Mívesből a RomKaféba

Sokunk kedvenc miskolci kávézója volt a Míves. Szabó Tibi forrócsoki-költeményei nehezen felejthető íz-emlékeket hagytak maguk után, ennél már csak az icipici üzlethelyiség hangulatát szerettük jobban. Meg is sirattuk, amikor bezárt. 

Tibi Budapestre költözött, ahol megnyitotta a Rengeteg RomKafét (Bp., Tűzoltó utca 22.). Budapesten járva nem hagytuk ki, hogy meg ne látogassuk őt az új helyen, ami sokkal tágasabb, mint a miskolci üzlethelyiség volt, romosan hangulatos, de ugyanolyan barátságos, és a viszontlátás is szívet melengető esemény volt. 

Úgy látszik, sokan felfedezték maguknak a Rengeteg RomKafét, a HVG Budapest legbűbájosabb kávézóit sorra vevő cikkében az első helyen számolnak be róla. Örvendetes hír, ami azonban némi irigységet is kelt bennem ismét: itt már nincs, ott van... Persze értjük és megértjük.

További sok sikert Tibi!

Forrás: https://www.facebook.com/Rengeteg

Kapcsolódó bejegyzések:

• Bezárt a Míves!
• Kutyás vendéglátóhelyek Miskolcon?
• Mások szemével: Abby Welbourn Miskolcon

Suspended Coffee Magyarország – adj egyet ajándékba!

Nyugat-Európában már működik, mért ne működhetne nálunk is?

Kedves Vendéglátós Barátom! 

Neked lehet, hogy vendéglőd, kifőzdéd, kocsmád, kávézód, talponállód, büféd, pizzériád van – nekünk meg egy jó ötletünk. Azért olvasod ezt, mert nem csak jó ember vagy, de ezt ki is mutatod – szívesen közvetíted az adakozó szemléletet a világban. Talán láttad, hogy szerveződik idehaza is egy mozgalom, mely azért tevékenykedik, hogy egy-egy adott térségben, helyben segíthessünk együtt a rászorulóknak. Az eredeti kezdeményezés „egy kávéról” szólt, de bármit lehet így adományozni. 

Tök egyszerű a dolog. 

Én veszek valamiből egyet, de nem kérem el amit kifizetek, így az ott marad kifizetve valakinek aki rászorul. Ő bejön és egyszerűen elkéri amit valaki otthagyott neki. Teljesen rád van bízva, hogyan tartod nyilván ezeket a rendeléseket, s azt is neked kéne elérned, hogy a helyi rászorulók tudomást szerezzenek arról, hogy nálad nyílt egy ilyen szolgáltatás. 

Ha szeretnéd ezt egy matricával is jelezni bárhol a boltodban akkor írj egy e-mailt nekünk, mi elküldjük a matricát neked: adjegyetajandekba@gmail.com (a gyártási költséget kell érte fizetned) 

Mit kell tenned? 

Meséld el a hozzád betérőknek ezt a történetet. Mondd el nekik, hogy vehetnek nálad is így bármit, amit árulsz. Aztán szólj nekik, hogy az ismerősök körében mondják el a rászorulóknak. Nem kell hirdetést közzétenni, marketinget csinálni, ez el fog terjedni magától is. Azért, mert jó dolog. Egyszerűen elég, ha a régi emberekkel elbeszélgetsz és megkéred őket, hogy mondják el másoknak is. 

Ja … és ez olyasmi, amit bátran árulj el a konkurenciának is. Nem baj, ha ő is kiveszi a részét a dologból! 

Kattints ide, csatlakozz, majd oszd meg te is! 

http://www.facebook.com/adjegyetajandekba

Miskolcit még nem láttunk a jelentkezők között, viszont egyre bővül a szolgáltatások típusa: már nemcsak kávét, ebédet, hanem játszóházi időt, kutyatápot is vehetsz a rászorulóknak.

Ha tudtok olyan miskolci helyről, ami csatlakozott, és biztosítja ezt a szolgáltatást, írjátok meg Nekünk!

A csatlakozó vendéglátókat erről a matricáról lehet felismerni:

Frissítés:

A hvg.hu is foglalkozik a témával:

Csak egy kávé – annak, aki elég bátor, hogy elfogadja

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc a Facebookon
• Gerillakertészet
• Kutyás vendéglátóhelyek Miskolcon?

Gondolatok a Borsod 2050-záróbeszélgetés kapcsán

Tegnap volt a Borsod 2050-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetés-sorozat utolsó darabja.

A téma Miskolc városmarketing-stratégiájának kérdései volt. Több gondolat eszembe jutott a vendégeket és a hozzászólókat hallgatva, amiket most megosztok veletek.

Hosszú lesz, vigyázzatok. Az is kiderül a végére, hogy mik ezek a látszólag ide nem illő képek.

A marketingszakemberek folyamatosan arról beszéltek, hogy Miskolcot mint márkát, mint terméket kell bevezetni a turisztikai piacra, amihez következetesen véghezvitt stratégia kell. Külföldi példákat hoztak: Hamburg mint sportváros, egy kis svájci városka mint a borok városa.

Az egyik hozzászólóval értek egyet teljes mértéken. Hamburg (és valószínűleg az említett svájci város is) egy jól működő város, míg Miskolcról ez nem mondható el. Ahhoz, hogy turizmust hozzunk ide és városmarketingről beszéljünk, egyszerűen az alapok hiányoznak.

Alacsony-Tátra (ahol a kép készült): 128 km Miskolctól, Magas-Tátra (ami a háttérben látszik): 169 km Miskolctól

Hogy érzékeltessem, miről beszélek, ezennel bevezetem a kritikus tömeg vagy még inkább a ground zero fogalmát. Ha valakinek pont annyi a jövedelme, ami az alapszükségleteit fedezi, akkor nyilvánvaló, hogy másra nem fog költeni. Ha egy kicsit is kevesebb, akkor kínlódik a hétköznapokban, ha egy kicsit is több, akkor már olyanokra is tud költeni, amik nem feltétlenül szükségesek a létfenntartáshoz. Ugyanez igaz a szabadidőre. Ha valakinek csak egy kicsit is kevesebb ideje van, mint ami az alapfeladatai ellátására szükséges, akkor hajszolt életet él, és biztos, hogy nem fog kedvtelésből pl. blogot írni. Míg ha kicsit is több ideje van, mint amennyi az alapfeladataihoz kell, akkor a felszabaduló időt lehet, hogy közösségileg is hasznos dolgokra fordítja.

Miskolcon ma az emberek többsége mind időben, mind pénzben a ground zero alatt él. Kicsit sarkítva, akinek van munkája, annak ideje nincs (de sokszor pénze se), akinek pedig nincs munkája, annak pénze és kedve nincs a közösség érdekében munkálkodni. Saját tapasztalat, hogy nagyon nehéz az embereket bármire mozgósítani.

Kassa: 87 km Miskolctól

Hogy mi köze van ennek a turizmushoz? Röviden: felesleges idegeneket hívni ide és marketingstratégiákról beszélni, ha a város a fentiek miatt folyamatosan leépülő képet mutat. Először rendbe kell rakni a város és a városlakók életét, és utána jöhet a marketing. A háziasszonyok is először kitakarítanak, és aztán hívnak vendégeket.

Nagyjából egybevágott ezzel, amit Nagy Júlia, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója mondott Tokajról: ott az emberek felfogták, hogy saját érdekük, hogy nemcsak rendben tartsák, de csinosítsák is környezetüket.

Szepesvár: 152 km Miskolctól

Akkor térjünk vissza a marketingre. Ha már erről beszélünk, miért nem kérdezzük meg az itt élő, meglepően nagy számú külföldit, hogy nekik mi az érdekes Miskolcban? Valószínű nem ugyanazt mondanák, mint az egy-két napot itt töltő turisták, akik a marketingkiadványokból tájékozódnak. Mondhatjuk, hogy történelmi belváros, Lillafüred, diósgyőri vár stb., de mindegyikből vannak különbek nem is olyan messze tőlünk. (Ezek képeivel és Miskolctól közúton való távolságukkal illusztráltam a bejegyzést.) Még az Európában egyedülállónak hirdetett Barlangfürdő sem egyedülálló.

Szklenófürdő: 201 km Miskolctól

Teljesen egyetértek Drótos Lászlóval, aki a záróbeszédében azt mondta, hogy Miskolcnak a több évszázados ipari öröksége lehetne a turisztikai „húzóterméke”. Ebből tényleg egyedülálló látványosságot lehetne csinálni, viszont semennyire se épít rá a városmarketing. Nyilván azért nem, mert nem illik bele a megszokott fürdő-kastély-várrom-vízpart tematikába.

Selmecbánya: 189 km Miskolctól

Kicsit hosszúra nyúlt a bejegyzésem, de a végére még leírok egy érdekes közjátékot. Az egyik marketingszakember azon lamentált, hogy Miskolcnak szüksége lenne egy erős jelképre. A közönségből sokan (én is) azonnal az avasi kilátót javasolták. Mire az úriember fanyalgó arcot vágott, és azt mondta, hogy az szerinte nem alkalmas modern üzenetnek.

Könyörgöm, mi modern, ha a kilátó nem az? Persze először azt is rendbe kellene tenni, felújítani, az ablakait kicserélni osztatlan üvegezésűre.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Mások szemével: Abby Welbourn Miskolcon
• Az Avasi Kilátó
• Mások szemével: Miskolc a mi Detroitunk

Kutyás vendéglátóhelyek Miskolcon?

„A kérdéskör, amely soha nem a kutyákról, hanem a gazdákról szól. Gazdákról, akik nem tudják, nem akarják megnevelni az állataikat, vagy nem is tudnak róla, hogy Fifi neveletlen, hiszen olyan aranyosan ugrál. És üzletvezetőkről, tulajdonosokról, akik még csak Fifiket láttak, jó kutyákat soha.”

Nyugat-Európában megszokott, hogy a kutyatartók jól nevelt kutyáikkal beülhetnek egy-egy étterembe, kocsmába, bemehetnek boltokba, és be is mennek, kivéve, ha az ellenkezőjére kéri őket a bolt ajtaján elhelyezett tábla. Láttunk már kutyával ruhaboltban vásárló gazdát, és jártunk már olyan étteremben is, ahol gondoltak a kedvencünkre, és vizet hoztak neki.

Régóta tervezzük, hogy összegyűjtjük a blogunkon azokat a szórakozóhelyeket, kocsmákat, éttermeket és szállásokat Miskolcon, ahol a kutyával érkezőket is szeretettel látják.

Az origo.hu-n megjelent írást olvasva jutott ismét az eszünkbe ez a tervünk, és most arra kérünk titeket, ha van olyan miskolci tapasztalatotok, hogy beengedtek benneteket valahova kutyával, akkor írjátok meg kommentben. A mi kedvenc kutyás helyünk a Míves volt, Tibi mindig szívesen látta Kóficot a kávézóban. Csak sajnos a Mívesbe már nem mehetünk...

Olaszország, a Monte Lussari csúcsán

Kapcsolódó bejegyzések:

• Kormos
• Kutyavilág Miskolcon
• Tessék a csőbe beszélni!

Miskolc turisztikai kiadványa

Idén szép új turisztikai kiadvánnyal jelentkezett a város. Letölthető: innen.

Nem tudom, az eddigiek milyen kaliberű kiadványok voltak, de nézzük, hogy sikerült a mostani.

Címlapján jól sikerült fotó a Minorita templomról, tornya a tartalomjegyzék oldalára átfolyik, ahol Szrogh Sámuel idézetét is találjuk. (Az idézet két része között akkora a térköz, hogy elsőre elbizonytalanodtam a szövegrészek összetartozását illetően.)

A fejezetek a fejlécek színe szerint is elkülönülnek. Az első fejezet Miskolc környéke. Nem értem, a város turisztikai kiadványát tényleg egerszalóki fotóval kellene kezdeni? A szöveg így kezdődik: „Nincs még egy nagyvárosa hazánknak, amely ennyi természeti csodát kínál vendégeinek!” Majd a folytatásból kiderül: valójában a város környékéről van szó, és nem is csupán a közvetlenről: „A Bükk, a Barlangfürdő, Lillafüred látnivalói mellett Miskolc környékén négy UNESCO világörökségi helyszín és további természeti világszenzációk garantálják a felejthetetlen élményt.” Vajon mért gondolták a szerkesztők, hogy Miskolcot elsősorban Tokaj-Hegyaljával, Hollókővel, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és Aggtelekkel kell reklámozni, Miskolc turisztikai kiadványában? 

Miskolc bemutatása a 6. oldalon a belvárossal kezdődik. „Ha csak rövid idő áll rendelkezésére, akkor is érdemes néhány órát eltöltenie Miskolc belvárosában!” Gondolom úgy érti, hogy ha maradt még a tágabb értelemben vett környék megtekintése után... A szöveg egyébként nem rossz, helyenként játékos: a rövid időre való utalást követően pl. az órás látnivalókat veszi számba röviden. A belváros templomairól külön ismertetőket ad, kiemeli az Avast és a Népkertet (sajnálom viszont, hogy az avasi pincékről képet nem közöl). A Mindenképp nézze meg! alcímek alatt foglalja össze a legfontosabb látnivalókat. Nem egészen értem, hogy a Kortyolda miként kerül a látnivalók közé; annyira azért nem látványos... A 11. lapon már Tapolca következik, valamilyen okból Diósgyőr előtt. A várról egyetlen kép sincs, egy teljes oldalon viszont valami kosztümös figura íjjal lő a várárokban...

A 14. oldalon már Lillafüredről olvasok. Két oldalon át a Majális parkból induló túraajánlatokat kapunk térképpel. Az ún. Blue-túra keretében pedig játékra invitálják a Miskolcra érkező turistákat, kár, hogy a nyeremény jellegéről nem esik szó.

A következő fejezet Miskolc 2011-es fesztiváljait részletezi. Korábbi bejegyzésünkre emlékezve feltűnt, hogy Gyár Fesztiválról szó esik a kiadványban, Factory Fesztiválról viszont nem. A fesztiválok ismertetése a szemezgetőben valamiféle tematikus csoportok mentén történik – kár, hogy ezt a szerkesztők nem tették nyilvánvalóbbá. 

Van aztán a kiadványban belvárostérkép látnivalókkal, az MVK Zrt tömegközlekedési térképe,  újabb városnéző játék „értékes nyereményekért”, éttermek és egyéb szórakozóhelyek listája, majd a szolgáltatók reklámjai, hirdetései. Ez utóbbiak többsége sajnos kilóg a kiadványból: a tipográfiai szerencsétlenkedést lehetne rajtuk bemutatni. 

És sajnos nem egyszerűen a kiadvány végére vannak illesztve (ott nem szúrnának annyira szemet). A szolgáltatók után ugyanis Egészségére! és Aktív címszavak alatt még sport-, fittness- és wellnesslehetőségekről kapuk információt, végül pedig ajándékvásárlásról.

A kiadványról egyébként összességében – a tartalmi vagy szerkezeti kifogásaim ellenére is – elsősorban dicsérő jelzőkkel tudok szólni. Szépen megtervezett, általában igényesen megírt, jól használható füzet. Kezembe még nem vettem, úgyhogy a nyomdai kivitelezésről nem tudtam véleményt alkotni, ahogy arról sem, hogy a pdf-ben látható hibák (pl. nem elég nagy felbontású képek) csak a fájl kicsinyítésének az eredményeként álltak-e elő. 

Nektek már járt a kezetekben? Mi a véleményetek? 

Berze Kávézó

Nemrég egy bejegyzésünkben azt a kérdést tettük fel, hogy van-e olyan vendéglátóhely Miskolcon, ahol igényes környezetben, nem túl drágán, akár reggelizni is lehet. Nos, most már tudjuk, hogy van. Például a Berze Kávézó, a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ épületének dr. Antall József park felőli részén. A kávézó három miskolci középiskola tanulói számára nyújt gyakorlati képzést, így létrehozásával Miskolcon egyedülálló módon a diákok valós tapasztalatokat szerezhetnek.

Ma jártunk ott először, és biztos, hogy máskor is megyünk. Minden profi módon, olajozottan ment, a pincér srác udvarias, intelligens volt, a kiszolgálás gyors, az ételek finomak. Én kávét ittam, amit vízzel és egy apró süteménnyel tálaltak (2 plusz pont!), serrano sonkás szendvicset ettem, amiből egyáltalán nem spórolták ki az összetevőket, végül mini túrótortát, amit szintén csak ajánlani tudok. Zoli salátája is finom és laktató volt, a grillezett sertéshús fűszerezése különösen ízlett.

A belső tér igényes, a tálalás úgyszintén. Állítólag ma megnyílt a terasz, sajna azt nem láttuk, de legközelebb ott keresünk helyet.

A honlapjuk most/még nem működik, de a Facebook oldalukat lájkoltuk.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Reggelizni Miskolcon?

Reggelizni Miskolcon?

Pár napja reggel a városban járkáltunk az ügyeinket elintézni, és eszünkbe jutott, hogy keresünk egy hangulatos reggelizőhelyet, ahol az elmaradt reggelit bepótolhatjuk. Reménykedtünk, hogy találunk olyan helyet, ahol péksüteményekkel, szendvicsekkel várják a betérőt, kávét, teát, gyümölcslevelt lehet rendelni, és természetesen le lehet ülni, akár kint, akár bent.

Két éve Pécsett töltöttünk pár napot, ahol kedvencünkké vált egy pékség. Nagyon finom pékáruk, szendvicsek, sütemények voltak kaphatók egész nap, délután már jelentős kedvezménnyel, de egyébként is megfizethető volt. Asztaloknál is helyet lehetett foglalni, bent és kint is, de elvitelre is vásárolhattunk. Minden reggel oda jártunk. Ilyesmit kerestünk Miskolcon is, és egyszerűen nem hittük el, hogy nincs... Vannak pékségek, ahol elvitelre vásárolhatunk  péksüteményeket, esetleg a fal mentén megállva el is fogyaszthatjuk őket, vannak éttermek is, ahol komolyabb reggeliket lehet rendelni, de olyan reggelizőhely, amit például Pécsett láttunk, nincs. Vagy mégis van, csak elkerülte a figyelmünket? Segítsetek, hova menjünk Miskolc belvárosában reggelizni?