A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pályázat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pályázat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 23., csütörtök

Zöld homlokzat pályázat

Legyen Miskolc a zöld falak, zöld homlokzatok városa! Ezzel a címmel jelent meg felhívás a város honlapján. A felhívásból kiderül, hogy pályázatot hirdetnek, ahol komoly pénzdíjak is vannak. A  beadás határideje 2013. július 31. 12 óra.
Állítólag a híres építész, Frank Lloyd Wright mondta, hogy ha rosszul sikerül egy házad, ültess elé fát. A zöld homlokzat is képes a legrondább épületet is széppé varázsolni, így mi abszolút támogatjuk a kezdeményezést. Esztétikai értéke mellett a növénnyel futtatott homlokzat jót tesz a levegőnek is, megköti a port, megakadályozza a homlokzat túlzott felmelegedését, a párolgással temperál, és nem is igényel sok gondozást.

Gyorsan össze is szedtem néhány növénnyel futtatott homlokzatot a Street View-n inspirációnak, bár a téli fotózás miatt nem nagyon érvényesülnek:







A Kiss Ernő tábornok utcát viszont télen és nyáron is lefotózta a Google a Street View-hoz. Így ha a belváros felé menő sávból átmegyünk a Lillafüred felé menő sávba, a télből a nyárba kerülünk, és a Diósgyőri Gimnázium zöld homlokzatát mindkét évszakban megnézhetjük:


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. december 11., kedd

Heti zöld

Miskolc polgármesteri hivatala idén is meghirdeti „Környezetbarát Ház – Környezetbarát Család Miskolc” pályázatát.  Tavalyhoz hasonlóan most is mindenkit biztatunk az elindulásra, nemcsak a győzelem miatt, hanem mert jó lehetőség átgondolni, ki milyen aprósággal vagy nagyobb dologgal járul hozzá zöld háztartásához, családjához, ezzel pedig a saját jövőjéhez is.
Jó hír, hogy nem kell nagy év végi hajrá a beadáshoz, mert a határidő 2013. január 10.

És ha már zöldítés, egy másik nagyon jó kezdeményezés a polgármesteri hivataltól a szakmával közösen szervezett rendezvény: Fafűtés – amit mindenképpen tudni kell, december 12-én lakossági-szakmai fórum:


A rendezvényen igyekszünk ott lenni, nagyon kíváncsi vagyok a kéményseprők által felvetett problémákra:
A kéményseprők szerint elfelejtettünk fával tüzelni, Mi az igazság, mik a valós lehetőségek?


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. szeptember 4., kedd

A miskolctapolcai pályázat eredménye

Augusztus elején került ki a Városfejlesztési Kft. honlapjára a miskolctapolcai tervpályázat eredménye. Azért csak most írunk róla, mert az eredeti terv az volt, hogy véleményezzük a pályaműveket, de aztán rádöbbentem, hogy az építészeti kritika mint műfaj kicsit távol áll tőlem.
Így egyszerűen csak leközlünk egy-egy képet a díjnyertes pályaművekről, és linkelünk a teljes portfóliókra.

Első díjat nem osztottak ki.

Második díjat kaptak:
3-as számú pályamű, letölthető innen: http://varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/projektek/tapolca/tapolca-tervpalyazat/3-palyazat-portfolio_II-dij_web.pdf
8-as számú pályamű, letölthető innen: http://varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/projektek/tapolca/tapolca-tervpalyazat/8-palyazat-portfolio_II-dij_web.pdf

Harmadik díj:

6-os számú pályamű, letölthető innen: http://varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/projektek/tapolca/tapolca-tervpalyazat/6-palyazat-portfolio_III-dij_web.pdf
Megvételt nyertek:

4-es számú pályamű, letölthető innen: http://varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/projektek/tapolca/tapolca-tervpalyazat/4-palyazat-portfolio_megvasarlas_web.pdf

5-ös számú pályamű, letölthető innen: http://varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/projektek/tapolca/tapolca-tervpalyazat/5_palyazat-portfolio_megvasarlas_web.pdf

És még a 9-es számú pályamű, de annak a feltöltött anyagában nem voltak építészeti tervek.

(Egyébként meg milyen hülye új formátum ez a pdf portfolio, ami pdf-nek látszik, de nem az?)

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. augusztus 23., csütörtök

2. Borpályázat: Bereczki Zoltán másik pályaműve

(Talán már el is felejtettétek, hogy volt egy Borpályázatunk a pálos kocsmáról. Én valójában két pályaművet adtam le, de a másodikat, amit csak úgy mellékesen csináltam, nem akartam addig közzétenni, amíg az összes pályaművet nem mutatjuk be. Két kolléga ugyanis még mindig nem küldte be a sajátját. Ma úgy döntöttem, nem várok rájuk tovább. Z.)

Tervem egy szürreális metamorfózis, amit a hely ihletett.
Elképzeltem, hogy milyen lehetne, ha egy neogótikában jártas, XIX. századi építész tervezne egy reprezentatív emeletes fogadót, a földszinten étteremmel-kocsmával, az emeleten szobákkal.
Mintának XV. századi írott forrásokat használtam, illetve konkrét épületként a braunschweigi Altstadtrathaust és a kassai Szent Erzsébet-templomot.
Tisztában vagyok vele, hogy ennek így a pálosok középkori építészetéhez semmi köze sincs, de az ilyesmi nem zavarta a XIX. század építészeit, így nem zavart engem sem. Csak ki szerettem volna próbálni, hogy milyen lehet stílben tervezni, azután már maguktól jöttek a dolgok.






Kapcsolódó bejegyzések:

2012. július 23., hétfő

2. Borpályázat: Szász Csaba pályaműve

Legutóbbi Borpályázatunk témája az egykori pálos kocsma volt, ami ma Gerendás sörözőként ismert.

A helyszín egyszerre izgalmas és lehangoló. A Szinva patak mellett elhelyezkedő kis kocsma a mestergerenda tanúsága szerint 1772-től ott áll, az őt körülölelő 10 emeletes panelházak rengetege minden bizonnyal jóval későbbi terméke az emberiségnek. A Szinva túloldalán fekvő házak még mutatják az egykori emberi léptékű gondolkodás nyomait, de a kocsma környékén megtalálható egykori pálos rendi épületekre és helyi védettség alatt álló kertrendszerre nagyon kevés jel mutat. Egyszóval a hely ellentmondásokkal teli, városképi, társadalmi szempontból rendezetlen, kihasználatlan, és ami a legszomorúbb: elfeledett.

Tervezési koncepcióm nagyrészt erre épül. Tervezőtársaimmal ellentétben kevesebb hangsúlyt fektettem a funkciók kialakítására. Egy olyan jelszerű épületet szerettem volna lerajzolni, mely egyszerre ad „fricskát” a környező épülettömegeknek, gondoskodik arról, hogy aki erre jár, azonnal észrevegye (most ez messze nem történik meg), és bírjon olyan szakrális jelleggel, erővel, mely méltó lehet a pálosok gondolkodásához és a kulturált, érzelmekkel és alázattal teli borfogyasztáshoz.

Ezért az épületet tömegileg lecsupaszítottam, kapott egy archaikus házformát, melyet a mostani szürke alapvakolattal ellentétben süttői mészkőlapokkal burkoltam, hogy szinte világítson a környezetében. Az épületet felnemesítettem.

Ezek után két nagy gesztus végeztem el rajta. Kijelöltem a bejáratot egy hasítékkal, mert a mostani bejárat mellett – ha nem állnának ott a jókedélyű, késes törzsvendégek – simán elmennénk. Továbbá egy szakrális jelet, egy újabb hasítékot vágtam az épületbe, nem foglalkozva ennek a szerkezeti következményeivel, ami hosszában szeli ketté az épületet. Ezzel egyrészt egy kereszt formát alakítottam ki az épületen, másrészt a hasíték vízszintessel bezárt szöge – mely egy bizonyos napmagassági állás felé mutat – elvontan arra az időpontra utal, mikor a feljegyzések szerint Szent Pál megvilágosodik (azon a napon ilyen magasan állt a nap az égen). A szerkesztés középpontjában a bejárati ajtó állt.

Ez inkább csak egy mély geg, kicsi az esélye, hogy a törzsvendégek bármelyike az épület fényjátékainak hatására adott időpontban megvilágosodik. :)

A tervből sok minden kimaradt. De a szellemiség, amit szerettem volna kialakítani, jól érezhető.

Jelszerűség – a szürke, semmitmondó környezetben egyéni, markáns karakter létrehozása, szakralitás –, ami a pálosok szellemiségével és a borfogyasztással együtt jár.







Kapcsolódó bejegyzések:

2012. május 15., kedd

2. Borpályázat: Juhász-Nagy Balázs pályaműve

Rövid gondolatok a Pálos Kocsma pályázat mellé

Lehet, hogy eretnek gondolat, különösen egy ilyen téma esetén, hogy bevezetőmet azzal kezdem: az épület és a kapcsolódó rendház nem az ilyenkor megszokott módon vezette a gondolataimat a megszülető építmény irányába. Mondhatjuk azt is, hogy egyáltalán nem vezette.

Az épületet magát láthatatlan háznak tartom. Sokszor autóztam keresztül Alsó- és Felső-Majláthon, különösen az utóbbi időkben, de nem élt bennem semmilyen kép a kocsmával kapcsolatban. Még akkor is döbbenten álltam a helyszínen, amikor kimentem meglátogatni az intézményt, hogy benyomást szerezzek a környezetről.

Az első gondolatom, hogy az épületet láthatóvá kellene tenni. Fel kell rá hívni a figyelmet. Aztán rájöttem, hogy pont ez a láthatatlanság az, ami vonzóvá teszi. Jól áll neki a Harry Potter könyvekből ismert „Foltozott Üst”-jelleg. Talán ha átmegyünk rajta, itt is feltárul egy másik világ. Ezért én is a másik oldalra koncentráltam. Ami ott megjelenhet, az a Bükk hegyeinek látványa és az alattunk csobogó Szinva. Ezért is döntöttem úgy, hogy egy a Szinva fölé kinyúló, egyszerű beton-fa szerkezetű konzolos terasszal toldom meg az épületet, elfordítva az egyre közelebb húzódó főútvonaltól. 







Kapcsolódó bejegyzések:

2012. május 7., hétfő

Pályázat diákoknak, csoportoknak — álmodd meg a József Attila Könyvtárat!

Állandó olvasónk, Ádám hívta fel a figyelmünket az alábbi pályázatra:

Pályázati felhívás

Dr. Nánási-Kocsis Norbert önkormányzati képviselő és a József Attila Könyvtár (Miskolc, Szentpéteri kapu 95.) pályázatot hirdet középiskolás diákok és csoportok számára a könyvtárépület külső dekorációs tervének elkészítésére.

A díszítendő falfelület négy részből áll. Méretek:
120cm x 1290 cm műkő
120 cm x 960 cm műkő
300 cm x 260 cm tégla
300 cm x 5000 cm tégla

A pályamunkákkal szembeni elvárások:
A négy falfelületet egymással összhangban kell megtervezni.
A pályamunka utaljon az épületben folyó kulturális tevékenységre.
Figyelemfelkeltő és esztétikus legyen.
A terveket méretarányosan, tetszőleges technikával lehet elkészíteni.

Beadási határidő: 2012. június 15.

A pályamunkákat háromtagú zsűri bírálja el. A zsűri tagjai:
Dr. Nánási–Kocsis Norbert képviselő;
a Főépítészeti kabinet képviselője;
a könyvtár képviselője.
A három legsikerültebb pályázat készítői értékes jutalmat kapnak.

További információk kérhetők személyesen a könyvtárban: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 95.

A nyertes pályamunkát a tervezők – várhatóan az ősz folyamán – elkészíthetik!



A pályázat honlapja itt található:


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. április 17., kedd

2. Borpályázat: Bereczki Zoltán pályaműve

Tervem az épület földszinti falait tartja meg, nyíláskiosztásukkal egyetemben. A vélhetően később hozzáépített jelenlegi vizesblokk bontásra kerülne.
A falak valószínűleg kőből vannak, ez a vakolat leverése után a felszínre kerülhetne.
Az emelet új építésű, fachwerk-jellegű, modern szerkesztéssel, részben acél, részben fa szerkezettel, a kocsma nevére rímelve sok gerendával.
A város felőli (keleti) oldalon a gerendán ma is látható évszám lenne kialakítva nagy méretben, vaslemezből kivágva.
A földszinten kocsma és étterem lenne, az emeleten vendégszobák és kiülőterasz.
A cégér a konzolos gerendákról lóg le.




Kapcsolódó bejegyzések:

2012. április 12., csütörtök

2. Borpályázat: tapasztalatok

Sajnos most a „civil” zsűritagok (mármint akik nem építészek) nem tudtak jelen lenni a Borpályázat tegnapi beadásán-eredményhirdetésén, így az előző alkalommal ellentétben most nekem, az egyik pályázónak kell megírnom a tapasztalatokat.


5+1 pályamű érkezett (én az igazi mellett egy „szürreális metamorfózist” is beadtam). A pályázók névsora: Bereczki Zoltán, Dobos Péter, Juhász-Nagy Balázs, Szász Csaba, Szunyogh László. Rajtuk kívül jelen volt Rostás László (Miskolc főépítésze), Rudolf Mihály (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara elnöke), és három érdeklődő kolléga. A helyszín természetesen most is az építészek háza, a Kós Ház volt.
Ahogy Rudolf Mihály elmondta, értékes pályaművek születtek, és már az is nagy dolog, hogy kiírunk egy fiktív pályázatot, amire aztán érkezik öt (plusz egy) pályamű. Értékelésében mindegyik pályaműnek az erényeit emelte ki.
Rostás László először magáról a helyszínről beszélt, elmondta, hogy nagyon értékes (ahogy arról mi is írtunk korábban), de azt is, hogy jelenleg annyira nincs rangján kezelve a pálos épületegyüttes, hogy még bontása is felmerült. Ezt szerencsére sikerült megakadályozni, így bontás helyett valószínű, hogy fejlesztések lesznek a helyszínen.
A pályázatokkal kapcsolatban egy feladatot is kaptunk: arra kért minket, hogy az öt pályaműből hozzunk létre közös munkával egyet, ami mindegyikből a legjobb dolgokat tartalmazza, és akkor talán lehet, hogy a fiktív pályázat realizálódhat is. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy az építészek tudjanak együtt dolgozni, mert a közös munkából sokkal jobb dolgok sülhetnek ki, mint az individualista tervezésből. Valami ilyet próbál ő is most megvalósítani a főtér kapcsán. Végül kaptunk tőle egy témajavaslatot a következő pályázatra, ami remélhetőleg élessé is fog válni. 
Este kilencig beszélgettünk bor mellett, így elmondható újra, hogy a kezdeményezés elérte a célját: kialakulóban van valamilyen szakmai közélet, párbeszéd az itt alkotó fiatal építészek között.
A végére azért megjegyezném, hogy örülnék, ha több kolléga aktivizálná magát. Az időhiány azt hiszem nem lehet akadály, most se foglalkozott egy pályázó sem egy napnál többet a pályaművével, sőt a legtöbben még annyit sem. Nem a kidolgozottság a lényeg, hanem az ötlet, és hogy legyen miről beszélgetni.
A pályaműveket az előzőhöz hasonlóan a következő napokban egyenként be fogjuk mutatni.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. április 10., kedd

A pálos kocsma régen és most

Kovács Miklós Diósgyőr – régen galériájában találtam még régebben ezt a képet (ajánlom egyébként az egész galériát), és most a Borpályázatra készülve újra a kezembe került:


Nem tudom, mikor készülhetett, a XX. század elejére tippelek. Látható, hogy már akkor sem volt túl figyelemreméltó az épület, de a jelenlegi állapotnál mindenképp jobb volt.


Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a pályázat keretében az építész kollégák mit hoznak ki belőle. Holnap kiderül. 

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. március 20., kedd

2. Borpályázat kiírás: Diósgyőr, Pálos kocsma

Itt az idő, hogy meghirdessük második Borpályázatunkat. Hogy mi is ez a kezdeményezés, arról ezen az oldalon olvashattok, ugyanitt megtaláljátok az eddigi pályázatokat és pályaműveket:

A téma. Történeti áttekintés

A diósgyőri pálos kolostort a XIV. század elején alapították. A középkorban az uralkodók kedvelték a pálosokat, több adományt, kiváltságot kaptak. Az aranykor 1526-ig tartott, ekkor Serédy Gáspár, Ferdinánd híve feldúlta a kolostort, majd 1549 körül Balassa Zsigmond elpusztította azt. Az újabb – rövid – virágzás a XVIII. században következett be: 1739–1742 között újjáépítették a kolostort, immár barokk stílusban. A kolostor a középkorhoz képest szerényebb lehetőségek között élte életét, míg 1786-ban II. József feloszlatta a rendet. A kolostor és gazdasági épületei ekkor kincstári (erdészeti) kezelésbe kerültek, és jelenleg is az erdészet tulajdonát képezik.
A kocsma jelenlegi épületét 1772-ben építették, ahogy arról a mestergerenda ma is tanúskodik. Így minden bizonnyal ez az ország legrégebbi, eleve kocsmának épített és azóta is kocsmaként üzemelő épülete. Bár az épület 1772-es, maga a funkció jóval régebbi, hiszen a szerzeteseknek már a középkorban is megvolt a kocsmáztatási joguk.
A kocsma mai megjelenése egyáltalán nem utal sem a történelmi múltra, sem az épület különlegességére.


A diósgyőri pálos épületekről bővebben:

A tervezési program

A cél a jellegtelen épület újrafogalmazása, az évszázados funkció megőrzésével. A tervezési terület a telek, azon belül további kerti építmények, tájépítészeti eszközök használata is elképzelhető, a fő funkcióhoz kapcsolódóan. Ezen kívül  tervezési program nem kerül meghatározásra. Fikciópályázatról lévén szó nem szeretnénk a víziókat semmilyen formában megkötni. Éppúgy várunk reális, megvalósítható megoldásokat, mint szürreális metamorfózisokat (akár mindkettőt), melyeket az épület vagy a hely ihletett.

A kiírók

Fiatal miskolci építészek, a magánemberek által szerkesztett Miskolc Blog szerzőivel karöltve.

A tervpályázat célja

A pályázat célja az építészeti közélet frissítése és a város lakosságának az építészek irányában történő megnyitása oly módon, hogy az általunk érdekesnek ítélt vagy építészetileg elhanyagolt, jobb sorsra érdemes területek hasznosításáról, rehabilitációjáról, arculatáról együtt gondolkodjunk, és megvitassuk a lehetséges irányokat.
Szintén cél a napi munkába esetlegesen belefásult kollégák merész építészeti gondolkodást igénylő feladatokhoz juttatása, szellemi felfrissítése.

A tervpályázat jellege

Zártkörű, névaláírásos
A pályaművek nyilvánosságra kerülnek kiállítások keretein belül, illetve az interneten a mára stabil olvasótáborral rendelkező Miskolc Blogon. 

A részvétel feltételei

A pályázaton részt vehet minden Miskolcon élő vagy Miskolcon alkotó, tevékenykedő, Miskolchoz kötődő építész. Célunk elsősorban a fiatal generáció megszólítása, azonban korhatárt nem jelölünk meg, ezzel is megnyitva a lehetőséget arra, hogy bárki a rajzain keresztül elmondhassa gondolatait.
Egy pályázó tetszőleges számú pályaművet benyújthat.
A pályázó azzal, hogy a pályázatát benyújtja, a kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadja.
A pályázó elfogadja, hogy munkáját nyilvános kiállításon bemutassák, és különböző, a pályázattal kapcsolatos publikációkban megjelenjen.

Ütemezés

2012. március 20. a pályázat meghirdetése
2012. március 28. helyszíni bejárás, kérdések felvetése, megvitatása a helyszínen
2012. április 11. a pályázat beadása, értékelés és a díjak elfogyasztása a Kós Házban
A pályaművek benyújtása
A pályaművek benyújtása 2012. április 11-én 18.00 órakor történik a Kós Ház emeletén. 

A zsűri tagjai

A pályázói zsűrinek tagja minden pályázó, aki pályaművet nyújtott be. 
A városlakókat a Miskolc Blog nem építész szerkesztői (2 fő) képviselik.

Az elbírálás módja

A pályaművek felbontása után a pályázók titkosan értékelik a pályaműveket.
A zsűri a tervek bemutatása után értékeli és rangsorolja a pályaműveket.
A titkos szavazás eredményét a zsűri értékelése után összesítjük.
A titkos szavazás rangsorának és a zsűri rangsorának összesítése alapján születik meg a pályázat eredménye.
A pályázaton nem elsőrendű bírálati szempont a megvalósíthatóság. Inkább víziókat várunk, gondolatokat, amelyek a terület vagy épület fejlesztésének irányt adhatnak.

Díjazás

A pályázat díjazására 3 üveg bor és egy üveg pálinka áll rendelkezésre, melyeket az eredményhirdetés utáni vita során jó hangulatban elfogyasztunk.

Formai követelmények

A pályázatokat fekvő A3 formátumban kell benyújtani, lehetőség szerint valamilyen 2–3 mm vastagságú hátlapra kasírozva (mikrokarton, habkarton).
A benyújtásra kerülő lapok számában korlátozás nincs.
Feldolgozási módnak megkötése nincs. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a pályaművek nyilvánosan is bemutatható minőségben készüljenek.

Benyújtandó munkarészek

Maximum 1 db A3 terjedelmű műszaki leírás, kasírozva. E terjedelem tartalmazza a leíráshoz kapcsolni kívánt ábrákat is
Kiadott kötelező látványok ( 1 db látványterv 1 db A3-as lapon)
Bármilyen egyéb munkarész, amit a pályázó szükségesnek ítél a pályázat értékeléséhez
A pályázó adatait tartalmazó zárt boríték

Miskolc, 2012. III. 20.
Bereczki Zoltán, Juhász-Nagy Balázs építészek
Bunda Dávid, Tasi Réka városlakók


Kapcsolódó bejegyzések:

2012. február 22., szerda

Zöld Nyíl-pályázat

Február 21-i dátummal jelent meg a minap.hu-n és a Zöld Nyíl honlapján is a pályázati felhívás, miszerint általános és középiskolás diákok tervezhetik a Thököly utcai villamosmegálló egyedi elemét.

Látványkép a pályázati felhívásból

Jó az ötlet, kár, hogy kicsit későn került ki a pályázat, a leadási határidő ugyanis március 5.
A felhívás letölthető innen.

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. december 14., szerda

Borpályázat: Szász Csaba pályaműve


Az első tervlap egy problématérkép. Vázolja a meglévő pontokat, tömegeket, amikkel gond van, illetve pozitívumokat is, mert azok is vannak. A területen lévő 2 benzinkút zárványa, a templom környezetének annak térfalaival való degradálása, a Búza téri fogadóépületek térbeli lötyögése, a meglévő kaszinó épülettömege, az élelmiszerüzlet katasztrofális építészeti jellege, a Centrum mögötti parkoló rész és kiszolgálóterület kihasználatlansága, az Ady-híd „térfalát” záró bungalók megléte, a Miskolcra bejövő főút belvárosba való érkezésének lehangoltsága mind-mind probléma. Pozitívumként vettem a Pláza tömegét, annak térfalainak meglétét, ahogy lekövetik a régi városfalat és telekrendszert; és a Centrum előtti kis teret, ami fontos csomó- és találkozási pont.


Második tervlapon már látható az alapkoncepció csírája. Alapvető gond Miskolcon egy olyan főtér hiánya, amin élet is van. Itt meg lehetne ezt valósítani, megvan rá a forgalom minden irányból. Sok-sok erővonal húzódik a környéken. Egy tér csak akkor működik, ha van átmenő forgalom rajta. A végpontjain vannak olyan húzó tényezők, mint esetünkben északon a Pláza, keleten a Búza tér, délkeleten a Szinvapark, nyugaton a Széchenyi sétálóutca. A koncepció röviden egy főtér létrehozása térfalakkal, épületekkel, sok zölddel, mert a belvárosban annak híján vagyunk. A főtérben fontos szerepet kap a 3-as főút két irányba válásánál egy kapumotívum-forma épület mely méltóképpen fogadná mind a kocsival, mind a gyalogosan érkezőket . Főleg az utóbbiakat.





A harmadik és a negyedik képen csak variációk vannak, gondolkodások. Játszva azzal, hogy mi lenne, ha eltűnne a Centrum tömege, és új épülettömegek jelennének meg. Vagy áttörés a Szinvapark irányába, az Ady-híd sarkán hasonló csomópontot hozva létre, mint ami most is létezik a Centrum sarkán.



Ötödik és utolsó tervlapon egy végleges területrendezés látható. A létrehozandó tér méreteivel, a kapuépület helyzetével, a Pece-patak – ami a terület alatt megy egy csatornában – visszahozatalával. A Centrum épületét meghagytam, mert szerintem alapvetően jó tömeggel, karakteres jelenlétével, megfelelő működésű tereket hoz létre maga körül. A kis „surranóval” a keleti oldalán a Búza tér felé, a kis teresedéssel maga előtt jól és hangulatosan rendszerezi életünket.

Nem magával a Centrum épületével van gond, hanem az azt körülvevő nagyobb léptékű és tágabb értelemben vett térrendszerrel.

A gondok nagyobbak és súlyosabbak.

Szász Csaba 

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. december 12., hétfő

Borpályázat: Kovács Ágnes pályaműve

Miskolc-belváros, 2011.
Centrum Áruház körüli térhasználat felülvizsgálata, újraértelmezése
Összeállította: Kovács Ágnes építészmérnök


A pályázatra egy koncepciótervet állítottam össze, ami beavatkozási irányelveket fogalmaz meg.
Célom az volt, hogy emberi léptékű, személyes hangulatú tereket hozzunk létre, egyben az utcákat lehatároló, keretes beépítési karaktert állítsuk helyre.
Tulajdonviszonyokkal nem foglalkoztam. Az aktuális városfejlesztési terveket nem ismerem, ahhoz így nem igazodtam.


Építs térfalakat! Ne bonts!

A vizsgált terület Miskolc központjának „kirobbantott” városrésze, beépítetlen telkekkel, hiányzó vagy torzóként maradt térfalakkal. Hatalmas parkoló-terek, nagy aszfaltozott járófelületek találhatóak itt, az élővizek hosszan befedett folyómedrei, a gépjárművek uralma és elsőbbrendűsége.
A történelmi belvárosban életre van szükség, a gyalogos és biciklis közlekedés szolgálatába állított terekre, részletgazdag, míves térfalakra, az egykori belvárosi sűrű „épületszövetre”. A javasolt beépítésekkel nem a nagyáruházak számát szaporítanánk, hanem az egyedi kis üzletek, kézműves műhelyek, kulturális és művelődési szolgáltatások jelenlétét segítenénk, melyek sokszínűségükkel, személyes figyelmükkel tartalmas emberi kapcsolatok kiépülését jelenthetik a személytelen nagyvárosi közegben. Élhető városközpontot!


Ültess fákat! És nyisd ki a folyómedret!

A beavatkozási helyszín közelében ma is megtalálható a Bükk hegyeiből érkező Szinva-patak medre, melyet hosszan lefedtek, hogy parkolókat biztosítsanak a tízemeletes panellakások lakóinak, illetve a belvárosba érkező autósoknak. A Pece-patak viszont már korábbi vízrendezések, csatornázások miatt kiszáradt, nyoma sem maradt. 
Míg a Pece nyomvonalára egy rövidebb szakaszon csak úgynevezett „zöldfolyosó” kialakításával és az egykori beépítés lenyomatával emlékezhetünk, addig a Szinva-meder teljesen visszaállítható.
A városok legértékesebb oázisa, tüdeje a fákkal tagolt parkok területe, a vízpartok melletti sétányok és a szépen ápolt hársfasorok útvonala. Jótékonyan ellensúlyozzák a belvárosok beépítési magasságát, és a nagy forgalom közepette is a természet intenzív lenyomatát jelentik. A városi embereknek, a városban felnövő gyermekeknek létszükséglete, hogy megélhessék az évszakok ciklikusságát, ne szakadjanak el teljesen attól a természetes közegtől, ami miatt őseik itt alapították városukat.






Kapcsolódó bejegyzések:

2011. december 8., csütörtök

Borpályázat: Juhász-Nagy Balázs pályaműve

A mai Centrum tömegének helyén álló épületeket az 1960- as évek végén bontották el. Látható, hogy ekkor hasadt fel (hasonlóan a Szent István tér területéhez) a településszövet, és ekkor bomlott fel a Széchenyi utca keleti lezárását adó zárt térfal is. „1970 februárjában adott hírt először az Észak- Magyarország című napilap arról, hogy modernizálják a Széchenyi utcai üzletsort. Miskolc főutcáján ekkor 152 bolt, szolgáltatóüzlet és vendéglátóhely volt. „Az üzletek zöme elavult, korszerűtlen portálokkal, apró kirakatokkal hivogatja a vevőket és rendkívül kis alapterületen bonyolítják le az évről évre növekvő forgalmat. A közeljövőben avatják fel a 9200 négyzetméternyi alapterületű centrum áruházat. A bolthálózat további szakosítását, új üzletek és áruházak építését, egyes üzletek megszüntetését az áruház jelentősen befolyásolja majd.” A főutca üzleteinek átalakulását nem csak a Centum jelezte, hanem egy másik üzletház is, amely csak később kapta a Pátria nevet. Eszerint „a mostani elképzelések és konkrét tervek szerint kétszintes kereskedelmi épület emelkedik majd a Széchenyi utca jelenlegi 3-9 szám közötti területén. Az eladótér csaknem tízszeresére növekszik - a főutcán - a modern üzlet kombinát felépítése után. A miskolci Centrum áruházat 1970 október 3-án nyitották meg. 1968-ban kezdték meg az építését, s átadásáig két és fél év telt el. (A terveket 1966-ban készítették.) A korabeli híradások nem szólnak tervezőről, kivitelezőről, a legfontosabb alapadatok sem kívántak nyilvánosságot. Mindössze annyit tudunk meg, hogy „az ország második legnagyobb, de legkorszerűbb áruháza” amely méltó az ország második legnagyobb városához. Monolit vasbetonból készült épület alapterülete 9000 m2. A megyében ez volt az első olyan épület, ahol a vásárlót mozgólift szállította az emeletre.” -Dobrossy István - Miskolc írásban és képekben 9. Az épület mai arcát az 1990-es évek elején történt felújítás során kapta meg. A modernista épületet 1990-és 1993 között alakították át az eredeti épületet is jegyző Horváth István, Ybl-díjas tervező, tervei alapján. Az eredeti épület bár tömegében és telepítésében a belváros építészeti arculatában, a „tömb-rehabilitáció” lezáratlansága miatt nagy kárt tett, jól illeszkedik a vele egy időben épült magasabb építészeti minőséget képviselő középület és lakóházak sorába. (Megyei Könyvtár, Sportcsarnok, Lottóház, Ady Endre úti toronyház, Domus.)
A Széchenyi utca homlokzati magssági képe teljes hosszában meglehetősen inhomogén. Földszintes kereskedő házak mellett több szint magas bárházak és szállodák emelkednek. Nincs ez másként ezen a szakaszon sem és nem volt ez másként az elbontásra került épületek esetében sem. Az eredeti homlokzatmagassági játékot visszaidézve alakítottam ki a homlokzat megjelenését. Mivel a Centrum áruház nem kerülne elbontásra, hanem annak bővítéseként jelenne meg az új épület, ezért szükséges az ezen a területen helyenként alacsonyabb épületekkel rendelkező kontúrt egy szinttel megemelni. A nyíláskép is az eredeti utcaképet idézi. Annak nyíláskiosztását használva, abból kihagyva "befalazva" nyílásokat kapjuk az lukarchitektúrát. A végső kép így egy olyan utcaképét idézi az eredeti képnek, ahol éjszaka nem mindenütt vannak otthon. A Széchenyi utcán teljes hosszában üzletek jelennek meg az alsó osztópárkány alatt. Ezek az eredeti portálok a 70-80 as évek fent idézett átalakítási hullámaiban "modern" megjelenést kaptak, napjainkban azonban egy "archaizáló hullám" indult meg a főutca pláza projekt keretében. Ez a lukarchitektúrás portálkiosztás a tömblezáró, eredeti síkon lévő épületnél még megmarad, a visszahúzott szakaszon azonban az alsó osztópárkány magasságáig teljes felületen üvegszerkezettel jelenne meg.
A tömb azonban láthatóan komolyan sérült az épület megjelenésével. A szabadon álló beépítés, egy zártsorú tömbbeépítésű területen olyan problémákat okozott, melyek megoldása még várat magára. A kibontás után szabadon maradt tűzfalak még hangsúlyosabbá válnak az áruház előtt kialakuló teresedés miatt. A kialakuló parkolóutca, és az abból nyíló a Pece patak vonalát követő, lepusztult, elhanyagolt tömbbelső megjelenése a sétálóutcához ilyen közel nem szerencsés. Maga a teresedés nem okozna problémát, sőt a Széchenyi utcának jót is tesz, hiszen ezáltal a keleti lezárásnál egy olyan találkozási pont alakul ki, amely, ha tömb lezárásra kerülne kellemes megnyitása lehet a Széchenyi utcának. Ehhez úgy gondolom - és koncepciómnak is szerves része, hogy szükséges a zárt sorú utcaképet valamilyen formában visszaállítani. Egy tér létjogosultsága itt nem vitatható, hiszen a város legnagyobb gyalogosforgalmát bonyolító csomópontjáról beszélünk. A villamosvonalon messze a legnagyobb utascsereszám itt zajlik. Ehhez kapcsolódik a nagyszámú buszközlekedést bonyolító Szentpáli utca, és a Búza tér közelsége is. A zártsorúság visszaállítását, a tornyok elbontása Centrum áruház 1970-es beépítési vonalán javaslom, mert bár a mai Szentpáli és Széchenyi utca sarkán lehelyezkedő kissé töredezett, a korabeli felvételeken is látható kialakítás vonalvezetése máig kiolvasható a telekosztásból. Sajnos a további szakaszon a 4 sávos út megépítése és az ezzel járó telekösszevonások kiradírozták az irányokat. A Centrum-tömb északi oldala hasonlóan hányattatott sorsú. Ez a terület inkább emlékeztet egy várost szegélyező keresekedelmi-ipari terület beépítéséhez, mint egy a történelmi belváros peremén elhelyezkedő telepítéshez. A Pláza parkolóházát mutatja a belváros felől érkezőknek, de a CBA és a Merkur kaszinó épületének helyzete sem javítja képet. Érezhető, hogy a település-szövet ezen a részen nem tudja kellően megteremteni az átmenetet a Búza tér és környezete laza beépítése és Széchenyi utca, valamint a Szentpáli utca beforduló zártsorú beépítése között. A nagy semmi egyszerűen nekicsattan a történelmi városmagnak. Koncepcióm szerint az épület egy "fiktív bővítésként" egységes tömblezárást hozhat létre. visszaállítja a Centrum tömb zártsorú megfogalmazását, ugyanakkor az északi oldalról nem nyomul rá a lazább területre, ezzel egy átmeneti teret képezve. A déli oldalon ugyanakkor a Széchenyi utca kitüremkedéseként egy kisebb intim tér tud kialakulni, ami a tér jelenlegi funkciójának megfelelően felvezetést biztosít az áruházhoz, ugyanakkor a mai formával szakítva egy sokkal zártabb, befelé fordulóbb szemléletűvé válna. Ezáltal az "eredeti utcára" terelve a sétálókat. Az eredeti beépítési vonalat intenzívebb növénytelepítéssel javaslom megjeleníteni, vezetve a tekintetet az eredeti homlokzati síkban.







Kapcsolódó bejegyzések:

2011. december 7., szerda

WikiLovesMonuments eredmények

Mivel az építészek kicsit lassan küldik az I. Borpályázatra készített munkájuk digitális változatát, hogy bemutassuk őket a blogon, ezért most más hír következik.
Kihirdették a Wikimédia Magyarország és az Indafotó WikiLovesMonuments pályázatának eredményeit. Az Indafoto Nagyképes blogja a 20 díjazott képet közli, köztük egy miskolci fotóval.
Itt egy 120 képes, itt pedig egy 30 képes válogatás (a középdöntő és a döntő képei).
Gratulálunk a nyerteseknek!
Jó képnézegetést!

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. december 6., kedd

Borpályázat: Bereczki Zoltán pályaműve

A városok legősibb és legmaradandóbb eleme általában az utcahálózat és a telekosztás. Ahogy a mellékelt térképlap és légifotó mutatja, a Centrum Áruház tervezésénél ezeket az adottságokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A jelenlegi áruház tökéletesen észak-déli tájolású, mintha nem is belvárosi szövetben létesült volna. Ez nemcsak a légifotón zavaró, hanem a helyszínen is érzékeli az ember, hogy valami nem stimmel.
Tervem ezért elsősorban az eredeti utcavonalak rekonstruálását tűzi ki célul (szerencsére a telekhatárok még őrzik ezeket), legalábbis ami a főbb útvonalakat illeti (Széchenyi, Szentpáli utca). Ez az áruház majdnem teljes lebontásával járna. Az új házsorok egy belső kertet, parkot zárnának közre, ami a belváros zöldfelületi arányán javítana. A park teljesen körbekerített és éjszakára zárható lenne, illetve a Búza tér felé irányuló gyalogosforgalom sem itt zajlana. A parkot északkeleti oldalon a kinyitott Pece határolná, sétányokkal, padokkal, stégekkel, kocsmának használt állóhajócskákkal.
A park a főutca felé lábasházakon keresztül lenne megközelíthető, így a vizuális kapcsolat is meglenne. A Szentpáli utca felé is lenne egy-egy átjáró, de nem olyan mennyiségben, mint dél felé.
A parkot keretező épületek hagyományos méretben és tömeggel épülnének, változó párkány- és gerincmagassággal, ahogy az az organikusan nőtt városmagokban szokásos. Az épületek építészeti kialakítása modern lenne, annyi megkötéssel, hogy kifelé nyugodt, hagyományosabb homlokzati felületekkel jelennének meg, míg befelé játékos, erkélyekkel, loggiákkal fellazított homlokzatokkal.
A park kialakítása szintén játékos lenne, kerthelyiségként működő pavilonokkal, installációkkal. Tervembe illusztrációként a mintának tekintendő párizsi Villette park két pavilonját tettem be, illetve űrhajókat a Star Warsból. A régi áruház egyik lépcsőtornya is megmaradna mementónak, kilátóként használva.






Kapcsolódó bejegyzések: