 8., csütörtök

A Pece-patak ágai egykor és most: 1. a Forrás-ág

Ahogy a Péter nevű hozzászólónk által belinkelt térképen nagyon szépen látszik, a Pece ágai az észak-déli Sajó-völgy és a kelet-nyugati Szinva közti „negyedet” legyezőszerűen osztják 5 részre. Ebből a Forrás-ág a Szentpéteri kapu-városrészt nyugatról határoló Akasztó-bérc és a köznyelvben csak Árok utcaként ismert domb, a valódi – földrajzi – Bábonyi-bérc közé esik.

Ezt az ágat a mai térképen is elég könnyű megtalálni: a Forrásvölgy-utca mellett, ill. folytatásában van. A Google térkép a patakot nem jelöli, és a régi térképek is elég rapszodikusak: 1945 előtt csak a mai gátig mutatják, a ’70-es évekig nem is szerepel, majd a ’80-as években nagyjából az általunk tapasztalt hossz van feltüntetve, sőt Pallós-forrás néven tényleges eredetet is jelöl:

Mi egy kiadós nyári esőt követő napon jártunk arra. A forrást akartuk megtalálni, de nem sikerült: a patak egy darabig követhető, aztán már csak a növényzet utal a víz jelenlétére, majd az sem. A méretes völgyzárógát és a helyiek elbeszélése azonban azt mutatja, hogy csalóka a dolog, ugyanis a patak akkorára tud duzzadni, hogy az utcát is járhatatlanná teszi, és a telkek alsó részére se érdemes semmit se ültetni (építkezésről nem is beszélve), mert időről időre elönti a víz.

Jöjjenek akkor a képek, folyásirányban haladva.

Kb. eddig mentünk, itt a völgy alja már a telkeken belül van. Az egyik helyen be lehetett menni, vizet nem találtunk a mederben.

Kicsit lentebb egy áteresz és a növényzet árulkodik a víz jelenlétéről.

Itt már víz is van!

Egyre több a víz és a vízinövény.

Az ág leglátványosabb műtárgya: a völgyzáró gát, aminek az a dolga, hogy zápor esetén megvédje a várost a lezúduló víztől. Hasonló van a többi ágon is, ahogy majd látni fogjuk.

A völgyzáró gát folyás felőli oldala.

Itt érkezik meg a patak a gáthoz.

A gát alatt a Forrásvölgy utca árka funkcionál patakmederként.

A Jókai iskolánál végül eltűnik a patakocska a föld alatt.

A háttérben látszik a következő bejegyzés témája, a Pece-ág. Az két ág összefolyása már a föld alatt van.

Egy 2010-es videón jól látszik, hogy záportározó ide vagy oda, extrém esetekben a patak itt az összefolyásnál is ki tud önteni:

Van egy archív kép is, ami a két ág befoglalásához készített nagy földalatti medence építését mutatja:

Összességében tapasztalatunk szerint ennek az ágnak a jellege inkább időszakos vízfolyás, mint állandó forrással rendelkező patak.

A helyszíni szemlén és a bejegyzés megírásában Ádám Gábor építészkollégám volt a társam. A sorozat következő bejegyzése a főágat fogja követni a fenti összefolyásig.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 26., péntek

A Pece-patak ágai egykor és most - bevezetés

Miskolc mai területének egykori vízrajza nagyon érdekes kérdés, már többször foglalkoztunk vele itt a blogon is. Hónapokkal ezelőtt Ádám Gábor kollégámtól kaptam egy e-mailt, a központi leánykollégium bezárásáról szóló bejegyzés egyik hozzászólása kapcsán. A levélnek egy grandiózus terv lett az eredménye: elhatároztuk, hogy bejárjuk és végigfotózzuk a Pece összes ágát, és a fellelhető archív fotókkal és térképekkel kiegészítve bejegyzéssorozatot készítünk belőlük. Mert bár a Pecének ma már a városban (legalábbis a belső részén) nyoma sincs, régen legalább annyira fontos tényezője volt Miskolcnak, mint a Szinva. Hogy mást ne említsek, a Miskolc képét visszavonhatatlanul megváltoztató 1878-as árvízben a Pece legalább annyira ludas volt, mint a Szinva.

Eddig a Forrás-ágat és a főágat jártuk be, és már készül róluk a bejegyzés. Az elkövetkező hetekben következik a maradék két ág. Hogy a bejegyzések milyen ütemben érkeznek majd, azt nem tudjuk előre megmondani, mert általában a terepen dolgozni egyszerűbb, mint utána a gép előtt formába önteni a tapasztalatokat.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 24., szerda

Miskolc legkisebb, egyben legszebb helyen lévő panelháza

Kérdés: hol van?

(Kis segítség: ha megnézitek teljes felbontásban, elég könnyű rájönni.)

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 12., péntek

Kerékvető

Nagyon tetszik, amikor egy megszokott dolgot pár egyszerű elemmel érdekessé varázsolnak.

Ezt a kerékvetőt a főutcán még a Bécsbe utazásom előtt fotóztam, nem is tudom, miért nem raktam ki eddig:

Ha valaki tudja, hogy ki csinálta, írja meg!

Maga a ház is nagy kedvencem. Csináltam róla tavaly 3D-t a Google Earth-re:

Az udvara pedig már szerepelt itt a blogon is:

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 5., péntek

Bécs Miskolcon

Az elmúlt hónapban azért volt kevesebb tartalom a blogon, mert Bécsben voltam egy ösztöndíjjal. (Akit érdekel, hogy mit csináltam ott, elolvashatja itt: http://research.bereczki.org/.)

Mivel már többször szóbakerült itt a blogon Bécs, azt terveztem, hogy még odakint megírom ezt a bejegyzést. Ami végül az ottani sűrű programom miatt nem sikerült, ahogy hozzá a fotók elkészítése sem, de a bejegyzést már megírom.

A Miskolc építészettörténetileg legjelentősebb épületeiről szóló bejegyzésünkben említettük a bécsi Gustav Adolf Kirchét. Hogy miért, az a képekről kiderül (ezt sikerült lefényképeznem is):

A hasonlóság a mi zsinagógánkkal nem a véletlen műve, ugyanaz az építész, Ludwig Förster tervezte mindkettőt. Ő jegyzi egyébként Budapesten a Dohány utcai zsinagógát is.

Bécs a blogunkon legtöbbször a bécsi villamosok miatt kerül elő. Nos, ezekről a járművekről Bécsben nem sikerült képet csinálni, de nem azért, mert túl ritkák, épp ellenezőleg. Mindenhol beléjük lehet botlani, és a belső kerületekben, ahol mi mozogtunk, ez a leggyakoribb villamos. Paradox módon épp ezért nincs fotóm róluk: azt gondoltam, hogy bőven lesz még alkalmam lefotózni őket valami jó helyen (pl. a Ringen), aztán végül elmaradt a dolog. De egy biztos: az ottani közlekedés fontos részét képezik ezek a szép villamosok, még olyan híres vonalakon is ezek járnak, mint az ötös. Sajnálom is, hogy az a jármű, ami a császári fővárosnak elég jó, Miskolcnak nem megfelelő.

Szintén el szerettem volna menni a Gersthof plébániatemplomhoz is a vasgyári katolikus templomhoz való hasonlatossága miatt, de erre már nem jutott időm.

Hazatérve pedig felfedeztük, hogy a Lazában lehet Aperol spritzet kapni, ami Bécsben egy kedvelt ital, és igen finom. A Laza eddig is a kedvenc helyeim közé tartozott, ezután pedig méginkább, főleg, hogy a kutyáinkat is megkínálták vízzel. Eddig ilyet Miskolcon csak az egykori Míves Kávézóban tapasztaltunk.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. május 24., péntek

A „miskolci metró”

Amikor a diósgyőri vasgyár épült, elsődleges fontosságú volt az új ipartelep összekötése a vasúttal. Az akkor még különálló Miskolc és Diósgyőr völgyi fekvése miatt ez nem volt egyszerű feladat: a legegyszerűbb vonalvezetés Miskolcon át ment volna. Itt most jöjjön egy idézet:

„…vajon nem lehetne-e az egész vasúti vonalat a városon keresztül az utcák színe alatt, mint egy alagútban vezetni… – írja a pénzügyminiszteri levél.
Nem lehetett, mert a város nem járult hozzá, ui. nem találták meg a módját a föld alatti tulajdon telekkönyvezésének.”

Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770–1919. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma, 2003. 146. p.

Így az akkoriban nagy újdonságnak számító (még a budapesti se volt sehol) földalatti vasút nem épült meg, pedig a szükséges pénz is rendelkezésre állt. Valahogy azonban meg kellett oldani a vasúti szállítást, így épült ki a ma is funkcionáló vasgyári iparvágány. A Soltész Nagy Kálmán utca déli részénél válik ki az országos fővonalból, egy híddal keresztezi a Hejőcsabára vezető utat, délről megkerüli az Avast, átmegy a Ruzsinszőlő dűlő fölött, majd eltűnik egy alagútban, hogy már a gyárterületen bukkanjon újra elő.

Erről az alagútról kaptunk fotókat nemrég olvasóinktól. Azt hiszem, hogy ez egy igen érdekes téma, mivel nem sokan járnak arra, sőt a legtöbb miskolci talán nem is tud a létezéséről.

Az alagút bejárata

Kétoldalt biztonsági beállók, ha jönne a vonat

Az alagút vasgyári kijárata

A vasgyári oldalon áll a vasgyári vasútállomás épülete, amiről sokan nem is tudják, hogy létezik, pedig több vágány tartozik hozzá, mint a Tiszai Pályaudvarhoz. Valaha személyforgalmat is bonyolított.

2010-ben megmodelleztem a Google Earth-re:

Ma már nem használják, legfeljebb az egyik emeleti helyiségét. Így néz ki belülről:

További képek a srácok Facebook-galériájában láthatók, ezúton is szeretnék köszönetet mondani értük:
Kalandtúra első felvonás

Mindenki figyelmét szeretném rá felhívni, hogy a kohászat területe le van zárva és szigorúan őrzik, tehát senki se csinálja utánuk a túrát, mert könnyen bajba kerülhet!

Bár a vasgyári iparvágány elhagyatottnak látszik, valójában egy karbantartott, villamosított vasútvonal, ami egykor lakatlan területeken haladt, a város növekedése miatt azonban ma olyan fontos helyek mellett megy el, mint az avasi lakótelep vagy az egyetem. Pár száz méter vágány építésével össze lehetne kötni a kettes villamos vasgyári végállomásával. Ha a vonal bekerülne a város tömegközlekedési hálózatába gyorsvillamosként, akkor össze tudná kötni egymással Diósgyőrt, az egyetemet, az avasi lakótelepet, a fontos közlekedési csomópont Tapolcai elágazást és a Tiszai pályaudvart, ezzel némileg tehermentesítve a város fő közlekedési tengelyét. Amennyire tudom, vannak is erre vonatkozó tervei a városházának.

Aki szeretné megnézni a vasgyári rendezőpályaudvart, annak éppen holnap adódik rá lehetősége: a Vasgyári Rekultiváció keretében rendezendő biciklis gyártúrán vetni fogunk rá egy pillantást.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 23., kedd

Végre itt a Street View Magyarországon, így Miskolcon is!

A Street View a Google egyik leghasznosabb szolgáltatása. Míg pl. Romániában és Szlovákiában nemcsak a nagyvárosok, hanem pl. hegyi utak is fent vannak, addig nálunk adatvédelmi aggályok miatt sokáig nem volt elérhető az utcanézet. Ma hajnalban viszont élesedett!

Így első pillantásra elég jónak tűnik, pl. a Mélyvölgy egyes utcái is fent vannak, sőt a Miskolc környéki, így bükki utak is.

http://maps.google.hu/intl/ALL_hu/help/maps/streetview/learn/where-is-street-view.html

Úgy néz ki, hogy a fotók zöme 2011 decemberi és 2012 januári, de pl. pont az említett Mélyvölgyet már májusban fotózták.

És most alaposabban is felfedezem, hogy mit tud az új szolgáltatás.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 15., hétfő

A hámori szikla, lakóházzal

Az Alpinsport Klub Facebook-oldalán találtuk ezt a képet:

A közkedvelt mászóhelyet, a hámori kisfalat ábrázolja, amikor az még nem volt mászóhely.

A képhez érkező hozzászólások szerint a szikla alja talán az egykori istálló miatt fekete a mai napig.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 11., csütörtök

A koleratemető kápolnája

Írtunk korábban az egykori miskolci koleratemetőről. Ott említettük, hogy a mára elenyészett temetőnek volt egy kápolnája is, amiből már csak ennyi van meg:

Egy kollégámtól kaptam egy képet arról, hogy milyen volt a kápolna, amikor még megvolt:

Kár érte.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 10., szerda

I 'kilátó' Miskolc

Tavaly ősszel írt a Minap.hu egy alternatív Miskolc-logóról. A készítő akkor még inkognitóban kívánt maradni, nem sokkal később azonban a Borsod Online interjút készített vele, ahol már a nevét és az arcát is vállalta: ő Demeter Csaba tetoválóművész.

Íme a logó:

A Borsod 2050-záróbeszélgetésen tapasztaltak miatt hozom újra elő ezt a logót. De előtte pár szó arról, hogy szerintem milyen egy jó logó: egyszerű (annyira, hogy akár a diákok is rárajzolhassák a füzeteikre), több méretben is működik, egyedi, messziről felismerhető, színesben és fekete-fehérben is működik. Demeter Csaba logójára mindez igaz (szemben a hivatalos Miskolc-logóval), még úgy is, hogy egy jól ismert másik logót idéz, a híres I Love New Yorkot.

Az egyetlen vizuális elem, amiben attól különbözik, az a szív helyén a kilátó, amiről mindenki Miskolcra asszociál. És ezzel vissza is kanyarodtunk ahhoz a bizonyos záróbeszélgetéshez, amiről – többek között – ezt írtam: „Az egyik marketingszakember azon lamentált, hogy Miskolcnak szüksége lenne egy erős jelképre. A közönségből sokan (én is) azonnal az avasi kilátót javasolták. Mire az úriember fanyalgó arcot vágott, és azt mondta, hogy az szerinte nem alkalmas modern üzenetnek.”

Ismét itt a példa, hogy mennyire nem volt igaza.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 8., hétfő

Strekk

Dávid „Paradox helyzet” bejegyzésére reagálva kaptuk Perjési Jenőtől az alábbi levelet:

„A bejegyzésben írt kis út neve strekk (nyilván a Strecke szóból), és nemcsak a köznyelvben, hanem hivatalos levelekben is így szerepelt. A strekk a földutak egyik klasszikus módján alakulhatott ki, úgy, hogy az emberek utat tapostak maguknak a vasúti töltés mellet, ugyanis ez a gyalogút végigkövette a perecesi iparvágány itt húzódó egyenes szakaszát. A bányavasútnak a mai Andrássy utcától a gyártelepig tartó nyomvonalát egyébként Péch Antal jelölte ki a gyár telepítéséről 1867-ben készült sk. rajzán és tudjuk, hogy az első telepi iparépületekkel egy időben megépült a vasútvonal is. Így valószínűleg ez a földút egyidős lehet a teleppel és kezdetben fahíd vezetett át a Szinván (a mostani vashíd ötven évnél nem lehet régebbi). Kezdetben feltehetően a telep és Diósgyőr közötti forgalomban volt szerepe az útnak, mert a telep közigazgatásilag a községhez tartozott (a villamosvonal 1906–07-ben készült el). A családi emlékezet megőrizte, hogy vasárnaponként – míg nem lakták be a telep közösségi tereit – még korzóztak is az itt élők, ugyanis a korabeli környezet egyáltalán nem volt mostoha. Az Újgyár (Ágyúgyár, Dimávag) üzemszerű beindításától a gyár bezárásáig a strekknek új funkciója lett: munkanapokon több száz fő volt a napi dolgozói gyalogosforgalom ezen az úton.

A perecesi bánya bezárásával az ipari vasút megszűnt és a Pereces patak is kiszáradt. A Google műholdképén a strekk végig be van jelölve és a Szinva bal partján még látható a vasúti töltés egy szakasza, az elbontott 20 m fesztávú vasúti híd támpillérjeit is be lehet még azonosítani, valamint ezektől még keletebbre a kiszáradt patakmeder beömlő szakaszát vélem felfedezni.”

Köszönjük a levelet!

Az a bizonyos 1867-es telepítési rajz a Wikipédiáról:

a hely a Google Térképen:

View Larger Map

Egy archív fotó a stadion melletti szakaszról, vasúttal:

A mostani állapot:

Kapcsolódó bejegyzések: