A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 10., hétfő

Átjáró folyóirat első száma

Korábban írtunk az Átjáró Egyesület új kezdeményezéséről, az Átjáró folyóiratról.
Felkerült az első lapszám a honlapra, ingyenesen letölthető.
Kedvcsinálónak itt a tartalomjegyzék:




Kapcsolódó bejegyzések:

2013. május 29., szerda

Drapériából is megárt a sok

A Miskolci Nemzeti Színház jelentős mértékű arculatváltáson esett át az elmúlt évben. Fiatalos lett a logó, a honlap és a különböző kiadványok, poszterek, hirdetmények dizájnja. Mostanában azonban nekem kicsit sok lett a színes-szagos reklámból.
A 190. évadot ünneplő színház az installációként újra felhasznált telefonfülkék berendezése mellett az 1847 és 1857 között historizáló stílusban emelt épület teljes főutcai homlokzatát színes zászlókkal és drapériákkal borította, pedig az épület egyébként igen szép homlokzattal rendelkezik, kár ezt egészében kitakarni az utcaképből.




Hangsúlyozom: egészében. A darabok címét felvonultató színes zászlókkal ki tudnék békülni, a főutca tengelyében rápillantva izgalmas látványt nyújtanak. De a középrizalit zöld drapériája nekem már sok. És nemcsak nekem: francia barátnőm például azt hitte, renoválási munkák miatt került a zöld drapéria a homlokzatra. Hiszen mi más indokolná az ilyen mértékű kitakarást?

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. május 9., csütörtök

Átjáró

Az Átjáró Egyesület elindítja Átjáró című interdiszciplináris folyóiratát. Az első lapszám a Monarchia ipari örökségéről szól, bemutatójára május 16-án kerül sor, amire mindenkit szeretettel várnak.


Az első lapszám szerzői között van blogunk egyik szerkesztője, Bereczki Zoltán.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. április 4., csütörtök

Elindult a Műút portál

Április 2-án elindult az önálló tartalmú és napi frissítésű Műút portál (www.muut.hu) a Szépmesterségek Alapítvány kiadásában, Antal Balázs és Kabai Lóránt szerkesztésében, a Műút teljes szerkesztőségének aktív közreműködésével, az NKA és Miskolc város támogatásával.

Részlet a főszerkesztő, Zemlényi Attila portálindító bejegyzéséből:

„Egyszerűen muszáj azt hinni, hogy a műalkotások valóban jobbá tehetik a világot. 
Most, amikor amúgy is a Bolondok Napja van, most, amikor a folyók kilépnek sorra a medrükből, most, amikor cefreszagúan úgy köszönünk, Krisztus valóban feltámadt. 
Ráadásul épp ma, amikor az élet, egy évben egyszer, tort ül a halálon. 
Muszáj, különben jönnek sötét szárnysuhogással a baszhattyúk 

Tudod, Miskolc, A célváros, a csakadiósgyőr, azelha gyoma várost, a kóóóóóóóóóóócsonya fesztivál, a 180 km, vagy néha több, a bűnöktől csillogó panelerdő, a fészekrakó program, a Sorsodborsod, meg a bivalyok. 
Ahogy jössz az autópályán, akkor is, ha Tiszain szállsz ki, akkor is. 
Tudod, az a város, ahová kis szorongással, érthetetlen idegenkedéssel jössz. 
Most, ahogy leírtam az „idegen” szót, rájöttem, milyen borzalmas, minden nyelven holttá kellene nyilvánítani, sokkal jobb lenne nélküle....”

A minőségi tartalom mellett teljes a web2 kompatibilitás, van külön facebook, twitter, youtube csatorna, ustream. Így kell meglépni papíról a webre nyitást.

Sok jó tartalmat és sok olvasót!

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. december 10., hétfő

Telefonfülkék újratöltve?

A Műút szerkesztősége és a Kultmélyvíz civil akciócsoport által a belváros három pontján felállított, majd könyvekkel megtöltött és könyvespolcként funkcionáló telefonfülkék szomorú sorsáról korábban már írtunk: a könyvek elég gyorsan eltűntek, többen látták, hogy hajléktalanok árulják őket a Búza téren. Hiába voltak sokan, akik rendeltetésszerűen használták a könyvesfülkéket, és örömüket lelték a kezdeményezésben, és hiába gyűlt össze annyi könyvadomány, hogy a szervezők még háromszor újra fel tudták tölteni a polcokat, a kezdeményezés ilyen formában sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.  

Üres polcok a Villanyrendőrnél

A múlt héten azonban arra lettünk figyelmesek, hogy a színház melletti fülke új funkciót kapott: a színház előadásait reklámozza. A szervezőktől megtudtuk, hogy keresik a fülkék könyvespolcként való megőrzésének a lehetőségét, a színház viszont közben kérte, hogy addig is, míg nem születik róluk döntés, ily módon használhassa a bejárata melletti fülkét. 








Kapcsolódó bejegyzések:

2012. szeptember 14., péntek

Kikerültek a könyvespolcként funkcionáló telefonfülkék

Ma ott voltunk a Műút szerkesztősége és a Kultmélyvíz civil akciócsoport által szervezett olvasásnépszerűsítő akción és flashmobon, melynek keretében felavatásra került a három könyvespolcként funkcionáló telefonfülke: egy az Európa téren, egy a színház mellett a főutcán és egy a Villanyrendőrnél a buszmegállóban. Vittünk könyvet és hoztunk könyvet cserébe.
Papp Zsolt, az önkormányzat Humán Főosztályának vezetője szerint most Miskolc mély vízbe lett dobva: a következő napokban kiderül, hogy európai város vagyunk-e, képes-e működni ez a kezdeményezés, ahogy Nyugat-Európában, vagy a könnyűnek találtatik a város a megmérettetéskor. Őszintén bízunk benne, hogy az értelmetlen, öncélú pusztítás, rongálás és a kicsinyes, önző viselkedés elkerüli a három fehér telefonfülkét, és az olvasni vágyó emberek mindig találnak majd bennük számukra érdekes könyveket.
Képek a délutánról (sajnos csak telefonnal készültek):






Kapcsolódó bejegyzések:

2012. szeptember 11., kedd

Közösségi könyvespolcok Miskolcon

Ma a Műút szerkesztősége és a Kultmélyvíz civil akciócsoport felhívását adjuk tovább.

Közösségi könyvespolcok Miskolcon! 
Népszerűsítés, akcióindítás: szept. 14.  
Könyvespolc a főutcán? Ahonnan az arra járók bármikor levehetnek egy könyvet, ha hoznak egy másikat cserébe? – Nemsokára Miskolcon is lesznek ilyenek. Az elsőt az Európa téren avatjuk szeptember 14-én, pénteken. Egy könyvespolccá átalakított telefonfülkében gyűlnek majd a könyvek: közöttük akár te olvasmányod is, amit nyugodtan becserélhetsz egy kedvesebb műre – ingyen! A könyvcserepont népszerűsítésére flashmob akciót szervezünk – gyere 4-re az Európa térre egy könyvvel, hogy az ünnepélyes megnyitó után tömegben olvashassuk együtt végig a főutcát!
 
Üdv: a Műút szerkesztősége és a Kultmélyvíz civil akciócsoport
 
Ha szívesen csatlakoznál a szervezői-előkészítői teamhez (pl. telefonfülke-festés, behelyezés stb. jelezd szeptember 11-ig itt: kultmelyviz@gmail.com

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. július 7., szombat

Kulturális élet egykor Miskolcon

Pontosabban a régi Rónai Sándor Művelődési Központban.
A pincénkben matatva akadt a kezünkbe egy papír, ami az intézmény Archív Filmklubját hirdeti.
1972-ben indult a klub, az első hónapok programját itt láthatjátok:


Bár nem ismerem mindet közülük, amelyeket ismerem, azok egészen kiváló filmek, olyanok, amilyeneket manapság Miskolcon nem lehet látni. Még a Művészetek Háza ún. art mozija is meglehetősen kommersz filmeket játszik. (Egyáltalán, kinek lehetett az a zseniális  és nagyon eredeti ötlete, hogy az intézményt a – szintén nagyon elhibázott nevű – Művészetek Palotájáról kell elnevezni, csak kicsit provinciálisabbra véve a figurát? Ennél már csak az bénább, hogy még a becézést is átveszik.)
Szintén a Rónaiban volt 1980-ban az amerikai jazz első generációjához tartozó zongoristának, Billy Taylornak a koncertje, amit a Magyar Rádió fel is vett és le is adott (én meg lementettem).
Érdemes meghallgatni, az elején Turi Gábor jazz-szakíró emlékszik vissza az estére. A műsorvezetőnek meg kijár a pofon az értetlenkedésért, hogy „Miskolc?! Hogyhogy Miskolc?”
A felvétel meghallgatható itt:
És a bejegyzés végén meg kell emlékezni arról is, hogy már nincs Rónai, bank van a helyén, ami ráadásul az épület falán lévő nagyméretű festményt is tönkretette.

Frissítés:
BGM nevű olvasónk a bejegyzés több témájához is hozzászólt. Aki nem szokott hozzászólásokat olvasni, annak is ajánlom, hogy most tegyen kivételt.
Egy részlet – ami egyben helyreigazítás is – az egyikből:
„Billy Taylor triója nem akkor és nem ott játszott Miskolcon. :-)
Az év stimmel, de nem május 30-án volt a koncert, hanem június elsején vasárnap délután 4 órakor. Honnan tudom? Ott voltam és itt van előttem a (letépett) jegy. :-)
De a lényegesebb az, hogy a koncert nem a Rónaiban volt, hanem a Vasas Művelődési Központban a Marx téren. Ez a B.T. koncert az I. Nemzetközi Jazz Hétvége háromnapos rendezvényének a része volt. Ezt a Magyar Rádió részéről Kiss Imre, zenei szerkesztő és a miskolci Városi Művelődési Központ (VMK) munkatársa, Felvinczy Attila közösen rendezték. 
Turi Gábort nem véletlen csapja be az emlékezete. Ugyanis a következő évben (1981.április 24–25–26) megrendezték a második jazz hétvégét, és azt tényleg a Rónaiban (SZOT). Ezért és az idő múlása miatt keveri össze a kiváló (debreceni!) jazz-(szak)író a két eseményt. A műsorvezetőnő, Pocsai Krisztina végzett jazzénekesnő, akkor még 1980-ban csecsemő volt. Nem az ő értetlenkedése az igazán bosszantó, hanem a műsorfolyam szerkesztőjének, Maloschik Róbertnek a tudatlansága.
Miskolcon a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig virágzó és színvonalas kulturális (közte jazz) élet folyt. Ennek főszervezője Felvinczy Attila volt.”

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. február 3., péntek

Mi hiányzik nekem Miskolcról? A Kaláka Fesztivál

Gryllus Dániel levele városunk polgármesteréhez:

Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Ákos!
Tudom, hogy nem ér váratlanul, mert a dolgok ebbe az irányba alakultak, amit mindnyájan tudunk.
A vár bezárása után nézegettük még a fesztivál szempontjából lehetséges miskolci helyszíneket, de továbbra is úgy érezzük, a Diósgyőri vár egyedi és pótolhatatlan.
Nem csak azért, mert nagyon megszerettük, hanem az ilyen jellegű események hangulatához, lelkiségéhez nagyon illik. Mellette az átmeneti miskolci megoldások csak az elkedvetlenítő hiányérzetet adták. Ez nem használna sem a fesztiválnak, sem a városnak, sem az idelátogatóknak.
Ha már váltanunk kellett, váltsunk kicsit bátrabban. Sokfelé hívtak, de nem akartunk elszakadni a régiótól, a történelmi levegőtől sem. Úgy döntöttünk, hogy a Bükk túlsó oldalán, az egri várban fogunk muzsikálni június 29-július 1-ig. Itt tartjuk a 33. Kaláka Fesztivált. Az eseményre, ha időd engedi, szeretettel várunk!
Kérlek, tolmácsold a köszönetünket mindazoknak, akik az eddigi 32 alkalmon szeretettel segítették a fesztivált és velünk együtt büszkék voltak rá!
Megíratott, „megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” Úgy tűnik, ez az idő most érkezett el. Kérlek Ti is őrizzétek meg szívetekben a számunkra felejthetetlen együtt töltött napokat!
Természetesen az élet nem áll meg és miskolci barátainkhoz ugyanolyan szeretettel jövünk ezután is, ahogy betlehemeztünk az Adyban. Most Szabó Lőrinc, a miskolci születésű költő estjét tervezzük a költészet napja környékére.
Ez ugyan magánlevélként indult, de ha jónak látod, ismertesd barátainkkal, hisz úgysem tudunk mindenkinek személyesen köszönetet mondani, búcsúzni meg nem akarunk, hisz reméljük, találkozunk a jövőben is!
Üdvözlettel és köszönettel:
Gryllus Dániel
A Kaláka és a Kaláka Fesztivál nevében is
Budapest, 2012. január 26.

Forrás:

Nagyjából biztos vagyok benne, hogy nem lesz több Kaláka Fesztivál Miskolcon.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. november 23., szerda

Meg nem valósult tervek kiállítása a Kós Házban

Egy érdekesnek ígérkező kiállításra invitálunk benneteket. Ma délután ötkor nyílik meg a megyei Építész Kamara székházában, a Kós Házban (Görgey u. 32.) a Meg nem valósult tervek című kiállítás (amiben szervezőként és résztvevőként is közreműködöm). 
A „milyen lett” helyett most arra koncentrálunk, hogy ”milyen lehetett volna”.
Kedvcsinálónak álljon itt egy kép az egyik kiállítandó tablómról:

Avasi Gimnázium bővítésének pályázati terve, 2005
Kapcsolódó bejegyzések:

2011. október 11., kedd

Miskolc turisztikai kiadványa

Idén szép új turisztikai kiadvánnyal jelentkezett a város. Letölthető: innen.
Nem tudom, az eddigiek milyen kaliberű kiadványok voltak, de nézzük, hogy sikerült a mostani.


Címlapján jól sikerült fotó a Minorita templomról, tornya a tartalomjegyzék oldalára átfolyik, ahol Szrogh Sámuel idézetét is találjuk. (Az idézet két része között akkora a térköz, hogy elsőre elbizonytalanodtam a szövegrészek összetartozását illetően.)


A fejezetek a fejlécek színe szerint is elkülönülnek. Az első fejezet Miskolc környéke. Nem értem, a város turisztikai kiadványát tényleg egerszalóki fotóval kellene kezdeni? A szöveg így kezdődik: „Nincs még egy nagyvárosa hazánknak, amely ennyi természeti csodát kínál vendégeinek!” Majd a folytatásból kiderül: valójában a város környékéről van szó, és nem is csupán a közvetlenről: „A Bükk, a Barlangfürdő, Lillafüred látnivalói mellett Miskolc környékén négy UNESCO világörökségi helyszín és további természeti világszenzációk garantálják a felejthetetlen élményt.” Vajon mért gondolták a szerkesztők, hogy Miskolcot elsősorban Tokaj-Hegyaljával, Hollókővel, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és Aggtelekkel kell reklámozni, Miskolc turisztikai kiadványában? 


Miskolc bemutatása a 6. oldalon a belvárossal kezdődik. „Ha csak rövid idő áll rendelkezésére, akkor is érdemes néhány órát eltöltenie Miskolc belvárosában!” Gondolom úgy érti, hogy ha maradt még a tágabb értelemben vett környék megtekintése után... A szöveg egyébként nem rossz, helyenként játékos: a rövid időre való utalást követően pl. az órás látnivalókat veszi számba röviden. A belváros templomairól külön ismertetőket ad, kiemeli az Avast és a Népkertet (sajnálom viszont, hogy az avasi pincékről képet nem közöl). A Mindenképp nézze meg! alcímek alatt foglalja össze a legfontosabb látnivalókat. Nem egészen értem, hogy a Kortyolda miként kerül a látnivalók közé; annyira azért nem látványos... A 11. lapon már Tapolca következik, valamilyen okból Diósgyőr előtt. A várról egyetlen kép sincs, egy teljes oldalon viszont valami kosztümös figura íjjal lő a várárokban...


A 14. oldalon már Lillafüredről olvasok. Két oldalon át a Majális parkból induló túraajánlatokat kapunk térképpel. Az ún. Blue-túra keretében pedig játékra invitálják a Miskolcra érkező turistákat, kár, hogy a nyeremény jellegéről nem esik szó.
A következő fejezet Miskolc 2011-es fesztiváljait részletezi. Korábbi bejegyzésünkre emlékezve feltűnt, hogy Gyár Fesztiválról szó esik a kiadványban, Factory Fesztiválról viszont nem. A fesztiválok ismertetése a szemezgetőben valamiféle tematikus csoportok mentén történik – kár, hogy ezt a szerkesztők nem tették nyilvánvalóbbá. 
Van aztán a kiadványban belvárostérkép látnivalókkal, az MVK Zrt tömegközlekedési térképe,  újabb városnéző játék „értékes nyereményekért”, éttermek és egyéb szórakozóhelyek listája, majd a szolgáltatók reklámjai, hirdetései. Ez utóbbiak többsége sajnos kilóg a kiadványból: a tipográfiai szerencsétlenkedést lehetne rajtuk bemutatni. 
És sajnos nem egyszerűen a kiadvány végére vannak illesztve (ott nem szúrnának annyira szemet). A szolgáltatók után ugyanis Egészségére! és Aktív címszavak alatt még sport-, fittness- és wellnesslehetőségekről kapuk információt, végül pedig ajándékvásárlásról.



A kiadványról egyébként összességében – a tartalmi vagy szerkezeti kifogásaim ellenére is – elsősorban dicsérő jelzőkkel tudok szólni. Szépen megtervezett, általában igényesen megírt, jól használható füzet. Kezembe még nem vettem, úgyhogy a nyomdai kivitelezésről nem tudtam véleményt alkotni, ahogy arról sem, hogy a pdf-ben látható hibák (pl. nem elég nagy felbontású képek) csak a fájl kicsinyítésének az eredményeként álltak-e elő. 
Nektek már járt a kezetekben? Mi a véleményetek? 

2011. október 5., szerda

Miskolci poptop

Vajon melyik a Miskolcról szóló legnépszerűbb szám? Egyáltalán milyen számok szólnak Miskolcról vagy annak környékéről? Az alábbiakban összeállított pop/rock/rap/blues lista tudományos! igényességgel készült az alábbi módszertan alapján: :-)
  • Miskolcról szóló számokra kerestem a zeneszoveg.hu keresőjével.
  • A kapott listát szűkítettem azokra a számokra, melyek ténylegesen Miskolcról vagy B-A-Z megyéről szólnak, nemcsak említés szintjén van bennük Miskolc.
  • Az így kapott számokat a youtube-os nézettségük alapján raktam sorba, ha egy szám többször is szerepelt, akkor is csak a legnépszerűbbet vettem figyelembe.
Íme a lista. A számcímen kattintva a dalszövegre visz a link:

1. Majka: Húz a Szívem Haza – az ózdi rapper száma a toplista élén.
2. P. Mobil: Acélváros – a klasszikus bandák közül a P. Mobil az élen.
3. EDDA: Elhagyom a várost – az Edda még a dobogón.
4. Skorpió: Azt beszéli már az egész város
5. Belga: Hello BAZ megye
6. Kispál és a Borz: Tiszai pu. – ez a szám nekem valahogy kimaradt.
7. EDDA: Óh, azok az éjszakák – az EDDA két számmal is a listán van.
8. Kazal László: A nevető ember – kuplé a 20-as évekből.
9. Bojtorján Zenekar: Budapesttől Miskolcig
10. Phabee: Nekem Ne
+1. Hobo Blues Band: BAZ megye blues – a lista végén, mert ez az egyedüli szám, amit nem találtunk meg a youtube-on.

Keresgetés helyett itt megtaláljátok a zenéket is:
    1. Majka: Húz a Szívem Haza

    2. P.Mobil: Acélváros
     

    3. EDDA: Elhagyom a várost

    4. Skorpió: Azt beszéli már az egész város

    5. Belga: Hello BAZ megye

    6. Kispál és a Borz: Tiszai pu.

    7. EDDA: Óh, azok az éjszakák

    8. Kazal László: A nevető ember

    9. Új Bojtorján Zenekar: Budapesttől Miskolcig

    10. Phabee: Nekem Ne

    +1. Hobo Blues Band: BAZ megye blues

    Kimaradt valami még a listáról? Nektek melyik a kedvenc Miskolcos nótátok?
    Kapcsolódó bejegyzések:

    2011. augusztus 12., péntek

    Factory fesztivál matiné gyerekekkel

    Múlt péntek délután kint jártunk a Factory fesztiválon gyerekekkel, így a koncertek és az ereszd el a hajam buli nekünk elmaradt, de volt helyette egy hangulatos délután.

    A Holdam egyesület sátra a Civil utcában További képek
    Vihar előtti csend
    Traktorgumi barátok

    Koncert indul
    Kapcsolószekrény-ház elektromos manóknak

    Kapcsolódó bejegyzések:

    2011. július 22., péntek

    Factory Fesztivál – Gyár Fesztivál

    Talán már kiderült a blog olvasói számára, hogy mint építész nagyon szeretem a vasgyárat: a kolóniát és magát a gyárat is, így a kedvenc fesztiválom a gyárban, a Factory Sportarénában és környékén évről évre megrendezett Gyár Fesztivál volt. A Kaláka Fesztivál kapcsán írtunk arról, hogy milyen fontos egy fesztivál esetében a környezet, a miliő, a hangulat. A gyárban megrendezett fesztiválnak valami egészen sajátos hangulata volt az évszázados ipari épületek között.
    Idén felfigyeltem rá, hogy két hasonló nevű fesztivál is megrendezésre kerül augusztusban: a Factory Fesztivál a gyárban és a Gyár Fesztivál az egyetemen. Kíváncsiak voltunk ennek a furcsa helyzetnek az okaira, ezért mindkét fesztivál rendezőit megkerestük e-mailben.
    A Factory Feszivál részéről Parai Roland válaszolt. Megtudtuk tőle, hogy a fesztivált egy ideje két szervezet rendezte közösen: a Factory Sportaréna és a Miskolc és Környéke Fiataljaiért Egyesület. Nemrég azonban a Factory Sportaréna tudta nélkül az MKF-esek megalapították a Gyárfesztivál Kft-t, levédették a Gyár Fesztivál nevet és domaint, és úgy döntöttek, hogy ezúttal egyedül rendeznek fesztivált. A helyet nem kapták meg, így került a fesztivál az egyetemre.
    A Gyár Fesztivál rendezői egy hét alatt sem válaszoltak a levelünkre, így az ő álláspontjukat nem ismerjük. A honlapjuk szerint azért van a fesztivál új helyszínen, mert a régit már kinőtte. Érdekes adalék, hogy a gyarfesztival.hu és a factoryfesztival.hu domainnek ugyanaz a tulajdonosa (a Factory Fesztivál honlapja a factoryfesztival.com alatt van).
    A Gyár Fesztiválon ismertebb fellépők lesznek, de mi a helyszín miatt továbbra is a Factory Fesztiválra szavazunk. Gyár Fesztivál gyár nélkül olyan, mint a Sziget lenne a Hajógyári Sziget nélkül, az Exit a péterváradi vár nélkül, vagy a Dallas Bobby nélkül. 



    Frissítés:
    Közben a Gyár Fesztivál szervezői is reagáltak, e-mailben és hozzászólásban is (a mi e-mailünket kiszűrte sajnos a spamszűrőjük).
    Idézem Szvoboda Lászlót:
    "A domain mindig is a GYÁR Fesztivál kommunikációs feladatait ellátó cégé volt, ezen keresztül ment az oldal, sőt az összes ezzel kapcsolatos domain felvásárlását is évekkel ezelőtt kezdtük meg - nem a Factory ellen, hanem épp azért, hogy "külsőshöz" ne kerülhessenek a helyben fontos domainek. Évekkel ezelőtt nem számítottunk rá, hogy végül új helyszínt kell majd keresni, mert ellehetetlenül az együttműködés. Úgyhogy ez nem "érdekes adalék", hanem a történet szerves része, hogy erre a körülményre - miszerint megszakad az együttműködés - senki sem számított."
    Bővebben:


    Kapcsolódó bejegyzések:

    2011. július 7., csütörtök

    Egy korszak vége

    Ma kezdődik a 32. Kaláka Fesztivál. Az utolsó, amit a régi diósgyőri várban rendeznek meg. Ebből az alkalomból egy szubjektív, sztorizós bejegyzés következik.
    (Az illusztrációnak betett képek a 2003-as fesztiválon készültek.)




    Nem igazán szerettem (és most se igazán szeretem) a folkzenét, a jazzt annál inkább, így elsős gimnazista koromban nem értettem, hogy a barátaim miért a Kaláka Fesztiválra készülnek annyira, miért nem az egy héttel korábban ugyanott megrendezendő Dixieland Fesztiválra, amire a szüleimmel akkor már évek óta eljártunk. Aztán persze elmentem velük, és megértettem a dolgot: egy fesztiválnál a hangulat legalább olyan fontos, mint a zene. A Kaláka Fesztivál pedig mindig hatalmas buli volt, olyannyira, hogy egyetemista koromban erre az alkalomra évről évre 20–30–40 barátom (a jófajta punkzenét kedvelőtől a metálosig) megjelent Diósgyőrben, az ott lakó szüleim nagy örömére (nemcsak a ház volt tele velünk, hanem a kert és a garázs is). Budapesti egyetemista voltam, tehát ezek a barátok az ország legkülönbözőbb helyeiről jöttek, Győrtől Békéscsabáig.


    Ilyenkor nemcsak a vár, hanem az egész környék megtelt élettel, a környező kocsmákkal (Lugas, Bányász) együtt. (A Bányász azóta bezárt, nemrég azonban újra megnyílt, a nem túl fantáziadús Romkert néven, a hétvégén leteszteljük). A fesztivál olyan szinten kicsordult a várat környező utcákra, hogy sokan magára a rendezvényre nem is vettek jegyet, hiszen, mint mondtam, talán nem is a zene itt a legfontosabb.


    Persze azért elég fontos az is. Olyan későbbi kedvenceket ismertünk meg a fesztiválon az évek során, mint a svéd Garmarna (amikor Hildegard von Bingen dalait adták elő, elég abszurdnak tűnt az énekesnő kijelentése, hogy ezek a dalok öregebbek, mint a vár falai, pedig igazat szólt), a német Hölderlin Express, vagy a cseh Čechomor.
    És persze ott van a házigazda zenekar, a Kaláka, akiknek a vasárnapi koncertje számomra mindig a fesztivál fénypontja. Belinkelem ide az egyik kedvenc számomat tőlük: Románc
    Szóval mi ott leszünk, és nem egyedül: eljön Pápa mellől egy régen látott barátom is a családjával. Amikor utoljára a Kaláka Fesztiválon jártak, akkor volt a felesége terhes az első gyerekükkel, és anyukám tett egy olyan könnyelmű kijelentést, hogy jöjjenek el akkor is, ha megszületik a kicsi, majd ő vigyáz rá, amíg mi fesztiválozunk. Nos, az a gyerek azóta már hét éves, és van két testvére. Anyukám gőzerővel készül a vendégségre. :-)
    Nektek melyik volt a legemlékezetesebb Kaláka fesztiválotok?

    Kapcsolódó bejegyzések: