2011. november 30., szerda

2011. november 29., kedd

Szent István tér közösségi tervezése: elindult a workshop

Tegnap délután négykor kezdetét vette a workshop. A meghívott szervezetek mellett egyéb érdeklődők is ott voltak, köztük én is. (Bár én nem voltam teljesen kívülálló, mivel a 2008-as pályázaton Rudolf Mihály csapatában én is részt vettem.)
A megjelentek köszöntése után Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője beszélt a pályázati lehetőségekről és az ütemezésről. A jelenlegi workshop eredményét december 5–9 között lehet majd a varosfejlesztes.miskolc.hu oldalon véleményezni. Ez alapján a programalkotás december 15-én fejeződik be, így mire a pályázatot (amiből a pénz jöhet a megvalósításra) 2012 tavaszán kiírják, már kész engedélyezési tervekkel rendelkezhetünk. A kivitelezés 2013 elején kezdődhet, és előreláthatólag 24 hónapon át fog tartani. Ha a közösségi tervezés most sikeres lesz, a városvezetés a jövőben is alkalmazni fogja a módszert.
Utána Szőke László, a Városfejlesztési és -Rendezési Osztály vezetője beszélt a tér történetéről. Illetve mivel ilyen nincs, úgy általában a miskolci terek történetéről volt szó. Elmondta, hogy a Hősök tere és a Szent István tér is viszonylag új fejlemény, Miskolc igazi ősi tere a Városház tér. Végre azt is megtudtam (ami az idősebbek számára talán evidencia), hogy a főutcát a Villanyrendőrtől felfelé hívták forintnak, lefelé fillérnek.
Szőke László után a 2008-as pályázat díjazott pályaműveinek ismertetése következett. A hatból csak három építész volt jelen (a győztes Pirity Attila, illetve Rudolf Mihály és Horváth Zoltán). A maradék három tervet az egykori területi főépítész, Olajos Csaba ismertette. Én természetesen Rudolf Mihály tervével tudtam a leginkább azonosulni, mert csak ő merte száműzni a 2x2 sávos utat a belváros szívéből. 
Szinte mindannyian elmondták, hogy mennyire életidegen volt a kiírás. Ez is a közösségi tervezés létjogosultságát bizonyítja.
Ezt követően Rostás László főépítész arról beszélt, hogy mik is egy főtér sarokpontjai. Illetve először terminológiailag tisztázta, hogy ami most itt zajlik, az nem a tulajdonképpeni tervezés, hanem egy alapos programalkotás, ami alapján a szakemberek megtervezik majd a konkrét teret.
Tehát, a szépen kifejtett sarokpontok címszavakban: közlekedési hálózat, főtér mint igazodási pont (nemcsak Miskolc, hanem a régió és a megye főtere is egyben), szent hely (az Avas ősidők óta lakott, a tetején a X. század óta állt egy rotunda, az oldalában a középkortól áll a templom), az állandóság mellett a Szinva képében ott a folyamatos változás is, ugyanakkor a fontos intézmények stabilitást sugallnak, ezenkívül egy főtéren helyet kell kapnia a kultúrának és az oktatásnak is, és természetesen ez a találkozások színhelye is.
Beszélt arról, hogy bár a jelenlegi rendezési terv magába épített ötleteket szinte valamennyi pályaműből, mégis teljesen elhibázott, nem veszi figyelembe a meglévő struktúrákat, hatalmas kereskedelmi területet (plázát) jelöl ki, régi épületeket bont le, a Szinvát teljesen esetlegesen eltereli (sőt a zenepalota mellett lefedi), a szálloda kedvéért megszünteti a vizuális kapcsolatot a templommal, stb.
http://www.miskolc.hu/download/szabalyozas_terv/pdf_szabalyozas/bel/sz_29-2.pdf
A feladat tehát adott. A kezdés biztató, kíváncsian várjuk a továbbiakat. Ma és holnap folytatódik a workshop, ma délután négytől este nyolcig, holnap este hétig.

Frissítés:
A minap.hu képes beszámolója itt olvasható:

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 28., hétfő

Balesetveszélyes szituáció

A gömöri gyalogos aluljáróban felszedték valakik a fal mellett a fémrácsokat. Nem tudom, a fotókon mennyire látszik, de elég veszélyes a szituáció: gurul le az ember a bringával, beér a sötétbe, és simán beleeshet a kb. 30 cm mély gödörbe. És ez hónapok óta így van, bár néhány jóérzésű ember már odarakott néhány nagyobb követ.
Úgy látszik, nem értjük még a betörtablak-elvet.



Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 25., péntek

Helyesírásra érzékeny falfirkálók

Ezt a három – politikailag tudatos – falfirkát a Zsolcai kapuban fotóztam:



Az első 2006-os lehet (akkor volt az MSZP-nek ez a szlogenje), a második kettő (láthatóan egyidős) a 90-es évek elején készülhetett.
Az igazán vicces az, hogy arra járhatott egy nyelvtantanár vénájú firkáló, aki javította a helyesírási hibát, ahogy illik, pirossal:



Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 23., szerda

Meg nem valósult tervek kiállítása a Kós Házban

Egy érdekesnek ígérkező kiállításra invitálunk benneteket. Ma délután ötkor nyílik meg a megyei Építész Kamara székházában, a Kós Házban (Görgey u. 32.) a Meg nem valósult tervek című kiállítás (amiben szervezőként és résztvevőként is közreműködöm). 
A „milyen lett” helyett most arra koncentrálunk, hogy ”milyen lehetett volna”.
Kedvcsinálónak álljon itt egy kép az egyik kiállítandó tablómról:

Avasi Gimnázium bővítésének pályázati terve, 2005
Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 22., kedd

Diósgyőr városközpont címere

Folytatjuk Miskolc városrészeinek címereiről szóló sorozatunkat.
Diósgyőr rendelkezett eredeti címerrel, amely a régi pecsétábra alapján az 1900-as évek elején készülhetett. 2010-ben ezért csak az egységes szempontok szerinti megfestés látszott indokoltnak.
Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, alapját a zöld mező foglalja el, ezen Szűz Mária ülő ezüst színű alakja, feje fölött arany glória, ölében a gyermek Jézus. Mindkét oldalán egy-egy ezüst pálmafa. A pajzstartó az egyik oldalon tölgyfaág (fizikai-természeti értékeket jelképezi), a másikon olajág (szellemi értékek jelképe) arany, illetve ezüst termésekkel. A pajzs alatt szalag lebeg, felirata: Diósgyőr.
A címer fő színei, a vörös és az ezüst, megegyeznek a DVTK színeivel.
Látható valahol, valamin a városrész címere?

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 21., hétfő

Faszváros

A Jubileumi Parkban, a játszótér bejáratánál van ez a tábla:


Valahogy az egész mai Magyarország benne van. Az önkormányzat épít valamit pályázati pénzből, erről kitesz egy táblát, amin a kivitelező és a játékok forgalmazójának a reklámja is rajta van (pedig nyilván piaci alapon építették a dolgot), majd valakik tönkreteszik, és így marad az egész. Kíváncsi lennék, hogy a kedves szülők mit mondanak, amikor a gyerekük megkérdezi, hogy „anyu, mi van azon a rajzon”? Ha én ide hordanám a gyerekemet, tuti befestettem volna már az egészet egy vödör festékkel.
Még jobb, hogy önkormányzati alkalmazott is látta már az évek óta ott lévő „graffitit”, ugyanis a (nagyon igényes kivitelezésű) dohányzást tiltó felirat csak mostanában került oda. Ez így már erre emlékeztet:

Az 1998-as „Nem Az Én Dolgom” díj nyertese

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 18., péntek

Környezetbarát Ház, Környezetbarát Család Pályázat – Miskolc 2011

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala idén 10. alkalommal hirdeti meg a Környezetbarát Ház, Környezetbarát Család Pályázatot.
A pályázati kiírás részletei az Ökológia intézet oldalán olvashatók.

A tavalyi pályázaton a mi kis családunk is elindult, lelkesen írtuk le a gondolatainkat, szerkesztettük a képeket és raktuk össze az anyagot. Nem a győzelem volt a fő mozgatónk, hanem az, hogy összeszedjük saját magunk számára is, mit jelent nekünk a környezettudatosság, hogyan lehet harmóniában élni a környezettel a városban. Sok apró, hétköznapi praktika is sokat segíthet hosszú távon a környezetünknek és saját magunknak. Az ott leírtak alapján tudunk akár másnak is tanácsot adni, illetve a jövőben magunkat is ehhez tudjuk hasonlítani, hogy ehhez az állapothoz képest továbbléptünk-e.

A fáradtságos munka meghozta a gyümölcsét, megnyertük a pályázatot: Díjazták a környezetbarát családot

A 2010-es büszke győztesek

Pályázatunk összefoglalója az Ökológiai Intézet Zöld Szemmel című kiadványából
Külön örömöt jelentett számunkra, hogy a pályázat kapcsán megismertük az Ökológiai Intézetet és F. Nagy Zsuzsát. 

Mindenkit bátorítunk, hogy készítse el a saját anyagát, a beadási határidő december 1.

Hajrá!

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 16., szerda

Közösségi tervezésben a Szent István tér?

Novemberben több fórum is indul a Szent István tér jövőjével kapcsolatban, melybe a helyi közösségeket is igyekeznek bevonni.
Ennek első állomása szerdán az Észak-Magyarország napilap fóruma, melyre meghívta a Holdam Egyesületet, hogy képviseljék a miskolci családok igényeit az alábbi kérdésben:
Hogyan legyen családbarát a megújuló Szent István tér?

A jelenleg Szent István szoborral és virágórával rendelkező tér átépítésében a következő kérdések merültek fel:
  • Legyen-e rendezvénytér zöldfelületekkel ezen a helyen, vagy maradjon meg teljes mértékben a park?
  • Az átalakításnál mik azok a szempontok, melyek mindenképp fontosak a kisgyermekeseknek (pl. legyenek játszóeszközök, sok pad, ne legyenek lépcsők stb.)?
  • Milyen közteret álmodnak a családok, ahol jól érzik magukat a picik, a felnőttek és az idősek is egyaránt?
Helyszín a Művészetek Háza Kávézó, időpont 2011. 11. 16. szerda 16:00.
Minden érdeklődőt várnak.

A Szent István térhez kapcsolódó mai hír: A főtérrel közösséget is építenének
Ezek alapján a következő tervezési lépcsők várhatók a térrel kapcsolatban: 
  1. November 28., 29. és 30-án egy háromnapos tervezési workshop lesz, melyre hivatalosak lesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iparkamara képviselői és a főteret határoló ingatlanok, telkek tulajdonosai is. A kiindulási alap a korábbi pályamunkák lesznek, melybe a közösség által megfogalmazott igényeket építik bele.
  2. December 5-én egy összegzés kerül ki az ott elhangzottakból a Miskolci Városfejlesztési Kft. honlapjára (varosfejlesztes.miskolc.hu), melyet négy napon keresztül még véleményezhetnek a honlapra látogatók.
  3. December 9-én töltik fel ugyancsak erre a webhelyre a végleges összegzést, azokat a terveket, melyeket alapul vesznek majd az építészek is munkájuk megkezdésekor.
Nagyon kíváncsian várom, hogy tud megvalósulni ennyi szereplő igényeinek a figyelembevétele és egy tervbe gyúrása. Külön üdvözlöm az anyagok elérhetővé tételét.
Emlékeztetőül eddig milyen tervek is készültek a térrel kapcsolatban:

2011. november 15., kedd

Mások szemével: egy madár szemével

Saintdevils11 kiváló videói Pelican Focus RC Modell repülőre (1200mm fesztávú hab anyagú segédmotoros vitorlázó) szerelt minikamerával készültek Felső-Majláthról és Diósgyőrről. A város madártávlatból, ahogy még nem láttuk. Érdemes megnézni a felvételeket!




Izgalmas lenne, ha más városrészekről is készülne hasonló felvétel. Ha tudtok ilyenről, írjátok meg!

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 14., hétfő

Könyv: A Célváros

A közelmúltban jelent meg az Észak-Keleti Átjáró Egyesület kiadásában A Célváros című könyv, témája: hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben.

A könyvet antropológusok írták, anyagát közelmúltbéli kutatások (interjúk, levéltárazás) szolgáltatták. A nevezett korszakot alulnézetből mutatja be: nem politika-, gazdaságtörténetet ír, hanem azt próbálja feldolgozni, hogy a közemberek a mindennapokban hogy élték meg az időszakot.
Nekem építészként a legérdekesebb az a fejezet volt, ami a háború utáni városfejlődést mutatta be, korabeli képekkel gazdagon illusztrálva. Egészen megdöbbentőek azok a képek, amiken az előtérben falusias (sőt majdhogynem tanyasi) házak vannak háziállatokkal, míg a háttérben már ott magasodnak a panellakótelepek.
A könyv ezenkívül még a szabadidő (szervezett és szervezetlen) eltöltését is bemutatja, foglalkozik a sportélettel (volt időszak, amikor Miskolcnak három NB I-es focicsapata volt), és egy-egy érdekesebb interjúalanynak egész, képekkel gazdagon illusztrált fejezetet szentel. 
A tudományos igénnyel megírt (ugyanakkor határozottan olvasmányos) fejezetek közé könnyedebb, képes részek ékelődnek, amik szintén egy-egy témát járnak körül: babakocsiváros, „Szinvavölgyi űrbázis”, sőt egy korabeli, magyar-német nyelvű turisztikai kiadvány lapjait is megismerhetjük.
Az interjúrészletek között vannak kimondottan megható emberi történetek is, mint például azé a kiscsécsi cigány munkásé, aki bár az egyik legjobb dolgozó volt, nem volt pénze rendes kabátra (mert építkezett), és amikor a főnök fiának kinőtt kabátját megkapta, hálából a több műszakban végzett munka mellett eljárt a főnök kertjét ápolni.
Ahogy már említettem, a könyvnek kiváló képanyaga van. Sajnos azonban képjegyzék nem tartozik hozzá, így nekem nem mindegyik képet sikerült beazonosítanom, hogy hol készült. Megdöbbentő egyébként a régi képeket nézegetni, pl. a később lebontott Palóczy utcai zsinagógáról, vagy a Régiposta utcán folyó Pece patakról. Sajnos sok érték nyomtalanul eltűnt abban a korszakban.
Mindenkinek ajánlom a könyv beszerzését, több helyen is lehet kapni, és belföldre az Átjárósok postaköltség nélkül szállítják.
Aki pedig meg szeretné nyerni, most arra is van lehetőség.

Frissítés:
Azóta elkészült a képjegyzék, letölthető innen:

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 11., péntek

Büdösök az Avason

Volt már szó a blogon Miskolcról szóló vagy Miskolcot említő dalokról, bemutattuk a miskolci Elvis miskolci helyszíneken készített videóklipjeit, de ilyen csodálatos dalt még nem közöltünk, mint ami most következik.
A miskolci Büdösök zenekar első „antivideóklipjét” az avasi pincesoron forgatta.
Mindenképp megéri végignézni:


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 10., csütörtök

Új buszmegálló a Selyemréten

Nemrég megjelent egy csodálatos új buszmegálló a Selyemréten. Hogy miért, azt nem nagyon értjük, mert a réginek se volt semmi baja (azonkívül, hogy nem volt túl szép). Ez az új sem lett azonban semmivel sem szebb. Igaziból olyan, amit egy egyszerű lakatos legyárt a műhelyében. Hogy tervező nem látta a dolgot, az biztos.




Nem igazán értem, hogy ha most alakítják ki a Zöld Nyíl kapcsán a villamosmegállók egységes arculatát, akkor hogy kerülhet ide egy ilyen förmedvény a sokakat megosztó, de vitathatatlanul gondosan megtervezett új villamosmegállótól alig pár száz méterre.

Egy régebbi képünkön feltűnik amúgy a korábbi megálló, mindenki eldöntheti, hogy mennyivel lett jobb az új:



Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 9., szerda

200.

És itt a kétszázadik bejegyzés. Sajnos egyéb elfoglaltságaink miatt a századikkal ellentétben ezt most nem kocsmában írjuk, de ahhoz hasonlóan most is érdekes belső adatokat osztunk meg veletek.
Az rss-ben követők száma pont a duplájára emelkedett azóta, de még most sem túl magas. Úgy tűnik, az rss továbbra sem terjedt el széles körben:


Az országok szerinti bontásban Németország felkerült a második helyre (erről nyilván mi tehetünk), az Egyesült Államok viszont nagyon visszaesett. A környező országokon kívül érdekes még Brazília viszonylag előkelő helyezése:


Annak ellenére. hogy kimondottan helyi jellegű blog vagyunk, szinte az egész világról néztek minket, bár vannak azért fehér foltok. Tényleg nem akad egész Grönlandon egy miskolci sem?


Érdekes egybeesés, hogy mostanában lett meg a 100. lájkolónk a Facebookon, akit ismerek is (ez messze nem mondható el az összes lájkolótól), így tudom róla, hogy kimondottan utálja a közösségi médiát. Köszi, Joe! :-)
Én nagyon örültem neki, hogy a 200. bejegyzésünk alkalmából a Google lehetővé tette a Google Pluson oldalak létrehozását :-), így már ott is jelen vagyunk. Amúgy itt a blogon a jobb felső gombra kattintva lehet hozzánk csatlakozni a Google+-on.

A 200-ból ez volt az öt legolvasottabb bejegyzés:
  1. Diósgyőri vár: a rekonstrukció rekonstrukciója
  2. Bear Boti, a miskolci túlélő
  3. Zöld út a kerékpárosoknak?
  4. Építészhallgatók miskolci tervei 1.: Burzuk Dávid
  5. Factory Fesztivál – Gyár Fesztivál

A hozzászólók nem túl aktívak, csak négy írás van, ahol a hozzászólások száma eléri a tízet. Ezek (a hozzászólások száma szerint listázva) a következők:
  1. Zöld út a kerékpárosoknak?
  2. Diósgyőri vár: a rekonstrukció rekonstrukciója
  3. Park a Selyemréten
  4. Reggelizni Miskolcon?
Ismét azzal búcsúzunk tőletek, mint a századik bejegyzésnél: köszönjük, hogy olvastok minket, ne hagyjatok fel ezzel a jó szokásotokkal!

2011. november 8., kedd

Legóember és társai

A Pannon-tenger épülő múzeumának palánkkerítését jópofa képek díszítik. Személyes kedvencem a legóemberes, de a többiek is jól sikerültek. Remélem, a kerítés lebontása után méltó helyre kerülnek.




Mit tudtok a képek készítőiről?

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 7., hétfő

Mások szemével: Móricz Zsigmond

Mások szemével sorozatunkban most egy igazi nagyágyú, Móricz Zsigmond írása következik, ami a Nyugatban jelent meg 1930-ban (a linkért köszönet Juhász-Nagy Balázsnak). 
Az első sorát már többször láttam idézni:
„Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város.”
Móricz a jövő zálogát a selmeci Akadémia Miskolcra költöztetésében, az ipar fejlesztésében, Nagy-Miskolc létrehozásában és a városrendezésben látja.
Nos, azóta ez mind megtörtént, de eléggé félresikerülhetett, mert Móricz sorait olvasva úgy tűnik, hogy ugyanott vagyunk, ahol 80 éve voltunk:
„A természet szabja meg a jövőt. Erőszakosan nem lehet új gazdasági ágakat teremteni, ellenben az adott helyzetet erőszakosan el lehet hanyagolni és rontani. Itt az történik.
...
Ahogy koncepciótlanul el van hanyagolva maga a borsodi ipartáj, éppenúgy el van hanyagolva fővárosa, Miskolc.
...
Most éppen kedvetlen a város. A mai szörnyű nehéz gazdasági válság ránehezedik a lelkekre. Sok a munkanélküli (kb. 1800-at tartanak nyilván), de még több az eladósodott s lélekzethez jutni nem tudó egzisztencia.”
A nagy különbség az, hogy ma már senki se látja Miskolcot a legnagyobb jövőjű magyar városnak.

Érdemes az egész írást elolvasni:

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 5., szombat

Borpályázatot hirdetünk

Még áprilisban olvastam a BldgblogonHypothetical Development Organizationről. Ők kb. azt csinálják, hogy nyitott szemmel járnak New Orleans-ban, kiválasztanak egy-egy témát (legyen az rejtett kincs vagy akut problémahalmaz), és aztán csinálnak rá egy teljesen elszállt tervet, ami elszálltsága ellenére a létező problémára reflektál. Aztán ezeket a terveket szép tablókon prezentálják és kiállítják.


Ezzel összevágott, hogy szintén áprilisban beszéltük Juhász-Nagy Balázs kollégámmal, hogy kellene valami alkotócsoportot csinálni fiatal építészeknek, és a város egy-egy problémájára kiírni pályázatot magunknak, azt megoldani külön-külön, aztán a győztesnek összedobnánk egy üveg borra.
Akkor azt gondoltuk, hogy ehhez Miskolcon sajnos hiányozna a megfelelő közeg. Amiért most mégis belevágunk a dologba, az az, hogy az építészet hónapja alkalmából volt egy kerekasztal-beszélgetés a Kós Házban, arra érkezett egy nyílt levél fiatal kollégáktól a Kamara tagjainak, és ezek alapján úgy tűnik, hogy mégis működhet a dolog. A kiírást tegnap szétküldtük, vannak is jelentkezők, úgyhogy már volt értelme. :-)
Mivel a Miskolc Blog is a kezdeményezés mellé állt, itt is közlöm a felhívást, és természetesen a pályaműveket is közölni fogjuk:

Tisztelt Kollégák! 
Kedves Barátaink! 
Régóta érlelődik bennünk a gondolat, hogy meg kellene próbálni serkenteni az építészek egymás közötti eszmecseréjét, és ugyanakkor kinyitni az építészetet a szélesebb közönség felé: megteremteni a párbeszéd alapjait a tervezők és munkáik valódi felhasználói között. Ezt elsősorban pályázatokon (ún.:borpályázatokon), nyilvános vitákon, kiállításokon és online felületeken keresztül szeretnénk elérni.
A helyi kamara is évek óta próbálkozik a közösség összekovácsolásával. Ezzel a törekvéssel összefügg a mi kezdeményezésünk is, azonban bennünket nem kötnek olyan keretek, amelyek a Kamarát mint szervezetet igen. Szeretnénk, ha Miskolc általunk elhanyagoltnak ítélt, vagy jobb sorsra érdemes területeiről közösen gondolkodnánk, és talán tevékenységünk indukálhatja a külső és belső kommunikációt, pezsdítheti a közösségi életet, elősegítheti, hogy a Kós Ház megteljen élettel.
Első körben szeretnénk felmérni, hogy mekkora nyitottság mutatkozik ez irányban a szakmánkon belül. Ehhez írjuk ki első pályázatunkat, melyre várjuk mindenki pályamunkáját.
Akit érdekel ez a kezdeményezés, azt arra kérjük, hogy e-mailben jelezze ezt nekünk a borpalyazat@gmail.com címen, hogy levélfordultával megküldhessük számára az első kiírás mellékleteit.
Miskolc, 2011. november 4.

Bereczki Zoltán, Juhász-Nagy Balázs
Az első kiírás elolvasható ezen a linken:


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 4., péntek

Miskolc antipólusa

Ez nem egy társadalmi vagy gazdasági elemző bejegyzés lesz, hanem egyszerűen földrajzi antipólust kerestem, vagyis hol bukkannánk ki ha átfúrnánk a Földet Miskolcról kiindulva?
Ilyen és még ennél sokkal kacifántosabb tényekre épülő kérdésekre tud választ adni a WolframAlpha speciális kereső és tudástár.

A kiinduló kérdésünket így tehetjük fel:
Ahol a válaszban pontos koordináták mellé térképet is kapunk:

Az antipólus valahol a Csendes óceán közepén 2000 kilométerre Új Zélandtól
Persze kezdhettük volna valami egyszerűbbel is, például, hogy mit tud Miskolcról:

A válaszban csupa tény és adat táblázatokkal, térképekkel, képekkel:


  • lakosság
  • elhelyezkedés
  • térkép
  • helyi idő
  • időjárás
  • legközelebbi városok
  • legközelebbi repülőterek
  • tengerszint feletti magasság
  • legközelebbi csúcsok
  • legközelebbi tenger
  • Miskolc alapítás dátuma
  • híres miskolci születésű emberek
Ez utóbbi elég érdekes, csak négyen szerepelnek benne, nem tudom, miért pont ők:
Érdemes még körülnézni, hogy mit is tud a WolframAlpha, sok példával illusztrálva: http://www.wolframalpha.com/examples/?src=input

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 2., szerda

Barlangfürdő a lakásodban...?

Két alkalommal már hírt adtunk különleges épületekről, amelyek eladósorba kerültek Miskolcon. Most egy újabb különleges lakás ingatlanhirdetésére bukkantunk: borpincéből és borházból kialakított kis otthonról van szó a Nagyavason. Ez persze önmagában nem lenne annyira izgalmas, az Avason több ilyet találunk, a pincében kialakított fürdőszoba azonban egészen sajátos hangulatú:



Szeretnél saját barlangfürdőt...?
A hirdetés (most még) itt található.

Kapcsolódó bejegyzések: