Furán (magyar kiejtés szerint) ragozott falfirka a Hatvanötösök útján.
Kapcsolódó bejegyzések:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsolcai kapu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zsolcai kapu. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. június 21., péntek
2013. április 11., csütörtök
A koleratemető kápolnája
Írtunk korábban az egykori miskolci koleratemetőről. Ott említettük, hogy a mára elenyészett temetőnek volt egy kápolnája is, amiből már csak ennyi van meg:
Egy kollégámtól kaptam egy képet arról, hogy milyen volt a kápolna, amikor még megvolt:
Kár érte.
Kapcsolódó bejegyzések:
2013. február 15., péntek
Egy szög miatt a patkó elveszett
Az alábbi képeket ma csináltam a környékünkön egy rövid séta során. Egy igen egyszerű és olcsó épületszerkezet, az ereszcsatorna példáján szeretném szemléltetni velük a folyamatos karbantartás elengedhetetlenségét.
Egy sérült csatornát kijavítani, kicserélni pár ezer forintos tétel, de ha nem történik meg időben, akkor nagyon gyorsan milliós károk keletkezhetnek.
Ezen a képen maga a vízfolyás is látszik, amit a vakolatomlás formája is kirajzol:
Ezen a képen a csatorna már cserélve lett, de ez már csak eső után köpönyeg:
Ahogy itt is, még az előzőnél is durvábban:
Az egyetemen az egyik tanárom azt mondta, hogy a magyarok lovasnomád öröksége lehet, hogy nem szeretnek karbantartani.
Kapcsolódó bejegyzések:
2013. január 8., kedd
A gömöri aluljáróról sokadszor
Aki szerencsétlenségére a Miskolcot észak-déli irányban átszelő vasútvonaltól keletre lakik, az eléggé el van vágva a várostól. Az egyik fontos, gyalogosok és biciklisek által gyakran használt átjáró a József Attila út melletti aluljáró, ezt hívom én gömöri aluljárónak a mellette lévő autós gömöri felüljáró mintájára.
Aki ismeri a helyet, az tudja, hogy eléggé lehangoló ott átmenni, dehát nincs más. Ráadásul az aluljáró fokozatosan leépül, szépen illusztrálva a betörtablak-elvet, ahogy azt mi is dokumentáltuk:
Karácsony előtt munkálatok kezdődtek, abban lehetett bízni, hogy rendbehozzák a helyet. De nem, csak annyi történt, hogy a rámpát kiszélesítették (mindenki azt használja, a lépcső ugyanis messzemenően nem felel meg a lépcsőszerkesztés szabályainak, amit az építészhallgatók az egyetemen már az első hónapokban megtanulnak, irtó bonyolult egyébként: 2m + sz = 63). Ezzel még nem lenne baj, viszont ugyanakkor a hiányzó rácsokat a bontott lépcsőfokokkal pótolták. Mit mondjak, nagyon igényes megoldás, a sufnimban nem csinálnék ilyet, nemhogy egy forgalmas közterületen. Főleg, hogy a bontott fokok nem is elegendőek az összes ellopott rács pótlására.
Így néz ki most az aluljáró, élmény ott közlekedni:
Szerintem be kéne tömni az egészet, és a felszínen átjárni, egyáltalán nincs már azon a vasútvonalon akkora forgalom. De még ha lenne is, akkor se hiszem, hogy ez probléma lenne, a Balaton körül pl. a legtöbb átjáró felszíni, pedig ott tényleg van forgalom. Inkább várnék egy kicsit, ha jön egy vonat, minthogy ebben az aluljáróban közlekedjek.
Kapcsolódó bejegyzések:
2013. január 2., szerda
Újabb ipari örökség válik semmivé
Korábban több bejegyzésben is foglalkoztunk a Borsod-Miskolci Gőzmalommal (lsd. itt alul a kapcsolódó bejegyzéseket). A régi épületek mellett egy újabbat is megemlítettem, egy szürke kockát, ami nekem nagyon tetszett, szerintem kiváló, csupa üveg falú irodává lehetetett volna alakítani:
Azért a múlt idő, mert pár hete az épület a fölötte futó híddal együtt nyomtalanul eltűnt. Nem tudom, hogy képviselt-e bármilyen értéket, mindenesetre szerintem kár érte.
Közben a silóban is történik valami, ugyanis egyik nap azt láttuk-hallottuk, hogy a felső emeletek valamelyiének ablakából egész egyszerűen kihajigálnak nagyobb fémdarabokat. Lehet, hogy azt is bontani fogják?
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 4., szerda
Miskolci koleratemető
Tudtátok, hogy van ilyen Miskolcon?
A Csorba-tótól jövet láttuk meg a romos kis temetőt, ami még ebben az állapotában is megkapó látványt nyújtott. Készítettünk néhány fotót, majd hazaérve utánaolvastunk.
 |
| A temető kapuja |
 |
| Az apró sírkövek |
 | ||
„Ismeretlen hősök nyugvó helye”
|
Az I. világháború idején pusztító kolerajárványban meghalt katonák sírjai vannak a temetőben. A területen ekkor katonai barakk-kórház működött, ahol kolerajárvány ütötte fel a fejét. Az egykor kórházként funkcionáló kápolnának már csak a romjai vannak meg: a kapu maradt meg épségben.
Az elfeledett temetőt a Miskolci Városszépítő Egyesület vette gondozásba 1992-ben. Azóta évente, Mindenszentek napján tartanak megemlékezést a temetőben.
A Wikipedia szerint Miskolcon 34 temető van, ebből önkormányzati tulajdonban hét működő és hat lezárt temető.
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. február 10., péntek
Balesetveszélyes szituáció 2.
Írtunk korábban a gömöri gyalogos aluljáró ellopott vasrácsairól. Nos, azóta változott a helyzet: a rácsokat elkezdték felszedni és ellopni a másik oldalon is.
Lassan már kevesebb van a helyén, mint ellopva. Marginális dolognak tűnik, de nem az, egyrészt a betörtablak-elv miatt, másrészt ez egy igen fontos gyalogos (és biciklis) közlekedési útvonal, legközelebb egyik irányban a villamosnál lehet átjutni a síneken, másik irányban pedig már a Zsarnai környékén.
Kapcsolódó bejegyzések:
2011. november 28., hétfő
Balesetveszélyes szituáció
A gömöri gyalogos aluljáróban felszedték valakik a fal mellett a fémrácsokat. Nem tudom, a fotókon mennyire látszik, de elég veszélyes a szituáció: gurul le az ember a bringával, beér a sötétbe, és simán beleeshet a kb. 30 cm mély gödörbe. És ez hónapok óta így van, bár néhány jóérzésű ember már odarakott néhány nagyobb követ.
Úgy látszik, nem értjük még a betörtablak-elvet.
Kapcsolódó bejegyzések:
2011. november 25., péntek
Helyesírásra érzékeny falfirkálók
Ezt a három – politikailag tudatos – falfirkát a Zsolcai kapuban fotóztam:
Az első 2006-os lehet (akkor volt az MSZP-nek ez a szlogenje), a második kettő (láthatóan egyidős) a 90-es évek elején készülhetett.
Az igazán vicces az, hogy arra járhatott egy nyelvtantanár vénájú firkáló, aki javította a helyesírási hibát, ahogy illik, pirossal:
Kapcsolódó bejegyzések:
2011. október 13., csütörtök
Téglaépítészet Miskolcon: a gőzmalom
Az egykori Borsod-Miskolci Gőzmalomnak régen két egyforma téglaépülete nézett a Zsolcai kapura. Ezek közül már csak az egyik van meg (a másik helyén egy „szép” új épület van), és már egyik sem a Zsolcai kapura néz, hanem a Gömöri felüljáró betonfalára. Sajnos maga a régi épület is elég méltatlan helyzetben van, egyrészt üresen pusztul, másrészt elétettek egy ronda betonkerítést. De a téglaépítészetben az a jó, hogy szépen öregszik.
Íme az épület a betonkerítéssel:
És itt a párja helyére épített modern épület:
Az iparterületen belül is van egy szép téglaépület, de azt csak a kerítésen kívülről tudtam lefotózni:
Kapcsolódó bejegyzések:
2011. május 2., hétfő
Géppuskafészek a háztetőn
Folytatódik a géppuskafészkeket bemutató sorozatunk.
Ez a mostani egy egykoron jobb napokat látott (ez már állandó fordulat lesz lassan a blogon) ház tetején van a gömöri felüljáró mellett:
Gondolom azért lehetett ez a pont fontos, mert az egyik legforgalmasabb bevezető út mellett van, és a vasúthoz is közel.
2011. április 12., kedd
Fejlesztés a Gömöri pályaudvaron?
„A Gömöri pályaudvar fejlesztésével intermodális csomópont jön létre a tervek szerint Miskolcon. [...] Ennek egyik eleme a Gömöri pályaudvaron az elővárosi közlekedés központjának kialakítása, és a városi autóbuszos tömegközlekedés Búza téri végállomásának részleges áttelepítése. Ez a projektelem átértékeli a Gömöri-pályaudvar és Búza tér közötti terület rendezését. Mint megtudtuk, a Búza téri autóbusz-állomás megmarad a jelenlegi helyén, azt vizsgálják majd meg, hogy melyek azok az autóbuszjáratok, amelyek végállomási pontja átkerülhet a Gömöri pályaudvarra.”
Hurrá, hurrá! A Gömöri pályaudvart is szeretjük, az elővárosi közlekedést is, a Búza teret pedig jelenlegi formájában nem szeretjük (piactérre buszpályaudvart tenni jó nagy otrombaság). Talán elindul valami jó dolog?
 |
| A Búza tér a második katonai felmérés térképén. Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html |
2011. március 24., csütörtök
Borsod-Miskolci Gőzmalom
Van egy olyan mondás, hogy ha nem csinálhatod azt, amit szeretsz, szeresd meg azt, amit csinálsz.
Olyan sokat néztem ezt az épületet kutyasétáltatás közben, hogy egészen megszerettem, még nevet is adtam neki: a Rakétasiló.
Még jobb, amikor a teteje ködbe vész:
De a legjobb az előtte lévő szürke kocka a nagy ablakkal, simán el tudnám benne képzelni az építészirodámat:
Amikor a Hoepfner Guido kiállítás Miskolcon járt, én kalauzoltam Miskolcon a kiállítás kurátorát, Maroš Semančík művészettörténészt. Ő mondta, hogy a Tátrában sok épületet a Borsod-Miskolci Gőzmalom épített. Szöget ütött a fejemben a dolog, és elmentem a könyvtárba utánaolvasni. Kiderült, hogy a Borsod-Miskolci Gőzmalom nem más, mint az a bizonyos üzem a Zsolcai kapuban, aminek a területén a fenti épület is áll (Borsodi Gabonaipari Rt.).
Az üzemet 1864-ben alapították, termékei az egész világon ismertek voltak, még Dél-Amerikába is exportálták. A fogalommá vált bécsi császárzsemle is miskolci lisztből készült.
 |
| kép forrása: http://kepkonyvtar.hu/ |
Az ipartelep akkoriban a Szinváig ért (még nem létezett a Bajcsy-Zsilinszky utca). Néhány szép régi épület még mindig áll, jó lenne egyszer bejutni és lefotózni őket.
Eddig rendben, de hogy jön a képbe a Tátra? A jól menő malomipar mellett a cég turisztikai beruházásokba is kezdett. Tátrafüredi fürdőérdekeltségeik 1875-ben 15 000 Ft nyereséget hoztak (összehasonlításképpen ugyanebben az évben a malomipar nyeresége 10 000 Ft volt).
Érdekes lenne kideríteni, hogy mely tátrai épületek tartoztak egykoron a malomhoz, és hogy megvannak-e még.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 2. kötet. Miskolc, 1995, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, 99-102. p.
Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez. In Borsodi Levéltári Évkönyv III. Miskolc, 1980, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 114. p.
2011. február 17., csütörtök
A közraktárak
A budapesti közraktárakról valószínűleg már mindenki hallott. A kvalitásos műemléképületek a Szabadság-hídtól délre állnak, a pesti Duna-parton.
 |
| gammatyi képe a flickr.com-ról |
Mostanában azért is lehet hallani róluk, mert mellettük-rajtuk (és sajnos a helyükön, lásd lentebb) épül Magyarország első úgynevezett non-standard épülete, a CET.
Az építkezés műemléki szempontból is fontos, így az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is odafigyel rá. Sajnos nem tetszik nekik, amit látnak: a tavalyi három Citrom-díjból az egyiket ez az építkezés nyerte "a jelentős történeti értéket képviselő épületek fejlesztés ürügyén bekövetkezett részbeni bontásáért".
 |
| kép forrása: egy nap a városban |
(Egy másikat meg sajnos teljesen megérdemelten városunk.)
Talán nem tudja mindenki, de nekünk is vannak közraktáraink. Sajnos kevésbé vannak szem előtt, így nem is élveznek műemléki védettséget, pedig megérdemelnék. A Gömöri Pályaudvar elkészülte után épültek annak közelében a XIX. század végén. A "városi tárházakat" gabona, fűszer és főleg só raktározására használták. Négy van belőlük, jelenleg különféle raktáráruházak működnek bennük.
Csak remélni tudjuk, hogy tesz valamit a város és/vagy a műemlékvédelem, hogy ne pusztuljanak el ezek a szép, de jelenleg nem a legszebben hasznosított épületek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)