2011. április 29., péntek

Tényleg kutyavilág...

Február elején jelent meg a sajtóban, hogy bántalmazták a Miskolci Állatsegítő Alapítvány menhelyének munkatársát, aki nem akart (nem tudott) átvenni három, leadásra szánt kutyát. Az alapítvány (MÁSA) természetesen feljelentést tett.
Ma újabb, megdöbbentő hír jelent meg a sajtóban: a MÁSA munkatársát vették őrizetbe a rendőrök személyes szabadság megsértésének gyanújával, mivel az említett esetkor a kutyát leadó család a menhelyről nem tudott távozni, ugyanis zárva volt a menhely kapuja. A cikk írója úgy fogalmaz, hogy „az állatsegítők magyarázata szerint ez belső előírás” – ennek megértéséhez egyébként józan paraszti észnél sokkal több nem kell. 
Éppen két napja ostoroztuk a miskolci kutyatartási kultúrát. Ez a történet nemcsak az emberi butaságról és felelőtlenségről szól, hanem a tájékozatlanságról is: vannak ugyanis, akik még mindig azt hiszik, hogy a civilek által működtetett MÁSA menhelye valamiféle állami intézmény, ami köteles átvenni a megunt kutyákat. 
Van azonban itt még valami, ami pedig a legsötétebb félelmeimet hívja elő. Anélkül, hogy feltételezésekbe bocsátkoznánk, mindenkinek feltűnhet: miközben a MÁSA munkatársát letartóztatják,  az alapítvány bejelentése február 5. óta nyugvóponton van a rendőrségen...

Önmegsemmisítő felfestések

Télen aszfaltozták újra az utat a selyemréti villamosmegállónál. Új felfestések is készültek, amik most, néhány hónap elteltével így néznek ki:



A probléma egyébként országos méretű, nálunk valamiért nem képesek normális felfestéseket csinálni, pedig ezek a lekopott szarok nemcsak a tájékozódást nehezítik, hanem balesetveszélyesek is, ahogy azt tavaly novemberben láttuk, amikor három fiatal meghalt Budapesten:
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2010/11/20/harom_elet_kontra_ket_vodor_festek/
Kíváncsi lennék, hogy ilyenkor kit terhel a felelősség. A várost? A közútkezelőt? A kivitelezőt?  

2011. április 28., csütörtök

Fotók az Avas Szálló udvaráról

Foglalkoztunk korábban az Avas Szállóval. A napokban sikerült pár képet csinálnom az udvar jelenlegi állapotáról. Kellemes nézegetést.





2011. április 27., szerda

Kutyavilág Miskolcon

...mármint szó szerint. Ez a bejegyzés ugyanis a miskolci a kutyatartási kultúráról fog szólni, előre bocsátom, szubjektív módon.
(A bejegyzést a Miskolci Állatsegítő Alapítvány gazdát kereső kutyáinak fotóival illusztráltuk: http://allatsegito.hu/gazdikereso/)
Lassan két éve vettük magunkhoz a kutyánkat, aki az életét budapesti állatmentőknek köszönheti. Azóta bennünket is érintenek a kutyás társadalom kisebb-nagyobb gondjai, és erre is nyitott szemmel járunk a világban, illetve a városban.
Milyen ma Miskolcon kutyatulajdonosnak lenni?
Nem beszélek most a kutyatartás azon számomra elfogadhatatlan módjáról, hogy a kutya a kertes ház kertjén kívülre lényegében sosem kerül az élete folyamán. Akik ugyanis a kutyát társként, barátként tartják, azok úgy gondolják, hogy a kutya egyik legerősebb igénye és a gazdával való kommunikáció legfontosabb módja a séta. De hol sétáltathatja kutyáját a miskolci polgár?
Zuzu
Ismereteim szerint ma egyetlen bekerített kutyafuttató van Miskolcon: a Király utca és a Dankó Pista utca sarkán. Területét tekintve meglehetősen kicsi, én szívem szerint nem is nevezném kutyafuttatónak, egy nagyobb eb pár szökkenéssel az egyik végéből a másikba jut. A semminél azonban jobb: megvédi a kutyákat attól, hogy kifussanak az útra, és minimalizálja a kutyások és nem kutyások konfliktusát a szeparációval. Budapesten egyre nagyobb divatja van az elkerített kutyafuttatóknak, ezzel párhuzamosan persze egyre több zöld területről tiltják ki a kutyákat. 
Mi az oka ennek a konfliktusnak?
Frici
Egyfelől azok a kutyatartók, akik nem nevelik, nem fegyelmezik megfelelően a kutyájukat, ezzel pedig kellemetlen szituációkat idéznek elő. Ma Miskolcon több jól működő kutyaiskola is van, emellett számos hozzáértő foglalkozik kutyák háznál képzésével, mégis kevesen vannak, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat. Ami azért kár, mert kevesen vannak, akik úgy születnek, hogy ösztönösen értenek a kutyákhoz. Azt lehet erre mondani, privát probléma, hogy ki hogyan rontja el a kutyáját, de nem így van. Egyfelől elrontott, félrenevelt kutyák tömege kerül az utcára, sintértelepre, másfelől a kutyáink viselkedése nemcsak a közvetlen környezetet befolyásolja, hanem adott esetben az egész kutyás társadalom megítélésére hatással van.
Kaktusz
A kutyás társadalom meg-, ill. elítélését még egy dolog komolyan befolyásolja: a mindenfelé otthagyott kutyaürülék. Ebben nemcsak Nyugat-Európától, hanem Budapesttől is elmarad a térségünk: sajnos nem minden kutyás érzi úgy, hogy kötelessége felszedni a kedvence után a piszkot az utcáról, a parkból. Persze a kutyasz*rt otthagyó gazda is anyázik, ha kutyagumiba lép. Naná, hiszen büdös, egészségtelen, ő sem akarja a cipője – vagy netán a kutyája – talpán hazavinni. De kifogások mindig vannak, és ebben a tekintetben elképesztő fantáziáról tesznek tanúbizonyságot az inkrimináltak: "elveri az eső", "betemeti a hó" – tavasszal a hó alól félelmetes mennyiségben bukkannak elő a kutyaszardarabok, ugyan, mitől is tűnnének el?!, "erre úgysem jár senki" stb. És igen, emiatt teljesen megértem azokat, akik húzgálják a szájukat a kutyásokra... Másfelől viszont nézzük a kutyások lehetőségeit: hordjuk magunkkal a kutyapiszok felszedő zacskót, felszedjük a kutyagumit, aztán cipeljük magunkkal a séta végéig, mert nincs hova kidobni... Bocs, hogy ismét ezzel példálózom, de Nyugat-Európában olyan parkokat látni, ahol nemcsak a szemetesek vannak a helyükön, hanem az önkormányzat kis zacskókat is biztosít a kutyapiszoknak. Tudom, mi lenne nálunk ezeknek a sorsa... Sajnos olyan történetet is hallottam, hogy a nyugaton élő rokon a parkokból gyűjtögette Magyarországon élő kutyás családtagjai számára az ilyen zacskókat. (Hát azt hiszem, szégyellhetjük magunkat, amikor a magyar élelmességet ilyen értelemben emlegetik...)
Bársony Jankó
A zárt kutyafuttatók létesítése valamelyest javítja ezeket a problémákat, bár szerintem a megoldás a kutyatartás kultúrájában bekövetkező radikális változás, javulás lehetne, de ugye a szemléleti változás az, ami a legnehezebben, leglassabban történik. Azért azt hozzá kell tennem, hogy a környékünkön élő kutyások kis közössége például úgy működik, hogy figyelmezteti vagy ki is veti maga közül azokat, akik nem tartják be a megfelelő normákat, nem szedik a piszkot, nem nevelik a kutyájukat – ez mindenképpen jó jel. Visszatérve azonban a kutyafuttatókra: olyanok viszont nincsenek. Annál inkább látok áthúzott kutyasziluettel megfestett táblákat megjelenni: szaporodnak azok a közterületek, ahova nem léphetek be a kutyámmal. Márpedig a kutyázó helyek biztosítása nélkül a kutyával elkerülendő területek számának növelése nagyon nagy hiba. 
Kormos
Végül kénytelen vagyok visszatérni arra a problémára, amit a bejegyzés elején elkerültem. Visszatérek rá, mert ma Magyarországon a kutyatartás általában nem a kutyák lakásban tartását jelenti, és mert ez a vesszőparipám. Honfitársaink között nagyobb számban vannak azok, akik szerint a kutya csak kertbe való, házőrzőnek, ennek megfelelően mifelénk is a legtöbb kutya kertben él. Jobb esetben legalább a kert a rendelkezésére áll, hogy elfoglalja magát (tisztelet és köszönet azoknak, akik foglalkoznak is vele, nemcsak naponta egyszer elé dobják az ételt), de Miskolcnak nagyon sok olyan területe van, ahol még a mai napig nagy divatját éli a láncos kutyatartás. Ezek a kutyák könnyen megvadulhatnak, mert frusztrálja őket a lánc, a mozgásnélküliség, a foglalkozás és főként a szeretet hiánya. A foglalkozás nélkül, kerti díszként vagy elrettentő házőrzőként, de szabadon tartott ebek is könnyebben szökősek lesznek, meg ugye foglalkozás hiányában ők is elvadulhatnak. Aztán a történet már két szálon, de ugyanoda vezet: az ingerszegény környezetből a kutya elszökik, az elvadult, problémás kutyát pedig kidobják, mert nehéz kezelni, aztán mindkettő az utcán kóborol, amíg bírja, amíg el nem ütik, vagy az állategészségügyi telep alkalmazottja (ismertebb nevén: a sintér) be nem gyűjti. A MÁSA, vagyis a Miskolci Állatsegítő Alapítvány munkatársai és önkéntesei időt és energiát nem sajnálva mentik az állatokat, de nálunk, Miskolcon is olyan mennyiségű gazdátlan kutya kóborol, hogy nem tudják mindet összegyűjteni, megmenteni. És ezt a helyzetet az emberi felelőtlenség csak fokozza: az ivartalanítás még nem terjedt el kellőképpen. Sokan csak spórolnak a műtéten, mások azonban azt gondolják, milyen cuki dolog is az, ha kiskutyák születnek, majd biztos könnyen találnak nekik gazdát. Hát jelentem: baromira nem így van. Ki kell menni egy sintértelepre és körbenézni ott. Vagy elolvasni ezt:
http://www.zakuszkatanya.hu/blog/read/677

2011. április 26., kedd

Biztosítva Gazdák Biztosító Szövetkezeténél

Gyerekként falun nyaralva szerettem megkeresni azokat a házakat, amiken ott volt a kis zománcozott tábla: Tiszta udvar rendes ház.
Ehhez hasonló kis táblácskát lehet felfedezni az Újgyőri főtér mögötti utcákban, ami azonban nem a   tisztaságról, hanem a biztosítás meglétéről szól: Biztosítva Gazdák Biztosító Szövetkezeténél.

A két házszámtábla fölött megbújik egy harmadik tábla a Szamos utcában

Biztosítva Gazdák Biztosító Szövetkezeténél


Vajon mikori is lehet a tábla? 
A Gazdák Biztosító Szövetkezete 1899-ben alakult, az ország egyik legnagyobb biztosítója volt. 50 év működés után 1949-ben az Első Magyar Általános Biztosító és a Gazdák Biztosító Szövetkezetének összevonásával jött létre az Állami Biztosító. Érdekességképpen a Gazdák építtették székházuknak a ma ÁB-AEGON székházként működő Budapest, Kálvin tér 10 szám alatti épületet.

Így az épület és a biztosítási háttér alapján a tábla kb. a 30-as években kerülhetett fel.

A növények mögött megbújik a felirat a Károly utcai házon
Ti tudtok hasonló tábláról a városban? 
Frissítés:
Ma a Daru utcában sétálva egyből 3 házon fedeztem fel a kis táblácskát:



2011. április 22., péntek

Kétvirágú fa az Erzsébet téren

Már évekkel ezelőtt felfigyeltem erre a fára, amin kétféle virág nő tavasszal, csak mindig elfelejtettem lefotózni. Tegnap pont arra jártam, és gép is volt nálam.
Ezekkel a képekkel kívánunk kellemes húsvétot minden kedves olvasónknak.




2011. április 21., csütörtök

Az Avas-tető

Miskolc parkjai sorozatunkban most a belváros legnagyobb zöldfelülete következik, az Avas-tető.
Erre a területre is igaz, amit Miskolc talán bármelyik részéről elmondhatunk: egykoron szebb napokat látott.
Ez a terület sosem volt beépülve. Egyik oldalról a borospincék, másik oldalról a szőlők határolták. Ez utóbbiakat váltotta fel a híradásokban mostanában gyakran szereplő avasi lakótelep.
A park valaha eléggé idillikus volt a függőkertekkel, korlátokkal, pergolákkal.


Mára a kép kicsit ellentmondásosabb. A növényzet a terület egy részén rendben van (másik részén áthatolhatatlan bozót), az épített dolgok viszont elképesztően le vannak pusztulva.
A Google légifotóján is elég jól látszik, hogy hol tartják karban a parkot (világoszöld foltok) és hol nem:


Következzen néhány fotó a fentiek illusztrálására.

balra látszanak a függőkertek maradványai
fakorlát helyett vaskorlát, pergoláknak nyoma sincs
háttérben a kilátó
támla nélküli pad, kilátás nélküli kilátóhely
egy fotón három jellemző tárgy: ronda vaskorlát, ronda lámpa, támla nélküli pad 
semmibe vezető lépcső
egy piknik maradványai (nem a kutya, hanem a szemét)
háttérben a díjnyertes pincesor
kiváló kilátás a Tokaji-hegyre (a fotón halványan a háttérben)
Az Avas-tető kiváló adottságai miatt (nagy zöldfelület, központi fekvés, kiváló kilátás) még ebben az állapotában is sok embert vonz, ideje lenne hát rendbe tenni.
A rehabilitációs terveken először a Hadas Építész Kft. dolgozott, őket a tavalyi közbeszerzési pályázatból formai okok miatt kizárták, így a terveket jelenleg a Stúdió Kft. készíti. Ezenkívül a területen elvileg régészeti park és szabadidőközpont is fog épülni.

2011. április 20., szerda

F.O. SYSTEM

Folytatva a múlt héten megkezdett régi, érdekes falfirka sorozatunkat lencsevégre kaptuk az olvasók által beküldött:
Marx: tudjuk
Lenin: merjük
Sztálin: tesszük
feliratot, ami a Vologda úton van a Földhivatallal szemben, s az 1-es buszról is jól látható egy panelház oldalán. Az aktuálpolitikai üzenet 1990 körülre tehető. 
A politika mellett jól megfér a zene: a Naugthy by Nature felirat kb. 1991-ből lehet, akkor robbantak be a O.P.P. számukkal


Maradva a zenénél a címadó F.O. System felirat a Károly utcában található egy trafóház oldalán. Ez a Baross Gábor Szakközépiskola szomszédságában van, valószínűleg egy underground kedvelő diák fújta fel a 80-as évek végén.


A személyes kedvencem sajnos már nincs meg, ez az Egyetemváros felé a vasúti híd oldalára fújt JAMS BOND felirat volt. A vasúti töltés javításakor ez eltűnt, pedig reggelente a 12-es buszon jókat mosolyogtam rajta.

Folytatás következik, van még le nem fényképezett ötlet, de továbbra is várunk tőletek is képeket, ötleteket.

2011. április 19., kedd

Géppuskafészek a Horváth-tetőn

Érdekes mementói a békétlen XX. századnak országszerte a géppuskafészkek. Miskolcon is van belőlük jópár, némelyik feltűnőbb, némelyik kevésbé feltűnő helyen.
Ez a feltűnőbbek közé tartozik, az Avas-tető egyik legforgalmasabb részén van:




Van mellette egy furcsa öntöttvas posztamens is, valamiféle szobortalapzatra hasonlít, de hogy tényleg az-e, az nem derül ki róla. Ha az olvasóink esetleg tudják, hogy mi lehet, várjuk a megfejtéseket a hozzászólásokban.




Az Avas-tetővel a napokban fogunk foglalkozni a parkok-sorozatban, és további géppuskafészek-fotók is várhatók még.

2011. április 18., hétfő

Gépek a szabadban: Vasgyár

Az egyetemvárosi gépek után következő helyszínünk a Vasgyár. Itt már sajnos nem túl ápolt a környezet, és a bemutatott gépek sem csillognak, villognak.

1. Alsó Szinva utca és Sétány utca kereszteződése
Ez a valaha szépen karbantartott park, melynek a nevét sajnos nem sikerült kideríteni (ezekkel a park nevekkel már csak így vagyunk lásd: Park a Selyemréten), sok emléket mutat meg a vasgyár által valaha gyártott termékekből. A parkot körülvevő épületek (Vendégház, egykori mészárszék épülete) külön bejegyzést érdemelnek.

A helyszín még egy dologról nevezetes: innen indult el a diósgyőri labdarúgás:
„A Diósgyőr labdarúgó csapata 1939-ben költözött jelenlegi helyére, az Andrássy útra. 1939 előtt, az első játéktere a mostani Vasgyári út, Alsó Szinva utca és Sétány utca, valamint a Szinva patak által körülzárt területen volt. Akkoriban csak úgy emlegették, a »munkásétterem mögötti játékpálya«. Ma már az ezer fő befogadására képes étterem sem áll, a pálya helyét semmi sem jelzi.
...
A régi stadion környéke – ahogy az egész vasgyári gyarmat – sokat változott. A pályának nyoma sincs, egykori területén ma négy társasház áll. A hangulatos parkban lakók, a járókelők talán nem is tudják, hogy ezen a helyen született meg a 100 éves diósgyőri labdarúgás...
Forrás: Diósgyőri Webmúzeum

A gépek témánál maradva ezeket láthatjuk most:


Kovácsolt gyűrű és főtengely

Kovácsolt gyűrű

Főtengely

Kovácsolt gyűrű

Kovácsolt gyűrű

2. Vasgyár területe
A hétvégén a Factory Arénában voltunk, és ha már bejutottunk a gyár területére, kicsit körbe is néztünk. Az egyik épület mellett találtuk ezt a kompozíciót, mely kialakításban és  stílusában teljesen egybevág az előzőkkel:



Acélgyártás ipartörténeti emlék szintén a gyár területéről:
Acélöntecs

Magyarországon LD konverterből elsőként 1980 november 6-án gyártott acélöntecs

A környéken még biztos vannak be nem mutatott gépek, biztatom az olvasóinkat, hogy írják meg, küldjenek képet róla.

2011. április 15., péntek

Új közlekedési rend az Újgyőri főtéren, gondolatok a közlekedésről

A Zöld Nyíl honlapján megjelent egy szimuláció az Újgyőri főtér tervezett forgalmi rendjéről:


Nekem tetszik a dolog. A jelenlegi körforgalom az Újgyőri főtéren elég kaotikus: három irányból fut bele villamos, három helyen metszi át gyalogátkelő. A tervezett megoldás ezeken segítene.
Ugyanakkor a videót szemlélve megint Perlaki Attila egy írása jutott eszembe:
Röviden összefoglalva arról van szól a dolog, hogy a Győri kapuból (a Thököly utca és az Újgyőri főtér között) ki kellene tiltani az átmenő forgalmat. Talán radikálisnak tűnik a dolog, pedig jelenleg a pályaépítés miatt még durvább a helyzet: nemcsak az átmenő forgalom, hanem a célforgalom és a tömegközlekedés is ki van tiltva erről a szakaszról. A forgalmat mégis elviseli a Kiss Ernő utca. A villamos beindulásával pedig nyilván javul majd a helyzet.
A villamosépítés egyébként máshol is megmutatta, hogy talán nem mindenhol van szükség átmenő forgalomra. Amikor a Bajcsy-Zsilinszky utca egyirányúsítva volt, akkor se volt elviselhetetlen a forgalom a párhuzamos József Attila utcán. Átgondolandó lenne a Bajcsy-Zsilinszky forgalomcsökkentése is.
Továbbgondolva a dolgot, talán a Soltész Nagy Kálmán utca is visszanyerhetné régi presztízsét: egy viszonylag patinás utca, polgári házakkal, fasorokkal, de a forgalom miatt ma már inkább műhelyek és festékboltok működnek a régi házakban. Ugyanakkor néhány száz méterrel arrébb megy a 2x2 sávos hármas út, ami – ahogy én látom – sosincs tele. Talán érdemes lenne a Soltész Nagy Kálmán forgalmát oda terelni.
A tömegközlekedés kapcsán mindig a párhuzamosságok megszüntetéséről lehet hallani. Nem ártana ezt az elvet az autóközlekedésre is alkalmazni, hogy élhetőbb legyen a városunk.

2011. április 14., csütörtök

Békét Vietnamnak!

Újabb sorozatunkhoz a blogon már többször említett kiváló Urbanistablog írása adta az ötletet:
Érdekes régi táblákat, feliratokat, falfirkákat szeretnénk bemutatni, amiket az utcákon látunk.
Indításnak rögtön rendhagyó módon következzen egy olyan felirat, ami nem az utcán van, hanem a kohászat területén:


A vietnami háború 1975-ben ért véget, szóval ez a firka legalább 35 éves. Hacsak nem vicces kedvében csinálta azóta valaki (amit kétlek).
A kedves olvasóinkat (szerencsére egyre többen vannak) is kérjük arra, hogy ha valami hasonlóba botlanak, küldjék el nekünk.

2011. április 13., szerda

Park a Selyemréten

Újabb sorozatunkban Miskolc parkjaira koncentrálunk. Van néhány kisebb-nagyobb olyan park városunkban, melyet elsősorban csak a környék lakói ismernek. Mielőtt a Selyemrétre költöztünk volna, mi sem tudtunk arról, hogy egy szép nagy park is található itt. Ha őszinte akarok lenni: azóta ismerjük ezt a parkot, amióta kutyánk van.

A park a Kőrösi Csoma Sándor utca és a vasúti sínek közt terül el. Nagy fás-bokros-füves terület, néhány garázzsal és egy elkerített játszótérrel. A Jubileumi játszótér elkerítése nagyon jó döntés lenne, ha a kapuját éjszakára bezárnák. Így inkább csak jelzésértéke van a kerítésnek.
A park legnagyobb hibája, hogy rossz környéken fekszik: vonzza a hajléktalanokat, időnként a garázssor mögé tartó örömlányok jelennek meg kuncsaftjaik kíséretében, esténként pedig részeg fiatalok veszik birtokba a területet – a játszóteret is. Ez a három csoport az elsősorban, akik számára nem fontos a park tisztasága: eldobálják a szemetet, a hajléktalanok a garázsok mögé járnak elvégezni a dolgukat (jó esetben... rosszabban nem is nagyon bújnak el). Tavaly hetekig egy sátor is állt a parkban – hol itt, hol ott állították fel, eleinte reggelente lebontották, később már erre sem vették a fáradságot. A kutyások túlnyomó többsége szívügyének tartja, hogy ne hagyjon kutyája után piszkot, vannak azonban olyanok, akik erre különösebben nem figyelnek, rossz fényt vetve így a többi kutyatulajdonosra is. (A miskolci kutyatartási kultúra felett majd egy későbbi bejegyzésben fogunk lamentálni.)
Szóval van a közelünkben egy szép és nagy park, amit sok városrész megirigyelhetne, és amit a Városgazda Kht. lehetőségei szerint igyekszik rendben tartani, viszont a környék egyes lakói és használói módszeresen elcsúfítják: az év legnagyobb részében szemetes, alkalmanként pedig veszélyes is.
Jobb napjaiban ilyen:





 Ősszel: 

 Télen:

 Régen a Bajcsy-Zsilinszky utca látképe, jobbra a mai park helye:
www.fortepan.hu
 Tudja valaki a nevét ennek a parknak?

Frissítés:
A park neve Jubileumi park. (Köszönet a hozzászólóknak az információért.)
Idekívánkozik még ez a remek légifotó, ami a minap.hu-n jelent meg:
forrás: http://minap.hu/news.php?extend.37160.4