Miskolcnak jelenleg két személypályaudvara van (régebben volt még a vasgyári is). Ezek közül a Tiszait mindenki ismeri, a Gömörit már kevésbé. Ez utóbbinak az lett a végzete, hogy a trianoni békeszerződés levágta az általa kiszolgált vonalak nagy részét, így előbb az épület, majd az egész környék eljelentéktelenedett és lepusztult. (A közúti határok azóta eltűntek, de a vasútközlekedés sajnos nem állt helyre Gömör határon túli része felé.)
A vasútvonalat (és a pályaudvart) a gömöri vasgyárak és bányák Miskolccal mint kereskedelmi centrummal való összekapcsolásának igénye hívta életre az 1870-es években. Az állomásépület 1898–99-ben épült, Pfaff Ferenc tervei alapján. Róla azt érdemes tudni, hogy az államvasút építészeként többek között olyan nagyvárosok pályaudvarait tervezte, mint Pozsony, Zágráb, Kolozsvár, Fiume.
Az "olasz-reneszánsz" stílusban épült Gömöri pályaudvar a korszak egyik legszebb miskolci épülete. Falai sárga színű téglaburkolatosak, homokkő és terrakotta díszekkel. A perontetőt öntöttvas oszlopok tartják.
Érdekes adat a bekerülési költség: 85 000 forintba került az épület, és akkoriban egy ottani vasúti szakmunkás 30 forintot keresett havonta. Ha egy mai mezei vasutas havi keresetét 100 000 Ft-nak vesszük, ez azt jelenti, hogy mai áron 283 millió forintba került az épület. Van némi építőipari tapasztalatom, így úgy tippelem, hogy ma ennyiből nem lehetne kihozni, szóval vagy a vasutasok keresnek kevesebbet mostanában, vagy az építkezés lett drágább.
Érdekes adat a bekerülési költség: 85 000 forintba került az épület, és akkoriban egy ottani vasúti szakmunkás 30 forintot keresett havonta. Ha egy mai mezei vasutas havi keresetét 100 000 Ft-nak vesszük, ez azt jelenti, hogy mai áron 283 millió forintba került az épület. Van némi építőipari tapasztalatom, így úgy tippelem, hogy ma ennyiből nem lehetne kihozni, szóval vagy a vasutasok keresnek kevesebbet mostanában, vagy az építkezés lett drágább.
 |
| Forrás: www.profila.hu |
 |
| Forrás: www.keptar.oszk.hu |
A pályaudvar körül már a XIX. század végén elkezdett kiépülni egy ipari központ a közraktárakkal, gépgyárakkal, bútorgyárral, drótgyárral, gőzmalommal.
Jelenleg eléggé világvége hangulatot áraszt. Nemrég arra járva bementem az utascsarnokba vonatjegyet venni másnapra. Az élmény felért egy időutazással. Maga a csarnok még lepusztultságában is lenyűgöző, azonban a kiszolgálás eléggé múltszázadi: senki se volt előttem, mégis kb. negyed óráig tartott megvenni a jegyet a másnapi InterCityre, az meg már csak a vonaton derült ki, hogy (az egyébként kedves) hölgy az egy órával későbbire adta a helyjegyet :-)
(Adatok forrása: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 2. kötet. Miskolc, 1995, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda.)
Frissítés:
A muemlekem.hu vonatkozó oldalán van még jó pár szép kép az épületről:
http://muemlekem.hu/muemlek?id=2929
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése