A hét elején kikerült a Városfejlesztési Kft. honlapjára
a háromnapos workshop eredménye. Nagyon jó dolognak tartom, hogy mindenki véleményezheti az anyagot (mai határidővel). Íme az én véleményem, amit a Városfejlesztési Kft-nek is el fogok küldeni.
Sajnos azt látom az anyagban, hogy a résztvevők nem igazán értik a különbséget a tér és a park között, és a főtér helyén egy parkot látnának szívesen. A tér attól tér, hogy vannak térfalai. Ha megnézzük a világ híres tereit, mindenhol ezt látjuk. Egyszerűen azért, mert így tudjuk térként értelmezni a helyet.
 |
És egy ellenpélda: a budapesti Erzsébet tér a Google Maps 45°-os nézetén.
Aki járt már ott, tudja, hogy a helyszínen egyáltalán nem tűnik térnek. |
Közelmúltbéli példa Nagybánya esete. A régi főteret évtizedekkel ezelőtt parkosították, amitől megszűnt térként funkcionálni. Nemrég rehabilitálták, megszüntették a sűrű növényzetet, újra városi teret hoztak létre. És a tér újra főtérként kezdett működni.
Összefoglalva: a térre én nem tennék sok zöldet, ellenben felépíteném a keleti és a nyugati térfalát. Az északi térfalat a városháza, a délit pedig az Avas alkotná a templommal.
Éppen az Avas közelsége miatt nem pont a térre tenném a sok zöldet. Sokkal fontosabb lenne a közvetlen kapcsolat biztosítása. Ehhez szerintem nem elég a DTM (déli tehermentesítő, tetszik ez a rövidítés, mert olyan hangulata van, mint valami partidrognak, és legalább annyira rossz a hatása) süllyesztése, áthidalása. Meg kell szüntetni. Radikális megoldásnak tűnik, de biztos vagyok benne, hogy amikor a Széchenyi utcából sétálóutca lett, azt is radikálisnak érezték az emberek. A belvárosban nincs helye átmenőforgalomnak. Főleg egy ilyen kicsi belvárosban, aminek gyalog el lehet érni az egyik végéből a másikba tíz perc alatt. Sokszor leírtuk már a blogon, és újra megtesszük: az autóközlekedést nem kiszolgálni kell, hanem versenyképes alternatívát teremteni helyette.
A Szinvát természetesen az eredeti nyomvonalán ki kell bontani, ez nem is lehet kérdés. De nemcsak itt, hanem mindenhol.
Érdekes, és valószínűleg az építészek hibája (én is az vagyok), hogy „a kortárs, modern, mai építészeti formanyelvet elutasították a résztvevők”. Ennek az lehet az oka, hogy a modern építészet nem terekben, hanem épületekben gondolkodik. Az épületeket önmagukban szemlélve alakította ki, nem a mellettük kialakuló térre koncentrálva. Hogy ennek mi az eredménye, azt láthatjuk a Centrum Áruház esetében.
Ettől függetlenül az új térfalaknak kortársaknak kellene lenniük, mert az archaizálás nagyon kínos lenne. A kortárs azonban nem egyenlő a modernistával. A leendő térfalakat megtervező építészeknek hatalmas alázatra lesz szükségük. Valóban nem megengedhető, hogy itt süssék el a nagy ötleteiket, sokkal fontosabb a történelmi belvárosi közegbe belesimuló térfalak megalkotása. De semmiképp sem az archaizálás eszközeivel, valamiféle sosemvolt történeti építészetet alkotva.
Felmerül az anyagban, hogy a téren el kellene helyezni a turistáknak valami egyedi, miskolci kuriózumot, amit fotón látva rögtön Miskolcra asszociálnak. Ezzel sem értek egyet, egyszerűen azért nem, mert Miskolcnak több ilyen emblematikus épülete is van: az avasi kilátó, az avasi templom a harangtoronnyal, a diósgyőri vár.
Furcsa számomra, hogy a kutyák csak egy félmondat erejéig jelentek meg: „konfliktus forrása a kutyasétáltatás és a kutyapiszok jelenléte a téren.” Ha ebből az lesz, hogy a kutyák továbbra is ki lesznek tiltva a térről, akkor elmondható, hogy messze nem sikerült az a cél, hogy a tér mindenkié legyen. Ha a kutyámmal nem mehetek oda, akkor egyáltalán nem fogok odamenni, és ezzel így lesz a több száz (ezer?) miskolci kutyatulajdonos. Inkább meg kellene teremteni ennek is az infrastruktúráját kutyapiszokszedő zacskók, kukák kihelyezésével. Tapasztalatból tudom, hogy azokat, akik nem szedik fel a kutyasz*rt a kutyájuk után, kiközösíti a többi kutyás. Biztos vagyok benne, hogy ez a főtéren hatványozottan így lenne.
Mindenkit arra biztatok, hogy írja meg a saját véleményét a koncepcióról. Nagyon jó dolog, hogy nem felettünk döntenek, éljünk is a lehetőséggel. Aki nem él vele, annak utána nem lesz jogalapja kritizálni a megvalósult fejlesztést.
Kapcsolódó bejegyzések:
