A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bükk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bükk. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 22., csütörtök

Ómassai telefon(fülke)központ

Múlt heti, Ómassáról induló kirándulásunkon vettem észre a falu elején az út és a Garadna patak közötti részen kidobott telefonfülkéket.
Az út szélén, de egy telken belül vannak ledobálva, a kerítés már nincs meg. Google Street View-n a 2011. novemberi állapot látszik, ott még van kerítés, és nincs telefonfülke:

Forrás: Google Stree View
Most hasonló nézőpontból egy álló és egy fekvő egykori telefonfülke látszik. A bordó jellegzetes Matáv-bordó, a zöld fülkére nem emlékszem, hogy lett volna Miskolcon.
Szomorú, hogy a kirándulószezon közepén egy nagy múltú falu ezzel fogadja a kirándulókat. 








Kapcsolódó bejegyzések:

2013. október 18., péntek

Különvonat a mahócai szárnyvonalra

E-mailben kaptuk a következő programajánlót szombatra:

Az Északerdő Zrt. és A LÁEV baráti köre változatos programokkal, az őszi erdő színpompás díszletei mellett várja a kisvasút és a Bükk szerelmeseit az erdei vasút vadregényes szárnyvonalára indított különvonatára! Az ez alkalomból kiállított szerelvény a menetrend szerinti vonatok által nem járt szakaszon, Ortástető állomásig közlekedik. 



A vezetett séták mellett fotósvonat is lesz a vasútbarátoknak, de egyéni programot is lehet természetesen szervezni. A kirándulóvonat a Dorottya utcai állomásról 9:30-kor indul.
A részletekért kattintsatok ide!

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. július 24., szerda

2013. április 15., hétfő

A hámori szikla, lakóházzal

Az Alpinsport Klub Facebook-oldalán találtuk ezt a képet:


A közkedvelt mászóhelyet, a hámori kisfalat ábrázolja, amikor az még nem volt mászóhely.
A képhez érkező hozzászólások szerint a szikla alja talán az egykori istálló miatt fekete a mai napig.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. december 5., szerda

Programajánlók: konferencia és dedikálás

Két, meglehetősen különböző programot szeretnénk nektek ajánlani.
Az egyik Budapesten lesz, szóval inkább elszármazott miskolciak számára lehet érdekes (sokan vannak).
Holnap és holnapután lesz a Budapesti Műszaki Egyetemen a Guzsik Tamás emlékkonferencia. Guzsik Tamás az építészettörténet professzora volt, és erősen kötődött régiónkhoz, különösen a Bükkhöz és Szentlélekhez. Egyszer elmondta nekem, hogy gyerekkorában minden nyarat Szentléleken töltött. Emlékköve kedvenc helyünkön, az Örvény-kőn van (több alkalommal megkérdezték már tőlünk az arra kirándulók, hogy valami lezuhant hegymászó emlékére van-e ott a kő).


De a konferencia nemcsak ezért érdekes a miskolciaknak, hanem egy előadás és a kapcsolódó kiállítás miatt is.
Az előadás: A diósgyőri vár kutatásának újabb eredményei (Szekér György)
A kiállítás: A Bükkszentlélek pálos rom - a kortárs műemlékvédelem lehetséges útjai hallgatói munkákon keresztül

A másik program egészen más jellegű. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az interneten leghíresebb miskolci fog dedikálni pénteken négytől a Helynekemben. Természetesen Merényi Daniról, azaz Grafitemberről van szó, akinek nemcsak karikaturista, hanem bicikliépítő munkásságát is nagyra tartjuk. Egyszer már emailben megbeszéltük, hogy készítünk vele egy interjút, de ez eddig (a mi hibánkból) nem jött össze. És sajnos most pénteken se tudunk ott lenni, mert nem leszünk a városban.
Akinek szintén nem lenne jó a most péntek, az a következő pénteken (14-én) Szegeden vagy 15-én Budapesten elkaphatja a művészt.



Kapcsolódó bejegyzések:

2012. október 17., szerda

Dolgok, amikért jó Miskolcon lakni: sziklamászás

Eddig ebben a sorozatban környékbeli sportolási lehetőségekről írtunk. Most se lesz ez másképp.
Miskolc szerintem az ország egyetlen települése, aminek néhány kilométeres körzetében öt kiváló sziklamászóhely van.

Hámor:

Kép forrása: hszjse.hu


Fehérkő:




Köpüs-kő:

Kép forrása: hszjse.hu

Örvény-kő:



És egy kicsit távolabb, de szintén nem túl messze Dédes:


A végén azért arra mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy mászni csak a vonatkozó szabályok, korlátozások betartásával lehet, megfelelő felszerelés és képzettség birtokában.

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. június 11., hétfő

A Miskolc Blog a Bükki Hegyi Maratonon

Blogunk egyik alapítója és legtermékenyebb szerzője, Zoli is részt vett hétvégén a Bükki Hegyi Maratonon, az ún. kismaraton távon (10,6 km, 300 m szintkülönbség). Vaczak nevű kutyánkkal együtt teljesítette a távot, szerintem igen szép eredménnyel. Nagyon meleg volt, és a pálya nem volt egyszerű. Sőt, talán egy kicsit túl nehéz is volt: közvetlenül a cél előtt még egy meglehetősen hosszú emelkedőt kellett leküzdeniük a versenyzőknek, ami néhány futót meg is fosztott a célba érkezés euforikus érzésétől. Zoliéknak csak én rondítottam bele a célba érkezésükbe, ugyanis még a cél előtt megálltam fényképezni, és eközben hangosan biztattam őket, ami az egyébként tökéletes fegyelemmel futó Vaczakot megzavarta: azt hitte, hogy magamhoz hívom, így a célba már be kellett vontatni. :-)


A szervezés egyébként jó volt, ahogy a hangulat is. Kicsit több szurkoló még jobb lett volna, hiszen minden versenyzőnek jólesik a biztatás, ha máshol nem, legalább a célegyenesben. És mivel egyszerre indították a versenyzőket az összes távon (Hegyen-völgyön maratonka, kismaraton, félmaraton, maraton, ultramaraton), ezért ahogy a rövidebb távok versenyzői beérkeztek, úgy fogyott az egyébként is gyér szurkolóközönség. Erre talán lenne jobb megoldás: a rövidebb távok versenyzőit később kellene indítani. Zolinak még annyi észrevétele volt, hogy érdemes lenne beleírni a versenyszabályzatba és fel is kellene hívni arra a versenyzők figyelmét, hogy lehet természetesen gyaloglásba váltani, de jobb lenne, ha a gyaloglók ilyenkor kihúzódnának a pálya szélére, hogy ne akadályozzák ezzel azokat, akik tudnának futni. Különösen a szűkebb szakaszokon lenne ennek jelentősége.

Egyik budapesti barátunk is a Miskolc Blog „színeiben” indult félmaratonon.
Felismeritek a logót a pólón?
Idén voltunk egy trieszti futóversenyen, ami úgy volt kitalálva, hogy a legkorábban és legmesszebbről indított maraton, a közelebbről és később rajtoló félmaraton és a még közelebbről, még később elindított 7 km-es versenyszám futói végül a belvárosban találkoztak, a mezőnyök egy része azonos időben érkezett a célba, és a város egyik reprezentatív terén hatalmas szurkolótábor és buli várta az összes befutót.
Egyébként a városi futóversenyek nagyon jó hangulatú rendezvények, és olyankor a hétvégi lusta város élni kezd, ahogy a futók és a szurkolók birtokba veszik az utcákat. Jó lenne Miskolcon is ilyesmi, de amennyire tudom, az egyetlen miskolci városi maraton az egyetemvárosban és Tapolcán zajlik. Pedig milyen jó hangulatú lehetne egy ilyen verseny a belvárosban, esetleg a Vasgyárban...!

 Kapcsolódó bejegyzések:

2012. május 4., péntek

Programajánló: újraindul a mahócai szárnyvonal


Viszonylag kevesen tudják, hogy a LÁEV-nek a jól ismert garadnai vonal mellett van egy másik vonala is. Ez a mahócai, ahol sajnos az utóbbi években szünetel a közlekedés. Régen egyébként nemcsak Mahócáig tartott a vonal, hanem jóval messzebb, Örvény-kő alatt volt a végállomás. Pár éve jártunk ott, ma már sajnos semmi sem utal erre.
A szárnyvonal történetéről (sok fotóval) itt olvashattok bővebben (a fenti kép is innen származik):
Mahócáig ezen a hétvégén különvonatokat indítanak. Külön érdekesség, hogy az utasoknak kirándulásokat is szerveznek a végállomástól, nekem különösen az dobogtatja meg a szívemet, ami a betömedékelt perecesi bányaalagút barossaknai kijáratához vezet.
További információkat a minap.hu-n találhattok:

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. április 24., kedd

Civil összefogás a szentléleki pálos kolostorrom megmentéséért

A diósgyőri pálosokról már sokszor volt szó a blogon. Nekik sajnos a középkori épületeikből már semmi sem látható, ellenben fent a Bükkben, Szentléleken a mai napig állnak az ottani kolostor templomának középkori falai. Állnak ugyan, de nem túlzás azt állítani, hogy a szemünk előtt pusztulnak. Én magam is emlékszem, hogy gimnazista koromban mennyivel jobb állapotban volt az épület.
2011 októberében a Csatárlánc nevű szervezet indított programot a kolostor és a templom megóvásáért. Két fő céljuk a a kolostortemplom megmentése és a kolostor megmentése-bemutatása. Ezekről bővebben a honlapjukon olvashattok:
A szükséges pénz előteremtése érdekében jótékonysági koncertsorozatot indítottak, aminek a következő koncertje most szombaton este hatkor lesz a Fazekas Általános Iskolában.
A további program szintén a honlapon olvasható:


Magáról a kolostorról pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján van rengeteg információ (a kép is innen származik):

Érdekességnek pedig nézzétek meg Balogh Miklós diplomamunkáját, aminek témája a kolostor és a templom rekonstrukciója volt:

További képek a tervező honlapján: http://nagybalogh.hu/miklos.html

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. február 8., szerda

Mi hiányzik nekem Miskolcról? A jégfalmászó-verseny

Most, hogy egyes médiumok szerint „szibériai”, „sarkvidéki” hideg van, eszembe jutott még egy dolog, ami pár éve tűnt el Miskolcról, és nekem nagyon hiányzik: a jégfalmászó-verseny.
A Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesület rendezte meg évről évre. Az első fagyok beálltával (ami a hűvös hámori völgyben elég hamar bekövetkezett) elkezdték jegesíteni a nagyfalat. Az országban egyedül itt lehetett jeget mászni. A verseny általában februárban volt, és nagyon különleges látványosságot jelentett, külföldről is érkeztek versenyzők és nézők.
Aztán egyre melegebb telek jöttek, de ezt talán még átvészelte volna a rendezvény, a támogatás hiányát azonban már nem.
(A képeket a 2006-os versenyen csináltam.)



 Kapcsolódó bejegyzések:

2012. február 6., hétfő

Dolgok, amikért jó Miskolcon lakni: Bánkút

Nem sok magyar városban tudja azt megtenni az ember, hogy felkel reggel (még csak nem is kell hajnalban), bepakolja a sícuccát az autóba, autózik kb. 45 percet, majd síel pár órát (sokszor a Magas-Tátra látványában gyönyörködve), és aznap még simán dolgozni is tud egy fél napot.
Természetesen Bánkútról beszélek.
Honlapjuk szerint ez az ország legnagyobb síterepe, de sajnos mostanában kevésbé jó adottságú helyek (pl. Eplény) sok mindenben lekörözik. Bánkútnak a legnagyobb hibája az, hogy nem hóágyúzzák a pályákat, így a működés teljesen a természetes havazáson múlik. Amennyire én tudom, a nemzeti park nem engedi a hóágyúzást. Természetszerető ember vagyok (túrázom, hegyet mászok, egy időben barlangásztam is), mégis azt gondolom, hogy a magyar természetvédelem sokszor túllő a célon.
A másik probléma Bánkúton a parkolás megoldatlansága. Aki volt már fent hétvégén, tudja, miről beszélek. Szerintem azt kellene csinálni, hogy ha a fenti kevés parkoló megtelik, akkor az autókat lent parkoltatni, és ingyenes buszjáratot indítani, mint ahogy az Alacsony-Tátrában, Chopokon csinálják.
Van is a bánkúti elágazás közelében egy használaton kívüli rakodó, ott minimális beruházással meg is lehetne ezt valósítani:


Aki fél napra el tud szabadulni a munkából, annak mindenképp azt ajánlom, hogy hétköznap menjen fel. Én múlt kedden voltam (az alábbi képeket is akkor csináltam), és ideálisak voltak a körülmények: kiváló hó, napsütés, Tátra, üres pályák, semennyi sorban állás. A hó pedig csak még jobb lett azóta.



Egyetemista koromban egyébként többször csináltunk olyat, hogy gyalog mentünk fel Ómassáról, cipelve a sícuccot, de aztán a nap végén a több kilométeres lecsúszás vissza a faluba bőven megérte a cipekedést. (Sőt még azt se bánom, hogy egy – szerencsétlenül sikerült – ilyen lecsúszás miatt a 2000. év begipszelt kézzel talált :-))

Kapcsolódó bejegyzések:

2012. január 9., hétfő

Az új garadnai kisvasút-végállomás

Írtunk korábban arról a projektről, aminek keretében megújult a lillafüredi kisvasútállomás és felépült az új garadnai végállomás. A Hadas Építész Kft.-n keresztül én is részt vettem a tervezésben, a garadnai állomás tulajdonképpen az én tervem. Nagy mulasztás is volt eddig, hogy nem mentem el alaposan megnézni.
Most hétvégén ott jártunk, és készítettem néhány fotót. Amit sajnálok, az az, hogy nem a sínek mellé került (ennek jogi okai voltak), hogy nem sötétbarna lett a faszerkezet (olyanra szerettem volna, mint mellette a múzeumnak), és hogy nem terveztem egyedi kukát, mert amit most oda kiraktak, az eléggé rontja az összképet. Meg persze itt is itt vannak azok a csúnya lámpák, amiket a lillafüredi perontetőre is raktak.
Az pedig már nem építészeti kérdés, hogy a wc nemcsak hogy zárva van, de fizetős is. Azt, hogy zárják, még csak-csak megértem, de hogy miért kellett fizetőssé tenni itt az erdő közepén, azt már nem.




az a bizonyos kuka

ez a pad viszont nagyon tetszik

Key in the Büfé. Szerintem ilyen angol mondat nincs.


Kapcsolódó bejegyzések:

2011. szeptember 14., szerda

Fehérkő-lápa Hillclimb 2011.

Újabb bringás bejegyzés, ez a szeptember már csak ilyen aktív.
A hétvégén került megrendezésre a Fehérkő-lápa Hillclimb 2011. hegyikerékpár- és terepfutó verseny a miskolci Kiliandale csapat szervezésében. Az egyik szervezőt, Kalotai Norbit jól ismerjük, az ő invitálására mentünk ki Dórival szombaton a rajthelyre, a berekaljai Móra Ferenc utca végére.
Nem kellett sok rábeszélés, és megkaptam életem első rajtszámát.


Indításra várva: 104 105 106 meg egy kisvasút
forrás:www.feherkolapahillclimb.hu
Rajt
forrás: www.feherkolapahillclimb.hu
Az indítás percenként történt, mi 11:45-kor indultunk. Az útvonal Fehérkő-lápáig 7320 méter volt, és a verseny nevéhez méltóan 376 méter szintemelkedéssel. A emelkedő mellett a zúzottköves, murvás út nehezítette a feljutást.
forrás: www.feherkolapahillclimb.hu
Turistaház a várva várt CÉL-lal
Eredmények sorban... nem a miénk volt a legutolsó!
Megérdemelt pihenés, evés, ivás
forrás:swww.feherkolapahillclimb.hu
Koca városi biciklisként a feljutást tűztük ki célul, ami sikerült is. Én 55 perc alatt teljesítettem a távot, a legjobb idő 21 perc volt, úgyhogy van mire gyúrni jövőre is. Az elfáradt bringásokat és futókat bogrács parti, péksütik és masszírozás várta a célban. 
Részletes eredmények: http://www.feherkolapahillclimb.hu

Köszönjük a szervezőknek és a résztvevőknek a színvonalas versenyt, ott leszünk jövőre is!

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. augusztus 8., hétfő

Állatszobrok - újra

Az „Állati” szobrok Miskolcon című bejegyzésünknél a vadaspark szobrai közül akkor csak a mauritiusi dodót illusztráltuk, most azonban továbbiakat is bemutatunk.
Az ivókútként funkcionáló elefántot:


A valaha ivókútnak készült fókát:


Az óriásalkát:


A rodriguezi örvös arapapagájt és a szélescsőrű papagájt: 


Valamint a mauritiusi dodót is megörökítettük saját fotón:


Jártunk ezen kívül Lillafüreden, a Lutra szobránál:



Kapcsolódó bejegyzések:

2011. június 27., hétfő

Nem természetes természeti kincsek Miskolc környékén

Van a Bükkben néhány nagyon szép, fokozottan védett hely, amit valószínű mindenki ismer, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ezek az iparnak, konkrétan a vasgyártásnak köszönhetik létüket, tehát kis túlzással ipari örökségnek is tekinthetjük őket.
Kezdjük a leghíresebbel, a Hámori-tóval. Fazola Henrik 1770-ben épített olvasztót és vasverőket a Garadna és a Szinva völgyében. Az egyenletes vízellátás érdekében fia, Frigyes 1813-ban völgyzáró gátat építtetett a Garadnára, így jött létre a Hámori-tó. A tervező mérnök Anton Seidl volt. A ma is álló újmassai őskohó is ekkoriban épült.
Fotó: Maksay Zoltán, 1937; forrás: http://diosgyorert.hu/diarchiv9.php
A Bükk-fennsík nagy rétjeit is az iparnak köszönhetjük. A Nagy-mező és a Zsidó-rét a XVIII. század második felében jött létre, az itt kitermelt fával elégítették ki a közeli üveghuták és vashámorok tüzelőigényét. Ma mindkettő fokozottan védett, és számos értékes és ritka növénytársulásnak ad otthont.
A Nagy-mező ősszel

A Zsidó-rét nyáron
Nem természeti kincs, de ide kívánkozik a kisvasút is, amit ma már kizárólag turisztikai célokra használnak, pedig eredetileg a fa és a mészkő szállítására hozták létre 1919–1921-ben.
Nem ipari létesítmény, de szintén mesterséges az ország legmagasabb vízesése, ami a Palotaszálló építésekor kialakított mesterséges Szinva-mederhez kapcsolódik. A benne lévő vízmennyiség is szabályozható.


Kapcsolódó bejegyzések: