Az építményszerű szobrokról/emlékművekről

Október 23. kapcsán jelent meg egy írás a Civilera oldalán a Hősök terén álló hősi emlékműről. Röviden: nem igazán tetszik a cikkírónak az alkotás. Nagyjából én is egyetértek vele, és még egy dolgot hozzátennék, amit ő nem említ. Nekem a legnagyobb bajom az az emlékművel, hogy gyakorlatilag egy hatalmas építmény, ami agyonnyomja a teret. Olyan, mintha a szobrász bele se gondolt volna, hogy nem egy hegytetőn vagy egy mezőn lesz elhelyezve, hanem egy városi téren, amihez egyáltalán nem illik a léptéke.

Ugyanez a problémám a városház téri Széchenyi-szoborral. Gyakorlatilag az sem szobor, hanem épület, és mit keres egy épület egy tér közepén? Ráadásul egy olyan épület, aminek határozott irányultsága van, így a tér egy része felé a hátát fordítja. Valószínű az lehet ennek az oka, hogy itt sem az adott helyre tervezték a szobrot, szóval előbb volt kész, minthogy kitalálták volna, hogy hová tegyék.

Kapcsolódó bejegyzések:

• „Állati” szobrok Miskolcon
• Gépek a szabadban: Vasgyár
• Szilveszter a Hősök terén

Gépek a szabadban: Diósgyőri Papírgyár

(Frissítve olvasói hozzászólások alapján)
Egyik olvasónk blogbejegyzése adta az ötletet, hogy hol is vannak még Miskolcon gépek a szabadban.
A nagy múltú Diósgyőri Papírgyár bejáratánál látható ez a kompozíció:
 

Ez még a tavalyi hó

A talapzatokon sajnos nincsenek feliratok, de az olvasóink segítségével sikerült megfejteni a a funkciókat.

Ezek gépek a papírgyártás anyag-előkészítés részének őrlési fázisában vesznek részt:

Görgőjárat, melyet az anyag rostosításához használnak.
Működése során két görgőkő forog egyidejűleg a függőleges királytengely és saját vízszintes tengelye körül.

Hollandi malom őrlődobja.
A hollandi malmot anyagelőkészítéshez és őrléshez használják

A papírgyártás folyamatát bemutató digitális tananyagból megismerhető a papírgyártás pontos menete Sulinet Digitális Tudásbázis.

A gyár területén van a Papíripari Múzeum, ott biztos tudnak a gépek történetéről, aki szeretne bejutni annak viszont előzetes bejelentkezés szükséges.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Gépek a szabadban: Újmassa
• Gépek a szabadban: Vasgyár
• Gépek a szabadban: Egyetemváros

Állatszobrok - újra

Az „Állati” szobrok Miskolcon című bejegyzésünknél a vadaspark szobrai közül akkor csak a mauritiusi dodót illusztráltuk, most azonban továbbiakat is bemutatunk.

Az ivókútként funkcionáló elefántot:

A valaha ivókútnak készült fókát:

Az óriásalkát:

A rodriguezi örvös arapapagájt és a szélescsőrű papagájt: 

Valamint a mauritiusi dodót is megörökítettük saját fotón:

Jártunk ezen kívül Lillafüreden, a Lutra szobránál:

Kapcsolódó bejegyzések:

• „Állati” szobrok Miskolcon

„Állati” szobrok Miskolcon

Miskolc egyik leghíresebb köztéri szobra Szanyi Borbála Mancsról mintázott alkotása. Mancs német juhász fajtájú mentőkutya volt, a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsapat híres tagja, aki a hazai mentőakciókon kívül számos katasztrófa sújtotta országban dolgozott. Szobrát 2004 decemberében avatták fel a Széchenyi és a Szemere utcák kereszteződésénél, a Szinva-hídon. Még élt, amikor a város szobrot emelt neki, ami ugye ritka kiváltság. A szobor előtt rendszeresen virágok vannak, bizonyítva, hogy sokan emlékeznek meg hálával Mancs tevékenységéről. 

Amennyire sikerült kiderítenem, jóllehet számos kutyát ábrázoló szobor van hazánkban és a nagyvilágban, de mentőkutya elmékére, tiszteletére állított szobor alig-alig akad.

Mancs szobra nem az egyetlen állatos szobor Miskolcon. Az állatbarát olvasók (és a magam) kedvéért kigyűjtöttem, hol találunk még ilyeneket. Ebben fő forrásom volt Szalax Miskolc-enciklopédiája, valamint az általa összeállított Wikipédia-oldal: Miskolc köztéri szobrai.

A belvárosban több állattal is találkozunk: egy szarvas például az Aranyszarvas Gyógyszertár, a ma is üzemelő műemlék patika cégére. Ez egyike volt Miskolc két első patikájának, melyek 1762-ben nyíltak meg. 19. századvégi bútorzata változatlanul megmaradt. A cégér kézzel faragott, életnagyságú aranyozott szarvas, melyet az első gyógyszerész, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott. Mára ezt az eredetit lecserélték.

Ugyanitt, az Erzsébet téren az MTA Miskolci Területi Bizottsága székházában található oroszlános díszkút Varga Éva alkotása, 1986-ból.

Oroszlános díszkút. Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_köztéri_szobrai

Ugyancsak Varga Éva alkotása az a madár, ami az Avason, a Középszer utcai szolgáltatóház előtti téren áll.

Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_köztéri_szobrai

Megyeri Barna alkotása, a Semmelweis kórház rendelőintézetének timpanonjában látható kígyót taposó nő viszont nem bánik túl finoman az állattal, még szerencse, hogy nem szó szerint kell értenünk a jelenetet.

 A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előtt álló kőcsiga nekem nagyon tetszik, sajnos nem tudom, kinek az alkotása.

Miskolctapolcán, a Barlangfürdő „kagylója” alatt látható az ősélőlények szobra, szintén egyik kedvencem.

Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_köztéri_szobrai

Jószay Zsolt fából készült alkotása, a feltámadást és az örök életet jelképező főnix a Deszkatemplom szószékének koronáján áll. A művésznek egyébként nemrég nyílt retrospektív kiállítása a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében.

Főnix. Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_köztéri_szobrai

 Szintén mitologikus madarat, méghozzá turult találunk a szirmai Trianon-emlékművön. 

A Bükk felé indulva viszont már vadállatokkal találkozunk.

A Miskolci Állatkertben a kihalt állatok szoborparkja több kihalt fajnak állít emléket: van itt többek közt mauritiusi dodó (Fraknó Anna és Szelekovszky Magdolna alkotása, 2003), galápagosi óriásteknős (Miklós Zsuzsanna és Szelekovszky Magdolna alkotása, 2003), rodriguezi örvös arapapagáj, ami 1880-ig, és szélescsőrű papagáj, ami 1650-ig élt Mascarene (Mauritius) szigetén. Miklós Zsuzsanna alkotása a rodriguezi pálmagekkót megörökítő szobor, a felirat szerint 1920-ban halt ki. Frankó Anna készítette el az óriásalka szobrát, ami 1844-ben halt ki az Észak-atlanti szigetről (Antarktisz).

Az állatkertben egyébként az ivókutak is állatokat formáznak: elefántot, fókát.

Mauritiusi dodó. Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_köztéri_szobrai

 Lillafüreden a Lutra, Varga Éva alkotása (2009) áll. Már a város határán kívül, Bükkszentkereszten találjuk mackó mamát és bocsát, ők a Matáv síház udvarán állnak.

Ismertek más állati szobrokat a városban?

Az említett, de nem illusztrált szobrokról is szívesen fogadunk képet.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Gépek a szabadban: Egyetemváros
• Gépek a szabadban: Vasgyár
• Kormos

Gépek a szabadban: Újmassa

Miskolcról Bánkút vagy a Pisztrángtelep felé autózva könnyen észrevehetjük az újmassai őskohóval szemben lévő gépek sokaságát.

Ez a szabadtéri skanzen kohászati és bányászati gépeket, eszközöket mutat be, a gyűjtemény a Massa Múzeumhoz tartozik (ami pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeumának része, Zoliék jártak itt nemrég). A gyűjtemény kapuja legtöbbször nyitva áll. Belépődíj nincs.

A skanzenban eredetileg a vaskohászatban a XIX-XX. században működtetett gépi berendezések, szerszámok voltak láthatók, majd 2004-ben a végleg bezárásra került lyukóbányai bányaüzemben használt utolsó berendezések egy-egy darabja került ide. A bemutatott darabok jól konzerváltak, és mindenhez részletes, időtálló öntöttvas bemutató tábla is van. A képaláírásokat is innen vettem, mert a bánya-, illetve kohászati gépek felismerésében még van hová fejlődnöm.

1. Bányagépek

Minden bizonnyal mások számra is a leglátványosabb a villamos bányamozdony, ami pont gyerekméret. Két fülkéjébe is be lehet ülni, és még nyomkodható gombok is akadnak. Nagy kárt a gyerekek ebben nem tudnak tenni, bár a kiállítás elején ki van írva, hogy a tárgyakhoz hozzányúlni-piszkálni tilos.

EL-G típusú villamos bányamozdony, használatban: 1967-2004

Ez az igazi mozdony nem a Thomas :-)

Vitlafülke - fogazott trapézácsolat
Siemens típusú szállítóvitla, használatban: 1960-2004

Csille, ügyesebbek a kerék heggesztés ellenére is kicsit tovább tudják lökni

800mm-es gumihevederes szállítóberendezéssel szerelt 800 TH-biztosítású bányavágat
alkalmazás: 1948-2004

Bányavágat perspektíva

Glinik-08/22 0zk típusú pajzsegység
Rybnik-80 típusú láncos vonszolóval szerelve
használatban: 1985-2004

Ilyet láttam az Egyetemvárosban is, most legalább már tudom, hogy pajzsegység a neve.

A bemutatott bányagépek nagyon látványosak, de bemutatások egyben szomorú mementó is. Ezek a gépek nem azért kerültek ide, mert valami korszerűbb váltotta fel őket, hanem mert a bánya és maga az ágazat szűnt meg a régióban.

2. Kohászattal, gépgyártással kapcsolatos gépek

A szomorú mementó itt hatványozottan folytatódik, ehhez megadják a hangulatot a fekete gépek. A bemutatott gépeken megjelenő egykor méltán híres diósgyőri kohászat sincs már. Ezek a gépek viszont  továbbra is Miskolc és a környék történelmének részei és ezekre méltán lehetünk büszkék.

Menetmángorlógép, Diósgyőr, 1890

Finomhengerdei trióállvány, Diósgyőr, 1936

Diósgyőrben gyártott dobverőléc hengerpár, 1928

Csavarsajtoló, Diósgyőr, 1890

Diósgyőrben öntött esztergapad állványa, 1892

A diósgyőri hengerdében használt bugaszállító kocsi, 1936

Farkaskalapács lendkereke, Szentgotthárd, 1860

Diósgyőri hengerdében használt bugafogók, 1936

Újmassán öntött fúrógép, 1833

Sínlyukasztó. Diósgyőr, 1895

Diósgyőr III. számú nagyolvasztó dugaszológépe, 1987-1996

Ha a gépeknél végeztünk, érdemes ellátogatni az őskohó melletti Massa Múzeumba is, ami a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történetét (1770-1870) mutatja be. Itt van működő kovácsműhelymakett is a gyerekek nagy örömére.

Kis színes a végére, nehogy megfeküdje gyomrunkat a sok tonna vas. A túránk során a környéken vettünk észre két foltos szalamandrát. Szerencsésen átkeltek az úton és folytatták útjukat az avarban.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Gépek a szabadban: Vasgyár
  
• Gépek a szabadban: Egyetemváros
• Kohászati múzeum, Felsőhámor

Gépek a szabadban: Vasgyár

Az egyetemvárosi gépek után következő helyszínünk a Vasgyár. Itt már sajnos nem túl ápolt a környezet, és a bemutatott gépek sem csillognak, villognak.

1. Alsó Szinva utca és Sétány utca kereszteződése

Ez a valaha szépen karbantartott park, melynek a nevét sajnos nem sikerült kideríteni (ezekkel a park nevekkel már csak így vagyunk lásd: Park a Selyemréten), sok emléket mutat meg a vasgyár által valaha gyártott termékekből. A parkot körülvevő épületek (Vendégház, egykori mészárszék épülete) külön bejegyzést érdemelnek.

A helyszín még egy dologról nevezetes: innen indult el a diósgyőri labdarúgás:

„A Diósgyőr labdarúgó csapata 1939-ben költözött jelenlegi helyére, az Andrássy útra. 1939 előtt, az első játéktere a mostani Vasgyári út, Alsó Szinva utca és Sétány utca, valamint a Szinva patak által körülzárt területen volt. Akkoriban csak úgy emlegették, a »munkásétterem mögötti játékpálya«. Ma már az ezer fő befogadására képes étterem sem áll, a pálya helyét semmi sem jelzi.
...

A régi stadion környéke – ahogy az egész vasgyári gyarmat – sokat változott. A pályának nyoma sincs, egykori területén ma négy társasház áll. A hangulatos parkban lakók, a járókelők talán nem is tudják, hogy ezen a helyen született meg a 100 éves diósgyőri labdarúgás...”
Forrás: Diósgyőri Webmúzeum

A gépek témánál maradva ezeket láthatjuk most:

Kovácsolt gyűrű és főtengely

Kovácsolt gyűrű

Főtengely

Kovácsolt gyűrű

Kovácsolt gyűrű

2. Vasgyár területe

A hétvégén a Factory Arénában voltunk, és ha már bejutottunk a gyár területére, kicsit körbe is néztünk. Az egyik épület mellett találtuk ezt a kompozíciót, mely kialakításban és  stílusában teljesen egybevág az előzőkkel:

Acélgyártás ipartörténeti emlék szintén a gyár területéről:

Acélöntecs

Magyarországon LD konverterből elsőként 1980 november 6-án gyártott acélöntecs

A környéken még biztos vannak be nem mutatott gépek, biztatom az olvasóinkat, hogy írják meg, küldjenek képet róla.