Borsod-Miskolci Gőzmalom

Van egy olyan mondás, hogy ha nem csinálhatod azt, amit szeretsz, szeresd meg azt, amit csinálsz.

Olyan sokat néztem ezt az épületet kutyasétáltatás közben, hogy egészen megszerettem, még nevet is adtam neki: a Rakétasiló.

Még jobb, amikor a teteje ködbe vész:

De a legjobb az előtte lévő szürke kocka a nagy ablakkal, simán el tudnám benne képzelni az építészirodámat:

Amikor a Hoepfner Guido kiállítás Miskolcon járt, én kalauzoltam Miskolcon a kiállítás kurátorát, Maroš Semančík művészettörténészt. Ő mondta, hogy a Tátrában sok épületet a Borsod-Miskolci Gőzmalom épített. Szöget ütött a fejemben a dolog, és elmentem a könyvtárba utánaolvasni. Kiderült, hogy a Borsod-Miskolci Gőzmalom nem más, mint az a bizonyos üzem a Zsolcai kapuban, aminek a területén a fenti épület is áll (Borsodi Gabonaipari Rt.).

Az üzemet 1864-ben alapították, termékei az egész világon ismertek voltak, még Dél-Amerikába is exportálták. A fogalommá vált bécsi császárzsemle is miskolci lisztből készült.

kép forrása: http://kepkonyvtar.hu/

Az ipartelep akkoriban a Szinváig ért (még nem létezett a Bajcsy-Zsilinszky utca). Néhány szép régi épület még mindig áll, jó lenne egyszer bejutni és lefotózni őket.

Eddig rendben, de hogy jön a képbe a Tátra? A jól menő malomipar mellett a cég turisztikai beruházásokba is kezdett. Tátrafüredi fürdőérdekeltségeik 1875-ben 15 000 Ft nyereséget hoztak (összehasonlításképpen ugyanebben az évben a malomipar nyeresége 10 000 Ft volt).

Érdekes lenne kideríteni, hogy mely tátrai épületek tartoztak egykoron a malomhoz, és hogy megvannak-e még.

Források:

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 2. kötet. Miskolc, 1995, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, 99-102. p.

Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez. In Borsodi Levéltári Évkönyv III. Miskolc, 1980, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 114. p.