Külterületi traktorszín Hajós Alfréd középülete mellett

A selyemréti strand egyébként szépen felújított főépülete mögé felállítottak egy olyan fémszerkezetű csarnokot, amilyet jobb esetben mezőgazdasági gépszínnek szoktak használni külterületen, vagy ideiglenes sörsátornak rendezvényeken. Itt viszont állandónak tűnik.

Hogy történhetett ez meg, hogy Miskolc belső részén, egy fontos középülethez kapcsolódóan (tervezte: Hajós Alfréd) egy ilyen felépült?

Miskolcnak sürgősen szüksége lenne főépítészre.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Hogyan kell könnyen és gyorsan elcsúfítani egy egyébként elég jól sikerült épületet 2.
• Vendégbejegyzés: Miskolc, a Murvás Parkolók Városa
• A Szinva-part a selyemréti strand mögött

Fotók az új Városházáról/ból

Az alábbi képeket ismét Walter Mittytől kaptuk. Az új Városháza épületében készültek, illetve az onnan élvezhető kilátást mutatják. Köszönet értük!

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc felett az ég
• A főutca szokatlan perspektívából
• A főtér-koncepció véleményezése

Megyeházi ablakok

Ugye nem vagyok egyedül, aki azt gondolom, hogy a belvárosban, az egyik impozáns és felújított épület ablakában nagyon nem mutatnak jól ezek az alufólia árnyékolók?

A megyeházáról van szó. Persze negyven fokban nem jó dolgozni, de ez a megoldás akkor is szörnyen igénytelen. Pláne a legbelső belvárosban nem kéne...

Kapcsolódó bejegyzések:

• „Klinker”
• Az ördög a részletekben rejlik...
• Szemetes belváros

Téglaépítészet Miskolcon: a Semmelweis Kórház

A Csabai kapuban van az egykori Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház nagyon szép téglaépülete. A Wikipédia szerint Adler Károly tervezte, a megnyitó 1900-ban volt. Nemcsak az épület, hanem a kerítése is megérdemel egy fotót.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Téglaépítészet Miskolcon
• Téglaépítészet Miskolcon: borház az Avason
• Téglaépítészet Miskolcon: a vasgyári evangélikus templom

Bloch és Stimm Röntgen-intézete

Írtunk korábban Bloch Alfréd és Stimm Lajos építészetéről. Akkor leközöltük ezt a képet is, felirata szerint a miskolci kórház röntgenintézeti pavilonjáról:

Forrás: http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=cut&id=12997

Ma arra jártam, így lefotóztam, hogy néz ki most az épület:

Bár a fenyőfák elég sokat kitakarnak az épületből, az azért látszik, hogy a homlokzat meglehetősen leegyszerűsödött, és bár általában az egyszerűség barátja vagyok, itt nem örülök ennek. Szinte csak az ablaknyílások maradtak meg a homlokzaton, így kissé jellegtelen lett az épület. Az erkély alatti nyílás befalazásával pedig felborul a ritmus is, az a nagy buta tömör felület nagyon nem illik ehhez a kicsit barokkos stílushoz. Ugyanakkor az új képeken jobb alsó ablak fölötti kődísz is kicsit szervetlen, nem tudom, hogy ennyi maradt-e a régi, gazdagabb díszből, vagy ez valami kevéssé sikerült új próbálkozás.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Stimm Lajos műépítész
• Építészporték

A Gömöri pályaudvar

Miskolcnak jelenleg két személypályaudvara van (régebben volt még a vasgyári is). Ezek közül a Tiszait mindenki ismeri, a Gömörit már kevésbé. Ez utóbbinak az lett a végzete, hogy a trianoni békeszerződés levágta az általa kiszolgált vonalak nagy részét, így előbb az épület, majd az egész környék eljelentéktelenedett és lepusztult. (A közúti határok azóta eltűntek, de a vasútközlekedés sajnos nem állt helyre Gömör határon túli része felé.)

A vasútvonalat (és a pályaudvart) a gömöri vasgyárak és bányák Miskolccal mint kereskedelmi centrummal való összekapcsolásának igénye hívta életre az 1870-es években. Az állomásépület 1898–99-ben épült, Pfaff Ferenc tervei alapján.  Róla azt érdemes tudni, hogy az államvasút építészeként többek között olyan nagyvárosok pályaudvarait tervezte, mint Pozsony, Zágráb, Kolozsvár, Fiume.

Az "olasz-reneszánsz" stílusban épült Gömöri pályaudvar a korszak egyik legszebb miskolci épülete. Falai sárga színű téglaburkolatosak, homokkő és terrakotta díszekkel. A perontetőt öntöttvas oszlopok tartják.
Érdekes adat a bekerülési költség: 85 000 forintba került az épület, és akkoriban egy ottani vasúti szakmunkás 30 forintot keresett havonta. Ha egy mai mezei vasutas havi keresetét 100 000 Ft-nak vesszük, ez azt jelenti, hogy mai áron 283 millió forintba került az épület. Van némi építőipari tapasztalatom, így úgy tippelem, hogy ma ennyiből nem lehetne kihozni, szóval vagy a vasutasok keresnek kevesebbet mostanában, vagy az építkezés lett drágább.

Forrás: www.profila.hu

Forrás: www.keptar.oszk.hu

A pályaudvar körül már a XIX. század végén elkezdett kiépülni egy ipari központ a közraktárakkal, gépgyárakkal, bútorgyárral, drótgyárral, gőzmalommal.

Jelenleg eléggé világvége hangulatot áraszt. Nemrég arra járva bementem az utascsarnokba vonatjegyet venni másnapra. Az élmény felért egy időutazással. Maga a csarnok még lepusztultságában is lenyűgöző, azonban a kiszolgálás eléggé múltszázadi: senki se volt előttem, mégis kb. negyed óráig tartott megvenni a jegyet a másnapi InterCityre, az meg már csak a vonaton derült ki, hogy (az egyébként kedves) hölgy az egy órával későbbire adta a helyjegyet :-)

(Adatok forrása: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 2. kötet. Miskolc, 1995, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda.)
Frissítés:
A muemlekem.hu vonatkozó oldalán van még jó pár szép kép az épületről:
http://muemlekem.hu/muemlek?id=2929

A Pannon-tenger Múzeuma

Hatalmas szenzáció volt 2007-ben, hogy a bükkábrányi külszíni fejtés területén több millió éves megkövesedett fákat találtak. Azon kevés pozitív magyarországi hír egyike volt ez, ami bejárta a világsajtót: foglalkozott vele a BBC és a Le Figaro is.

Tavaly megkezdték a fák méltó elhelyezésére szolgáló épület kivitelezését. Az alapkőletétel csak pár hete, január 21-én volt, az eseményről a Minap is beszámolt. Sajnos a cikkben nemhogy kép nincs a leendő épületről, de még a tervező építész nevét se említették meg (annál többször a megyei közgyűlés elnökét, akinek már csak kinevezési időpontja miatt is jóval kevesebb érdeme volt – ha egyáltalán volt – az épület létrejöttében). Ezeket a hiányosságokat most mi pótoljuk.

Tehát, a tervező a blogon már többször szereplő Rudolf Mihály vezette Hadas Építész Kft. volt, sikerült tőlük néhány látványtervet szerezni.

A kiállítótér a múzeum épülete előtt, a föld alatt fog elhelyezkedni, a természetes megvilágítást felülvilágítók biztosítják majd. Az épület földfelszín fölötti része kőburkolatot és zöldtetőt kap.
Ha már az Avas tetőre tervezett régészeti park nem épült meg (pedig az is elég nagy tudományos szenzációhoz kapcsolódott), reméljük, ez megvalósul (sajnos elég gyakoriak nálunk a félbehagyott építkezések).

A lillafüredi kisvasútállomás

A következő írás nem lesz elfogulatlan, ugyanis a Hadas Építész Kft. munkatársaként már négy évvel ezelőtt is foglalkoztam a témával. Az idő tájt még csak a perontető meghosszabbításáról volt szó, ami akkor nem is valósult meg. Aztán 2007 karácsonya előtt felpörögtek az események: az Északerdő munkatársai felkeresték az irodát, hogy van egy pályázat, ami lehetőséget adna a perontető-hosszabbítás mellett a teljes épület felújítására-átalakítására, és egy új végállomás építésére is Garadnán. (Ez utóbbinak én különösen örültem, a diplomamunkám ugyanis vasútállomás volt Szilvásváradra.) A pályázat sikeres volt, engedélyezési, majd kiviteli tervet is csináltunk, és végül nemrég maguk az épületek is elkészültek.

A lillafüredi épületben eddig lakások voltak, azok most megszűntek, és a helyükre a Bükki Nemzeti Park irodái kerültek, illetve ökoturisztikai központ. (A kivitelezés talán legizgalmasabb momentuma az volt, amikor kiderült, hogy a régi várócsarnok dongatetejét az állapota miatt le kell bontani. Milliméter pontossággal felmértük még a bordázat profilját is, és végül az egész tetőt az eredetivel azonos módon építették újra.)

kép forrása: http://laevof.innolibre.hu/wp/?page_id=156

Vasárnap elmentünk alaposabban megnézni az épületet. Véleményem szerint a kivitelezők szép munkát végeztek, és az új perontető is jól mutat (bár a lámpák nem az igaziak, és a karácsonyi díszeket talán nem ártana már leszedni). Szerettük volna a kiállítást is megnézni és belső fotókat is készíteni, de nagy meglepetésünkre az ajtó zárva volt, és nem is volt kiírva nyitva tartás. Végül a kisvasút pénztárosától megtudtuk, hogy nincs, aki működtesse a kiállítást, így zárva tartják. Ez így megkérdőjelezi szinte az egész beruházás értelmét... Reméljük, mihamarabb változni fog a dolog, és akkor majd mi is beszámolunk arról, hogy milyen lett az épület belseje és a kiállítás.

Addig is néhány külső fotó:

A projekt honlapja itt található:

http://laevof.innolibre.hu/wp/

Hamarosan beszámolunk a garadnai állomásépületről is.

Zenepalota

Január 3-án az Egyetem használatba vette a felújított Zenepalotát. Nem szeretném itt most részletesen leírni az épület és a felújítás történetét, de néhány érdekesség idekívánkozik.

1926-ban épült, Wälder Gyula tervei alapján. Az úr elég jól menő építész volt, ő tervezte többek között a Wekerletelep néhány házát, a Madách téri bérházat, a Villányi úti ciszterci gimnáziumot (szerette a neobarokk stílust).

A Zenepalota jelenlegi felújítása hosszú múltra és rengeteg tervváltozatra tekint vissza. (Már akkor készültek tervek, amikor 2004-ben visszakerültem Miskolcra.) A sajtóban mindenhol Puskás Pétert jelölik meg tervezőnek, de ez így önmagában nem igaz, a terveket Puskás Péter és Rudolf Mihály cégei közösen készítették. Eredetileg az épület bővült volna, erre végül nem került sor, ennek okaként Puskás Péter egyrészt az épület előtt futó ivóvízvezetéket jelölte meg, másrészt az épület műemlékké nyilvánítását (a kivitelezés így megdrágult, és a bővítésre már nem volt elég a keret.)

Nézzük inkább, hogy mi is épült. Maga a felújítás igen aktuális volt. Nagyjából három éve csináltam ezt a fotót a padláson, önmagáért beszél:

Ilyen állapotban volt az egész épület. De a jelenlegi munkálatok nem csupán felújítást jelentettek. A legnagyobb változás, hogy a belső udvarból aula lett:

Hasonló horderejű a nyugati tűzfal homlokzatosítása:

ilyen volt

ilyen lett

Egész jó kis terecske lehetne ott, nekem a szemközti tűzfalra festett zongoristakéz is nagyon tetszik:

Kár, hogy pont oda építették az új Szinva-hidat, így terecske helyett 2x2 sávos utat kaptunk. Miskolcnak amúgyis komoly problémája szerintem, hogy "autópályákkal" (2x2 sávos utakkal) építik tele a várost, így közlekedni majd remekül lehet benne, de ki akar autópálya mellett élni? (Erről még lesz szó.)