Blogunk egyik alapítója és legtermékenyebb szerzője, Zoli is részt vett hétvégén a Bükki Hegyi Maratonon, az ún. kismaraton távon (10,6 km, 300 m szintkülönbség). Vaczak nevű kutyánkkal együtt teljesítette a távot, szerintem igen szép eredménnyel. Nagyon meleg volt, és a pálya nem volt egyszerű. Sőt, talán egy kicsit túl nehéz is volt: közvetlenül a cél előtt még egy meglehetősen hosszú emelkedőt kellett leküzdeniük a versenyzőknek, ami néhány futót meg is fosztott a célba érkezés euforikus érzésétől. Zoliéknak csak én rondítottam bele a célba érkezésükbe, ugyanis még a cél előtt megálltam fényképezni, és eközben hangosan biztattam őket, ami az egyébként tökéletes fegyelemmel futó Vaczakot megzavarta: azt hitte, hogy magamhoz hívom, így a célba már be kellett vontatni. :-)
A szervezés egyébként jó volt, ahogy a hangulat is. Kicsit több szurkoló még jobb lett volna, hiszen minden versenyzőnek jólesik a biztatás, ha máshol nem, legalább a célegyenesben. És mivel egyszerre indították a versenyzőket az összes távon (Hegyen-völgyön maratonka, kismaraton, félmaraton, maraton, ultramaraton), ezért ahogy a rövidebb távok versenyzői beérkeztek, úgy fogyott az egyébként is gyér szurkolóközönség. Erre talán lenne jobb megoldás: a rövidebb távok versenyzőit később kellene indítani. Zolinak még annyi észrevétele volt, hogy érdemes lenne beleírni a versenyszabályzatba és fel is kellene hívni arra a versenyzők figyelmét, hogy lehet természetesen gyaloglásba váltani, de jobb lenne, ha a gyaloglók ilyenkor kihúzódnának a pálya szélére, hogy ne akadályozzák ezzel azokat, akik tudnának futni. Különösen a szűkebb szakaszokon lenne ennek jelentősége.
 |
| Egyik budapesti barátunk is a Miskolc Blog „színeiben” indult félmaratonon. Felismeritek a logót a pólón? |
Idén voltunk egy trieszti futóversenyen, ami úgy volt kitalálva, hogy a legkorábban és legmesszebbről indított maraton, a közelebbről és később rajtoló félmaraton és a még közelebbről, még később elindított 7 km-es versenyszám futói végül a belvárosban találkoztak, a mezőnyök egy része azonos időben érkezett a célba, és a város egyik reprezentatív terén hatalmas szurkolótábor és buli várta az összes befutót.
Egyébként a városi futóversenyek nagyon jó hangulatú rendezvények, és olyankor a hétvégi lusta város élni kezd, ahogy a futók és a szurkolók birtokba veszik az utcákat. Jó lenne Miskolcon is ilyesmi, de amennyire tudom, az egyetlen miskolci városi maraton az egyetemvárosban és Tapolcán zajlik. Pedig milyen jó hangulatú lehetne egy ilyen verseny a belvárosban, esetleg a Vasgyárban...!
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése