A diósgyőri vár régészeti feltárása, majd rekonstrukciója a múlt század hatvanas éveiben zajlott. A feltárást Czeglédy Ilona vezette, a rekonstrukciót Ferenczy Károly (vagy ahogy a szakmában mindenki ismeri, Carlo) tervezte, az 1964-ben elfogadott Velencei Karta elvei szerint. (A Karta főbb elvei röviden: a kiegészítéseknek az eredetitől jól megkülönböztethetőeknek kell lenniük, a kortárs építészet elemeit kell használniuk, a rekonstrukció ott megáll, ahol a hipotézis kezdődik.) A rekonstrukciót itthon és külföldön is a magyar műemlékvédelem egyik csúcsteljesítményeként tartják (illetve itthon inkább csak tartották) számon.
Azóta eltelt fél évszázad, és mostanra a rekonstrukció is rekonstrukcióra szorul, de kérdés, hogy mit kezdjünk vele? A műemléki elvek azóta változtak, de ahogy én látom, átmeneti korszakban vagyunk, és nincsenek olyan egységes elvek, vezérfonalak, mint akkoriban a Velencei Karta volt.
Korábban már ajánlottuk Zöldi Anna cikkét, ami az Építészfórumon jelent meg a mostani tervekkel kapcsolatban. Arról van szó ugyanis, hogy szinte teljesen visszaépítenék a várat, de mégsem teljesen ugyanúgy, ahogy volt (hiszen ugyanúgy nem is tudnák).
 |
| kép forrása, további képek: http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=17139&img_id=83046 |
Szerintem kicsit csikorog a dolog, amit itt látunk, az nem lenne se régi, se új épület, ugyanúgy egy rom maradna, de jelentős része már nem történeti szerkezet lenne.
Nekem személy szerint sokkal jobban tetszene egy olyan megoldás, amit Balogh Miklós 2004-es diplomatervén látunk (a téma a szentléleki kolostorrom volt).
 |
| kép forrása: http://nagybalogh.hu/miklos.html |
Itt nincs disszonancia, egy harmonikus megjelenésű épületet látunk, ami ráadásul átélhetővé teszi, hogy milyen volt a régi, de úgy, hogy nem próbál réginek látszani. Ráadásul visszafordítható is a dolog, ha az utánunk jövő korok mást szeretnének csinálni az épülettel.
Frissítés:
Egy érdekes véletlen folytán a kiváló Urbanista Blog is a várral foglalkozik ma:
Ráadásul idén lesz a várban az utolsó Kaláka fesztivál, mert a felújítás után nem marad benne elég hely... :'(
VálaszTörlésMai hasonló bejegyzés az Urbanistán, összebeszéltetek?:
VálaszTörléshttp://urbanista.blog.hu/2011/03/31/mi_lesz_a_diosgyori_var_sorsa_beepitik_az_egeszet_1
Linkeld be a bejegyzésedet, jöjjön onnan is egy kis forgalom
Hehe, tényleg, köszi. Micsoda véletlen :-) Írtam is oda hozzászólást.
VálaszTörlésmaraton: én valahogy nem félek attól, hogy a közeljövőben bármi is történik ott, ahogy a műemlékes viszonyokat ismerem (viták és zsűrik és tervmódosítások és stb.) Persze lehet, hogy most nem így lesz...
VálaszTörlésAz a véleményem (végzett, de nem praktizáló muzeológusként), hogy mindig azt a legnehezebb eldönteni, hogy melyik kor legyen a bázis, amire, vagy amihez felújítják.
VálaszTörlésEzen vitatkozik mindenki.
Én nem innen közelíteném meg, hanem a funkcionalitásból. Minek újítanánk fel? Minek költenénk rá közpénzt? Mi lenne az az új funkció, amiért megérné az a köznek, hogy erre költsön több milliárdot és ne kórházfelújításra, útépítésre vagy új lélegeztető gépekre.
Hiszen a vár most is áll, látogatható és biztonságos. Állagmegóvása fontos, hogy ne romoljon tovább.
tehát szerintem mielőtt azon vitatkozik a szakma, hogy milyen legyen az új, a fenti kérdést kellene tisztába tenni.
Ugyanis értelemszerűen az "eredeti" funkciójában - mármint hogy királynéi nyaraló - nem lehet hasznosítani.
Emlékei szerint a velencei karta sem tiltja, azt, hogy új funkciót adjunk egy történelmi épületnek, csak az a lényeg, hogy körültekintően válasszuk azt meg.
Angliában számos jó példa van kastélyok hasznosítására. És szerintem itt a HASZNOSÍTÁS-on van a hangsúly.
(És itt e mentén filozofálhatunk a hasznon is. A pénzügyi és a társadalmi hasznon egyaránt).
Pl:
Warwick Castle
Hampont Court
De láttam Szlovéniában is várkastélyt, ami ugyan magántulajdonban van (legnagyobb állami gyógyszergyár tulajdona), de gyönyörűen helyrerakták, és most étterem és hotel működik benne.
Szerény magánvéleményem az, hogy az az épület pusztul le, amit nem használnak, nem hasznosítanak rendesen.
Az építészet történet azért létezik, mert a különböző korok építészeti tevékenységei, egymásra épülve egészítették ki egymást. hol lebontással, hol hozzáépítéssel, ahogy az élet kívánta. Ezt az életszerűen változó folyamatot alkotásként lehet értelmezni - Hiszen kétszer ugyanabba a folyóba sem léphetünk. - A romok konzerválása pedig mű-vész-et, melyet csak a mű és a vész jellemez, mint befejezett szerzői joggal ellátott változtathatatlan. ez pedig az élettelen jellemzője mint mű azaz nem életszerű.
VálaszTörlésItt az ideje ébredésnek, az élet igenlésének.
teljesen egyetértek. funkció nélkül meghal az épület. viszont a Chartát meg el kéne már felejteni. senki se tartja be, csak mi, magyarok. és betonszakofágokat építünk, gusztustalan módon.
VálaszTörlésazt meg a funkció ügyén mondom, hogy a tökig érő falak lehet a szakembernek mondanak valamit, de a köznépnek csak: tökig érő falak!
A Karta már egyre jobban el van felejtve itthon is. Az a baj, hogy nincs helyette semmi. A szakmérnökin csak azt tanuljuk meg, hogy nincs jó megoldás. (Pl. a Salamon-torony rekonstrukcióját az egyik tanár szidja, a másik dicséri.) Ha ennyi okos ember nem tud egyértelmű álláspontot kialakítani, nyilván én sem tudok. Az biztos, hogy minden eset egyedi. A több száz éve romosan álló, és a 60-as évek óta tulajdonképpen épületként jól funkcionáló diósgyőri vár esetét például nem lehet összevetni a háborúban lebombázott, jól dokumentált német városokkal, ahogy azt az Urbanista Blog hozzászólásaiban megteszik.
VálaszTörlésA tökig (vagy addig se) érő falak problémáját látták már a Velencei Karta fénykorában is, már nem emlékszem, melyik nagy akkori műemlékes mondta azt, hogy "a rómaiak alaprajzokban éltek?"
Az biztos, hogy én azzal nem tudok egyetérteni, hogy elképzelt múltat alkossunk meg. Az Disneyland lenne.
A Velencei Karta generációjának védelmére írom, hogy előttük a nagy XIX. század végi "rekonstrukciók" álltak intő példaként (amikor egész középkori templomokat bontottak le és építettek fel újra a saját elképzeléseik szerint: Kassa, Pécs, Mátyás-templom. Jól jellemzi a korszakot a Steindl Imrének tulajdonított felkiáltás: „Mit tudtak ezek a régiek a gótikáról!” Nem kéne újra ebbe a hibába esni.
Nem vagyok egyébként minden helyzetben a rekonstrukció ellensége, pl. a Deszkatemplomot nagyon jó, hogy újra felépítették:
http://miskolcblog.blogspot.com/2011/03/deszkatemplom.html
És a bejegyzésben se azt írom, hogy nem kell semmit se csinálni a várral, hanem azt, hogy ha már csinálnak, akkor nem biztos, hogy így kellene.
Tetszik László fenti bejegyzése: a "mű-vészet"! Elgondolkodtató, köszönöm!
VálaszTörlésÉs Zolinak teljesen igaza van! Ha már csinálják a rekonstrukciót, nem biztos, hogy így kellene.
A 2011. március 31.-i névtelen bejegyző vagyok: Annamária
(Csak még nem jelentkeztem be, hogy névvel is hozzá tudjak szólni, de pótolom hamarosan.)
Miért nem feltételezhető, hogy a MEGBÍZOTT tervező mint szakember,(ebben az estben biztos, hogy SZAKEMBER)kellő körültekintéssel és az ÉPÍTÉSZ felelősségével nyúlt a diósgyőri vár rekonstrukciójához. Sajnos a blogoknak ez a veszélye, könnyen tévútra visz. A fél(re)információ,mely szerint nem ismerhető az eredeti vár tömege, belső tere, egyszerűen nem állja meg a helyét.Az engedélyezési terv alapján kialakított blog-véleményben, ez a feltételezés axiómaként jelenik meg s oda vezet,hogy a vélt igazság ténnyé válik.
VálaszTörlésEnnek a várnak az eredeti kövei, valamint a gótika "típus tervei", szerkesztési alapszabályai, a felrobbantás előtti katonai felmérése, a régészeti feltárása, a meglévő saroktornyok,alapok, falmaradványok, tanulmányok és a valóban - műemlék tervezésben is - szakképzett tervező csapat, régész bevonásával, egyértelműen centiméter pontossággal meghatározza a terek méretét formáját már-már túlhatározott módon is.
Hogy Carló miért nem így tett? Mert neki volt egy dogmatikus "Cartája" és egy szigorú keretek közé szorított mozgástere.Ő ezen belül valóban a legjobbat építette. De nem volt meg számára, az a több száz darabból álló idomkő anyag és ennek felmérése, melyből a rekonstrukciót elkészíthette volna. De akkor még kéjes gondolatként sem merülhetett fel, nemhogy cél lehetett volna a rekonstrukció gondolata. SŐT! (Itt gondoljunk csak a II. világháború után a budai vár félig meglévő épületeinek, parancsba adott teljes elbontatására. Holott, jobb állapotban voltak, mint más országok, más városaiban újjá épített, épület romok. Az újjáépítést, mely a királyság nagyságára és a Nemzet önállóságának öntudatára emlékeztetett volna, a győztes hatalmak egyszerűen nem engedték meg a Magyarság mint "kollektív bűnös" számára Pl. Benesi dekrétumok, Sztálini direktívák stb. De nem volt ez másként a korábbi időkben sem. Pl. A Vértes(t)szentkereszt-i templom esetében sem, ahol maga Eszterházy adja ki a parancsot a Zichy család részére, a még ép templom elbontatására és köveiből műromot épített, a tatai romantikus kertjében. stb.)
Szerintem építeni kell. S hogyan? Hát én onnantól kezdve, hogy eldöntöttük, az ÉLETET választva ÉPÍTÜNK és mindezt HITELESEN, akkor rábíznám magam a szakmára. Természetesen a szakma ellenőrzése mellett, de nem vélt, hanem valós érvek mentén.
"...A jogot, melyet az erőszak elveszen, vissza lehet szerezni, s veszve csak az van, amiről a nemzet maga lemondott...." (Deák Ferenc)
Ez a vár él. A jelenlegi állapota annyira lehetővé teszi bizonyos rendezvények lebonyolítását, hogy folyamatosan annyi látogatót vonz, hogy nem világos, hogy mit értenek azon, hogy azért alakítják át, hogy vonzó turisztikai céllá váljon. Már az. Akik látogatják, a magukénak érzik Így, ahogy most van. Ha valóban plázát csinálnak belőle, akkor elveszti a jelenlegi látogatóit, meghal, és vagy tudnak új életet lehelni bele vagy nem. Nem gondolom, hogy a tervezett házasságkötő terem heti 2-400 látogatója felér a jelenlegi heti 2-4000 látogatóval. Műselyem meg orchidea ott, ahol azelőtt a régi kövek kilátszottak. Rossz rágondolni.
VálaszTörlésMellesleg, ahogy ma az ilyen beruházásokat ismerem, az lesz az eredménye, hogy kirakják a programokat, bedeszkázzák a bejáratokat. 10 évre. Másik 10 év építkezés után pedig majd rájönnek, hogy nem is így kellett volna, sebaj, most már fejezzük be valahogy, már csak azért is, mert a rendelkezésre álló EU forrásokat már az akkori város- és építésvezetés se fogja tudni, hogy ki lopta el.
Úgy tűnik, eldőlt a dolog:
VálaszTörlés"Diósgyőri vár: részben visszaépítik
Lengyel Katalin elmondta: a vár tervei a közelmúltban voltak központi tervtanács előtt, ahol 8:2 arányban elfogadták a jelenlegi, már módosított terveket. Ezek alapján a Diósgyőri vár három tornyát visszaépítenék, és be is építenék két szint magasságig. A csonkatorony azonban a jelenlegi állapotban maradna, ott csak földszinti beépítést terveznek. Helyreállítanák a tervek szerint a lovagtermet is - ahol a jövőben színházi előadásokat, és fogadásokat is rendezhetnének - valamint újjáépítenék a vár egykori kápolnáját is. – A kápolnát fel is szenteltetnénk, így lehetőség lenne esküvők megtartására is, úgy tapasztaljuk erre lenne igény is – tette hozzá az ügyvezető."
http://minap.hu/news.php?extend.37017.21
Azt a 3 tornyot nem kell visszaépíteni, mert most is állnak.
VálaszTörlésA vár nem él jelenleg, hanem halódik...és messze van a biztonságostól. Valamint szinte semmit nem nyújt az odalátogatóknak, a puszulás képein, ÖNMAGÁN kívül: a műselyembe burkolt panoptikumi figurák keserű mosolyra késztetnek...
VálaszTörlésHelló!
VálaszTörlésKinek jutott eszébe, hogy a vár mellé, lakóházak közé egy büdös lovardát építetett( Felháborító!!
Egy itteni lakó!
Kíváncsi vagyok azóta h mennyit haladt a felújítás, és h mennyire sikerült hűnek maradni az elképzelésekhez, vagy inkább hűnek a valódi régi várhoz .. sajnos félek h ilyen hatalmas hibákat követnek el h helyenként vörös téglát vagy valami más anyagot használnak ami abszolút nem illik oda :/
VálaszTörlés