2011. szeptember 30., péntek

A diósgyőri vár LEGO-ból

A neuromancer blogon olvastunk Bob Carney tevékenységéről. Az úr azzal foglalkozik, hogy létező európai várakat épít meg sztenderd legóelemekből. Mindegyik építkezést könyvtári és internetes kutatás előzi meg, majd „Lego-tervrajz” készítése. Az építés csak akkor veszi kezdetét, amikor már meggyőződött róla, hogy minden elem a kellő számban a rendelkezésére áll.
Eddig 131-et épített meg, ezek országok szerint katalogizálva megtalálhatók a honlapján:
Kelet- és Közép-Európából eddig hat várat csinált meg, ebből Magyarországon egy van: a diósgyőri vár!
Nagyon korrekt kis információs oldalt kreált hozzá, szerepelnek fotók a várról, van pár szó a történetéről, vannak rekonstrukciós rajzok, és persze a lényeg: a fotók a Lego-várról. Csak hármat másolok ide, a többi elérhető az alkotó honlapján.





Már ez is csodálatos, de ezen kívül vannak képek az épülő várról, és leközli a saját rajzait is, amik alapján akár mi is felépíthetjük az épületet. Szóval legyen itt megint a link:

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 29., csütörtök

Séta a Máv-telepen

Kell ahhoz egyfajta elszántság, hogy az ember a város rossz hírű részein sétálgasson, de megéri. (Mondjuk a drága fényképezőgépünket én is inkább otthon hagytam, előre is bocsánatot kérek a kevésbé jó minőségű fotókért.)
Ma reggel én a Máv-telepen jártam. Sokat sajnos nem tudok a telep történetéről, így ez a bejegyzés inkább csak benyomásokat fog rögzíteni.
A telep minden oldalról zárt: három oldalról sínek határolják, a negyedik oldalról a Szinva. 




A házai földszintesek, egymáshoz tűzfalakkal kapcsolódva, kis kertekkel. Az urbanista szakma ezt hívja „alacsony-intenzív” beépítésnek. Miskolcon sajnos nincs sok ebből a beépítési módból, pedig közel azt az életminőséget tudja hozni, mint a családi házas beépítés, annál lényegesen kisebb helyen.
Egykoron a Máv-telep is takaros kertváros volt, ápolt kertekkel, gondozott házakkal.
Ez sajnos már csak néhány helyen látszik:



A telepet állítólag már hatvan éve is fel akarták számolni, erre utal a Szinva parton, középtájon magányosan árválkodó társasház:


Valószínűleg ezért nem is történt semmiféle fejlesztés emberemlékezet óta, ennek köszönhetően az egész terület elképesztően lepusztult. A házak nagy része üres, romos, hajléktalanok laknak bennük.



Most már szerintem menthetetlen a hely, pedig ha nem maradt volna el a folyamatos karbantartás és a fejlesztések, még mindig jó lakóhely lehetne. Személy szerint nekem azt az időszakot juttatja eszembe, amikor az ország gazdasága erős volt, beindult az iparosodás, Miskolcon többen laktak, mint a régió központjának számító Kassán (1910-ben ez még így volt, pedig hol volt akkor még Nagy-Miskolc). Sőt, Dušan Šimko kassai író novelláiból azt is meg lehet tudni, hogy az a kassai úrihölgy, aki igazán adott magára, Miskolcra járt kalaposhoz.
A telep ráadásul maga a megtestesült vasútromantika. Az ilyen utcanevek, mint Váltó utca, Sorompó utca, nekem megdobogtatják a szívemet :-) Ahogy az is, ahogy az utcák végén feltűnnek a villamosok, vonatok (nem tudom, a fotókon mennyire látszanak):




És akkor ott az ország egyik legszebb pályaudvara, a Tiszai, amint várkastélyként emelkedik a telep „zsellérházai” fölé:

ezt a képet természetesen nem ma reggel csináltam
Szerencsére nem csak pusztulás van itt. Az egykori általános iskola téglaépületét szépen felújították, bár már nem iskola üzemel benne:


A telep szélén pedig van néhány egészen magas igényszintű épület is:



És mi lesz a jövő? A rendezési terv alapján úgy tűnik, hogy egy forgalmas út lesz itt átvezetve, egy új Szinva-híddal:


Addig is búcsúzzunk a teleptől ezzel a fotóval:

Régi, újabb, legújabb

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 28., szerda

Az új parasznyai út

Nem Miskolcon történt, de szerintem sok miskolci életét érintette, amikor leszakadt az út Lyukóbánya és Parasznya között. A tavaly tavaszi nagy esőzések mosták alá, utána egy darabig még korlátozva használható volt, de tél elejére annyira lesüllyedt az az útszakasz, hogy tavaly november 30-án le kellett zárni. Ezzel azoknak, akik Diósgyőrből akartak eljutni Varbóra, vagy mondjuk Varbóról akartak bejutni a Vasgyár környékére dolgozni, 15 km-t kellett kerülniük (oda-vissza 30-at, napi szinten ez azért elég húzós).
Ezért is örültünk, amikor kb. 9 hónap múlva átadták az új utat, és el is mentünk megnézni.





Nagyon jól néz ki a dolog, profi munkának tűnik, bár az a növény nélküli földrézsű gyanús, hogy az első nagyobb esőzésnél meg fog csúszni, ha addig nem fogják meg valahogy.

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 27., kedd

Eladó kúria a Szentpéteri kapuban

Korábban egy eladó bedegvölgyi kúriáról adtunk hírt. Most ismét egy eladó házkülönlegességen akadt meg a szemünk: kúria a Szentpéteri kapuban. 
Sajnos nem ígérjük, hogy ide el fogunk látogatni fotókat készíteni, az eladó ház ugyanis Miskolc azon városrészeinek egyikében van, ahova önként nem szívesen ruccanunk át.
Itt:


A norc.hu-ról azonban lementettünk két képet:



Az ingatlanhirdetésből megtudhatunk néhány dolgot a házról, a szöveget – minden hibájával együtt – szó szerint idézzük. (A hirdetésre azonban nem linkelünk, akit érdekel, a szöveg alapján könnyen megtalálja.)
Miskolcon a Szentpéteri kapuban eladó, egy a századfordulón téglából és kőből épült impozáns ház. Az ingatlan összesen mintegy 250 négyzetméter hasznos alapterületű. A szuterén + földszintes ház alsó részén található egy annó présház és tárolóként használt helyiség. Ezen kívül itt található még a pince lejáró, mely 3 különálló egyenként 15 négyzetméteres ágból áll. Szintén a szuterén részben kapott helyet a cselédlakás, amely 43 négyzetméteres 1 szoba, konyhás garzon. A családi lakrész 175 négyzetméteres, ebben 3 szoba, hall, fürdő, konyha, és egy óriási éléskamra, valamit egy télikert található. A ház belső kialakítása és stílusa jelenleg a kor hangulatát idézi, így tehát az épület felújításra szorul. A ház teteje a felújítás után beépíthető lesz. Az épülethez egyébként egy 3972 négyzetméteres terület tartozik, melyen található egy 10 négyzetméteres melléképület valamit két 15 négyzetméteres garázs. A ház hátulról egy 12 négyzetméteres teraszon keresztül közelíthető meg. A fűtésről szép cserépkályhák gondoskodnak. Az épület és a hozzá tartozó terület kitűnően alkalmas vállalkozások számra is. Fekvése és a lankás telek miatt alkalmas lehet kis szőlészet és borászat kialakítására is. Az épületben víz, villany és a szennyvíz elvezetők be vannak kötve a gáz pedig, az utcában van. Az ingatlan több irányból is megközelíthető valamit alig pár perces útra található a belvárostól.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 26., hétfő

Közösségi tervezés műhelye: vigyázz, a leopárd harap!

„- Magának is joga volt hozzá, hogy javaslatokat tegyen, vagy tiltakozást jelentsen be a kellő időben - jegyezte meg.
- A kellő időben, mi?! - süvöltötte Arthur. - A kellő időben? Akkor hallottam először az egészről  amikor beállított ide egy munkás tegnap. Megkérdeztem, azért jött-e, hogy megpucolja az ablakot, mire ő azt felelte, hogy nem, hanem hogy szétrombolja a házat. Persze nem ezzel kezdte. Dehogy. Előbb letörölt pár ablakot, s megvágott öt fontra. Csak aztán mondta meg.
- De Mr. Dent, a tervek az elmúlt kilenc hónapban rendelkezésére álltak a helyi tervezőirodában!
- Ó, hogyne! Én is egyenesen odamentem, hogy megnézzem őket, mihelyst hallottam a dologról, tehát tegnap délután. Maguk aztán nem erőlködtek valami nagyon, hogy felhívják rájuk a figyelmet, ugye? Úgy értem, hogy például szóltak volna valakinek, vagy ilyesmi.
- De hiszen a tervek ki voltak állítva.
- Ki voltak állítva? Éppenséggel a pincébe kellett lemennem, hogy megtaláljam õket.
- Ott van a kiállítási részleg.
- Zseblámpával.
- Talán leszakadt a villanyvezeték.
- Meg a lépcsõ.
- Nézze, végül is megtalálta a feljegyzést, nem?
- Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam. Egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén volt kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!”
A fenti részlet a Galaxis útikalauz stopposoknak című alapműből származik. Ezzel indult az Avasi közösségi tervezés műhelye című rendezvény, amin én is részt vettem múlt csütörtökön és pénteken.
Az előadó részéről az idézet kiválasztása telitalálat volt: pl. a Zöld Nyíl kapcsán is egymást érik azok a híradások, amik szerint a lakók akkor szembesülnek vele, hogy milyen is lesz a konkrét beruházás, amikor már a fákat vágják ki, a villamosmegállót szüntetik meg, stb. Ilyenkor a válasz mindig ugyanaz: dehát volt lakossági fórum. Amiről senki se tudott, ráadásul a fórum már az égvilágon semmin se változtat, mert amikor azt megtartják, már nemhogy a tervek készen vannak, hanem már a kivitelezés is zajlik.
Nagyon röviden a közösségi tervezés arról szól, hogy a közösséget érintő beruházások tervezésébe a kezdetektől bevonjuk azokat, akik később annak használói lesznek. (Innen a másik neve: részvételi tervezés.) A folyamat sok időt igényel, főleg az érintettek (tervezők, lakók, városvezetők) kölcsönös bizalmatlanságának lebontása miatt, de a végeredmény olyan lesz, amit mindenki szeret használni, és mivel részt vett a kialakításában is, jobban a magáénak érzi, így jobban is vigyáz rá.
A rendezvényen esettanulmányokon láthattuk, hogy az utópisztikusnak tűnő elképzelés Magyarországon is működőképes, ahol pedig minden jó kezdeményezés el szokott vérezni.
A következő hónapokban két konkrét avasi projekt kapcsán próbáljuk meg a közösségi tervezés elveit Miskolcon is alkalmazni, és a folyamatról, majd remélhetőleg az eredményekről itt a blogon is folyamatosan be fogunk számolni.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 23., péntek

Biciklis futárszolgálat Miskolcon

A Miskolc Blog szívügyének tartja a környezetvédelmet és a zöld gondolkodást, ezért örömmel mutatja be Miskolc egyetlen kerékpáros futárszolgálatát, a Totál Pedált, és annak alapítóját, Tóth Bencét, akit eddigi tapasztalatairól is kérdeztünk.



Mi késztetett biciklis futárcég alapítására?
A nagyobb magyarországi városokban működnek biciklis futár szolgálatok, Budapesten több is, ott talán 200-300 futár is megél ebből a munkából. Én magam is dolgoztam a fővárosban futárként, tehát van tapasztalatom. Egyébként pedig elég régóta a kerékpár a fő közlekedési eszközöm, elsősorban környezetvédelmi megfontolásokból. A biciklis futár pedig nem szennyezi a levegőt, nem foglal sok helyet a parkolással, és bármilyen csúcsforgalomban hatékonyan dolgozik.

Mikor alapítottad a céget?
2011. áprilisában. Egyelőre egyedül viszem, ha nagyobb érdeklődést tapasztalok a megrendelők részéről, akkor előfordulhat, hogy bővülhet a cég.



Mekkora az érdeklődés a szolgáltatásaid iránt?
Érdeklődés van, ám megrendelés annál kevesebb... Az ötletre az emberek felkapják a fejüket, tetszésüknek adnak hangot, de különböző okokból nem veszik igénybe a szolgáltatásokat.

Mit gondolsz, miért nem?
Az egyik legfőbb ok szerintem a miskolci emberek fejében keresendő. Legtöbbjük számára a bicikli még mindig elsősorban szórakozási vagy rekreációs, nem pedig közlekedési eszköz. Másfelől a cégek sokszor tartanak olyan alkalmazottat, aki a kávéfőzés és egyéb kisegítő munkák mellett a „futárkodást” is elvégzi, igaz, lassabban vagy kevésbé környezetbarát módon. Nekik költségracionalizálás miatt is ajánlom a futárszolgálatot. Végül pedig egy futár alkalmazásával a cégek szolgáltatásaik szélesítését, az egyszerű és nem túl költséges házhozszállítást is megoldhatják.

Valóban, épp a minap egy számítástechnikai eszköz megrendelésekor gondolkodtam el hasonlón: ott a házhoz szállítás ára olyan mértékben dobta volna meg a termék árát, hogy inkább bementem érte az üzletbe, de megfizethető árért már szívesen igénybe vettem volna a szolgáltatást.
Egyébként a honlapomon (totalpedal.hu) megtekinthetők az árak is, láthatod, hogy valóban nem magasak. Ráadásul lehetőség van egyedi árak kialakítására is. Az utánfutómmal pedig 40 kg-ig el tudom szállítani a termékeket, küldeményeket.

A honlapon kívül hogyan hirdeted a céget?
Direkt megkeresésekkel, aztán hirdetésekkel a médiában – megjelent már a Miskolci Koktélban, a Miskolci Estben, ill. a MiMiskolc oldalán. Szórólapokat is készítettem...

És tegnap a Critical Massen is tekertél, méghozzá Totál Pedálos pólóban és táblával az utánfutódon.
Valóban, remélem, egy reklámnak ez is megfelelt.



A blog egyik szerzőjével

Mi is reméljük. És sok sikert kívánunk a vállalkozáshoz!


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 22., csütörtök

Ma: Critical Mass!

Ahogy korábban is említettük, ma kerül megrendezésre a Critical Mass. 1992 óta létezik a rendezvény, a célja az, hogy megmutassa, hogy a kerékpár igenis használható alternatívája az autónak a városi közlekedésben.
A nagyobb városokban – így Budapesten is – a rendezvény most már inkább csak egy jó hangulatú összejövetel, mert ezeken a helyeken már elfogadták az emberek a városi biciklizést.
Nem így Miskolcon, ahol az emberek többsége még mindig azt gondolja, hogy a biciklizés nem több, mint szabadidős tevékenység, és így nem is a városban van a helye. Hallottam én is olyat, hogy „menjetek biciklizni az erdőbe”. Én sem mondom, hogy menjetek autózni az autópályára. El kell fogadni, hogy egy városban többféleképpen lehet közlekedni, és az, aki biciklivel megy, nem azért teszi ezt, hogy az autósokat bosszantsa. Nekem is van autóm, de egyszerűen az esetek többségében célszerűbbnek tartom a városban a biciklit, és így egy autóval kevesebb szennyezi a levegőt és foglalja a helyet.
Tehát ma ötkor a sportcsarnok előtt találkozzunk, és mutassuk meg, hogy már Miskolcon is elérte a biciklisek száma a kritikus tömeget, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni!
A minap.hu-n olvashattok további hasznos információkat a rendezvényről:

Kedvcsinálónak néhány saját készítésű fotó az előző évekből:

2006
2008
2010
Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 21., szerda

Vasgyári művésztelep 2011. kiállítás

Vasárnap volt a megnyitója a Vasgyári művésztelep 2011. kiállításnak, ami a MissionArt Galéria által szervezett nyári művésztelep munkáját mutatja be.  

Fotó: Koronczi Endre
Forrás: www.missionart.hu
 Háttérinformációk a kiállításról a MissionArt honlapjáról:
A MissionArt Galéria 2011 június 19-26 között művésztelepet szervezett Miskolcon a volt vasgyár területén. Házigazdánk a Factory, támogatónk az NKA volt. Az egy hétig tartó eseményen a DAM 2004 Kft jóvoltából a résztvevők szabadon mozoghattak a gyár egész területén és a már nem működő csarnokokban, épületekben. Egy különleges világ  hétköznapi létünktől eltérő dimenzióban tett „kirándulások” gyakran a Stalker emlékét idézték. Több performansz, filmetűdök, sok ezernyi fotó és több videómű nyersanyaga készült az eltelt napok alatt, miközben a „táborlakók” (Bánki Ákos, Csontó Lajos, feLugossy László, Koronczi Endre, Molnár Ágnes Éva, Szabó Attila, Szirtes János, Varga Éva, Verebics Ágnes) egy máshol létre nem jöhetett közösségi élményben részesültek. Miskolcon a  MissionArt Galériában a művésztelepen készült alkotásokból mutatunk be egy szűkebb válogatást.
Fotó: Molnár Ágnes Éva
Forrás: www.missionart.hu
Fotó: Bánki Ákos
Forrás: www.missionart.hu
Mi is ott voltunk a megnyitón, és mindenkinek ajánljuk a kiállítást, aki a CineFest miatt úgyis arra jár. Cím: Miskolc, Széchenyi I. u. 14.
Aki mégsem tudna eljutni, az itt böngészhet a képek között: Képek a kiállításról,
Fotók a telep életéből

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 20., kedd

Miskolc építészettörténetileg legjelentősebb épületei

Az egyik legjobb összefoglaló jellegű könyv a magyarországi építészet történetéről a „Sisa–Wiebenson”. Érdekessége, hogy először az Egyesült Államokban jelent meg (angol nyelven), a világ egyik legrangosabb műszaki egyetemének, az MIT-nek a kiadásában.
Kíváncsi voltam, hogy Miskolcról mi van benne. (Azt azért elöljáróban elmondom, hogy nem túl nagylélegzetű mű, egyetlen 367 oldalas kötetből áll.)
Tehát, a helynévmutató szerint négy említés van a könyvben Miskolcról. 
Ebből az egyik az avasi templomról szól (p. 73.), azt illusztrálva, hogy a városokban viszonylag sokáig tartott a késő gótika (1489-re fejeződött be az épület csarnoktemplommá alakítása. Kép sajnos nincs hozzá).



A második említés az 1863-ban elkészült Kazinczy utcai zsinagógáról szól (p. 206.). Ennek több különlegességét is kiemeli: a hosszanti elrendezést, a vastámaszokat, hogy ez Ludwig Förster második zsinagógája (az első a méltán híres Dohány utcai Budapesten), és hogy a félköríves stílust orientalizálás nélkül használja, így a homlokzata szinte teljesen megegyezik az általa tervezett egyik bécsi temploméval.

Kép forrása: wikipedia.hu
Harmadjára az egyetemi fűtőmű következik (p. 312.), mint a szocialista-realista korszak egyik kiváló alkotása (Schall József, 1950 körül). Ezt épp mostanában alakítja át a város Science Múzeummá.

Kép forrása: HVG.hu
A negyedik említés szintén az egyetemhez kapcsolódik (p. 312.). Idézem, mert annyira szép: „nagyszerű mindaz, ami a torzóban maradt miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első két üteméből (1949–1954) megvalósult”. A tervezők (Janáky István, Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Raáb Ferenc, Zalaváry Lajos) eredetileg a dániai Aarhusi Egyetem mintájára illesztették a tájba az épületeket. A terveket az építés közben többször módosítaniuk kellett, így lett a nyerstégla megjelenésűnek tervezett épületekből kőburkolatos. Kár, mert így nem szerepeltethetjük őket sorozatunkban :-)


Gyanús volt, hogy a diósgyőri vár nincs benne a könyvben. Természetesen benne van (p. 49.), csak a névmutató nem listázza Miskolcnál. Ez egyébként az egyetlen épületünk, amiről illusztrációt is közölnek, konkrétan egy alaprajzot.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 19., hétfő

Mások szemével... 2.

A sorozat második tagjaként most egy kis szépirodalom következik: Gerlóczy Márton írása az ujlipot.net-ről. Főszerepben Borsod, de főleg Miskolc.
Nekem tetszik. :-)
És egy bájos kép is tartozik hozzá:

Forrás: ujlipot.hu


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 16., péntek

CineFest

Hétvégén kezdődik a CineFest! Az ország egyik legnívósabb kulturális fesztiváljáról van szó, érdemes rajta részt venni. A filmvetítéseket számos érdekes program, buli, koncert kíséri. 
Mi már böngésszük a programot, ott találkozunk. :-)


2011. szeptember 15., csütörtök

Felhívás közösségi tervezés műhelyére

(A Dialóg Egyesülettől, azon belül Sélley Andreától kaptuk az alábbi meghívást. Mivel egyetértünk a benne foglaltakkal, kitesszük ide is, hátha minél többen eljöttök. Mi ott leszünk.)

A Dialóg Egyesület 2011. szeptember 22-23-24. napokra három napos műhelyre invitálja Önt közösségi tervezés témájában, ahol az Avas lakótelep és a lakótelepi közösségi élet fejlesztési lehetőségeit városmegújítási szemlélettel közelítjük. 

Első lépésként közösségi tervezésre készülünk fel, ami egy olyan együttműködési folyamat, ami a résztvevők folyamatos konzultációján alapuló városmegújítást tesz lehetővé. A városmegújítás célja pedig, hogy az érintett lakosság, közösség bevonásával – amely egyszerre forrása és kedvezményezettje e tevékenységnek – úgy módosítsa a városfejlődési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat.

A műhely konkrét célja: 

Felismertetni a résztvevőkkel:
  • Miért érdemes közösségi részvétellel tervezni?
  • Kik a folyamat szereplői és ők milyen kompetenciákkal rendelkeznek a folyamat során?
  • Milyen módszereket lehet, érdemes alkalmazni a különböző léptékek mentén?
Megismertetni a résztvevőkkel:
  • Melyek a hazai közigazgatási rendszer különféle szintjein a hivatalos döntéselőkészítési folyamatok tipikus jellemzői, lépcsői?
  • Esettanulmányok arról, hogyan zajlik egy részvételi tervezési folyamat, illetve milyen gyakorlati módszereket lehet alkalmazni a közös munka során?
  • Hogyan tudjuk nyilvánossá tenni a tervezés folyamatát a közösségben?


Várjuk részvételi szándékuk visszajelzését az info@dialogegyesulet.hu címre szeptember 20-ig.
Pontos kezdésről, programról visszajelentkezés esetén tájékoztatjuk.





2011. szeptember 14., szerda

Fehérkő-lápa Hillclimb 2011.

Újabb bringás bejegyzés, ez a szeptember már csak ilyen aktív.
A hétvégén került megrendezésre a Fehérkő-lápa Hillclimb 2011. hegyikerékpár- és terepfutó verseny a miskolci Kiliandale csapat szervezésében. Az egyik szervezőt, Kalotai Norbit jól ismerjük, az ő invitálására mentünk ki Dórival szombaton a rajthelyre, a berekaljai Móra Ferenc utca végére.
Nem kellett sok rábeszélés, és megkaptam életem első rajtszámát.


Indításra várva: 104 105 106 meg egy kisvasút
forrás:www.feherkolapahillclimb.hu
Rajt
forrás: www.feherkolapahillclimb.hu
Az indítás percenként történt, mi 11:45-kor indultunk. Az útvonal Fehérkő-lápáig 7320 méter volt, és a verseny nevéhez méltóan 376 méter szintemelkedéssel. A emelkedő mellett a zúzottköves, murvás út nehezítette a feljutást.
forrás: www.feherkolapahillclimb.hu
Turistaház a várva várt CÉL-lal
Eredmények sorban... nem a miénk volt a legutolsó!
Megérdemelt pihenés, evés, ivás
forrás:swww.feherkolapahillclimb.hu
Koca városi biciklisként a feljutást tűztük ki célul, ami sikerült is. Én 55 perc alatt teljesítettem a távot, a legjobb idő 21 perc volt, úgyhogy van mire gyúrni jövőre is. Az elfáradt bringásokat és futókat bogrács parti, péksütik és masszírozás várta a célban. 
Részletes eredmények: http://www.feherkolapahillclimb.hu

Köszönjük a szervezőknek és a résztvevőknek a színvonalas versenyt, ott leszünk jövőre is!

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 13., kedd

A Kulturális Örökség Napjai Miskolcon


Az Európai Örökség Napokat az Európa Tanács (vigyázat, nem ugyanaz, mint az Európai Tanács!) és az Európai Bizottság rendezi 1984 óta. A dolog lényege röviden az, hogy ilyenkor olyan műemlék épületek is megnyílnak az érdeklődők számára, amik egyébként nem látogathatóak.
Magyarország nem is lenne Magyarország, ha nem vitáznának különböző szervezetek a rendezvény nevéért, ezért a hivatalos eseményt a többi országtól eltérően itt Kulturális Örökség Napjainak hívják.
Azt reméltem, ennek alkalmából Miskolc is izgalmas és színes programokat kínál majd. 
Hát erről egyáltalán nincs szó. A rendezvény miskolci programjai ugyanis nagyon gyérek lesznek.
Hogy őszinte legyek, egyik sem keltette föl az érdeklődésemet, pedig a műemlék épületekben működő cégek, intézmények, szervezetek számára komoly nyilvánosságot, reklámot jelent a részvétel.
Itt olvashatjátok a miskolci listát:
Az egész megye rendezvényei valamivel jobbnak ígérkeznek.
Miskolc vajon miért nem él az ilyen lehetőségekkel...?


2011. szeptember 12., hétfő

Bringás hírek, események

A legfontosabb, hogy most van az európai autómentes naphoz kapcsolódó európai mobilitási hét. Ennek szokott a csúcspontja lenni a Critical Mass, ami pár éve már Miskolcon is hagyomány. Mi a kezdetektől ott voltunk majdnem mindegyiken (különösen emlékezetes az, amelyik egy nappal az esküvőnk előtt volt :-)).
A Critical Mass jövő csütörtökön 17:00-tól lesz, de nem ez lesz az egyetlen biciklis program ezen és a következő héten.
Bővebben a programokról a Minap.hu-n és a miskolci kerékpárosok fórumán olvashattok.
Különösen érdekesnek és helyi specialitásnak tűnik az Avasi Borhódító Kupa 25-én, vasárnap. Gondolkodom én is a nevezésen, bár közönséges városi kerékpárosként se megfelelő biciklim, se megfelelő edzettségem nincs.
További hír, hogy újabb részletek derültek ki az épülő kerékpáros nyomvonalról. Sajnos a belvároson kívül máshol is lesznek olyan szakaszok, ahol „forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárnyomot alakítanak ki”, de azért bőven fog épülni új nyomvonal is, még az eredetei tervekhez képest is. Örülünk a javulásnak.

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 9., péntek

Miskolci utcák nem csak Miskolcon

Szó szerint Miskolci/Miskolczi elnevezésű utcákat, közterületeket kerestünk Magyarországon. Az alábbi térképen látszik, hogy hol is találtunk ilyeneket:



Nagyobb térképhez kattints ide


Miskolcon kívül öt településen van ilyen nevű utca, ezek Észak-Magyarországon, illetve Budapesten találhatók. Íme a lista zárójelben a település Miskolctól való távolsága:
Ismertek még Magyarországon, illetve külföldön Miskolci utcákat?

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 7., szerda

DIGÉP Nyugati Erőmű

Most, hogy az Ansaldo nyerte a villamostendert, reméljük, valóra váltják ígéretüket, és a Digépben fogják legyártani (legalább részben) a villamosokat.
Ebből az apropóból írunk most a Digép egyik legérdekesebb épületéről, a helyileg védett Nyugati Erőműről.
Az erőmű a múlt század első felében épült. Legnagyobb területű része, az egykori gépterem ma már üresen áll, épp ezért nagyon jól tud érvényesülni monumentalitása. A kezelőteremhez vezető kétkarú lépcső és a többi finom részlet miatt ipari barokknak nevezném, ha létezne ilyen stílus. Simán el tudnám képzelni, hogy bálokat tartsanak itt :-)





Ha a gépterem már ki is ürült, a kapcsolóteremben még megvannak az eredeti berendezések. Mára már természetesen idejüket múlták, de épp ezért érdekesek, hiszen eredeti, működőképes állapotukban maradtak fenn.


Ha ipari barokkról már beszéltünk, álljon itt egy kis csúcsíves ipari gótika is:


Sajnos jelenleg úgy néz ki, hogy helyi védelem ide vagy oda, ez az épület is az enyészeté lesz.


Kapcsolódó bejegyzések: