Ahogy a Péter nevű hozzászólónk által belinkelt térképen nagyon szépen látszik, a Pece ágai az észak-déli Sajó-völgy és a kelet-nyugati Szinva közti „negyedet” legyezőszerűen osztják 5 részre. Ebből a Forrás-ág a Szentpéteri kapu-városrészt nyugatról határoló
Akasztó-bérc és a köznyelvben csak Árok utcaként ismert domb, a valódi – földrajzi – Bábonyi-bérc közé esik.
Ezt az ágat a mai térképen is elég könnyű megtalálni: a Forrásvölgy-utca mellett, ill. folytatásában van. A Google térkép a patakot nem jelöli, és a régi térképek is elég rapszodikusak: 1945 előtt csak a mai gátig mutatják, a ’70-es évekig nem is szerepel, majd a ’80-as években nagyjából az általunk tapasztalt hossz van feltüntetve, sőt Pallós-forrás néven tényleges eredetet is jelöl:
Mi egy kiadós nyári esőt követő napon jártunk arra. A forrást akartuk megtalálni, de nem sikerült: a patak egy darabig követhető, aztán már csak a növényzet utal a víz jelenlétére, majd az sem. A méretes völgyzárógát és a helyiek elbeszélése azonban azt mutatja, hogy csalóka a dolog, ugyanis a patak akkorára tud duzzadni, hogy az utcát is járhatatlanná teszi, és a telkek alsó részére se érdemes semmit se ültetni (építkezésről nem is beszélve), mert időről időre elönti a víz.
Jöjjenek akkor a képek, folyásirányban haladva.
 |
| Kb. eddig mentünk, itt a völgy alja már a telkeken belül van. Az egyik helyen be lehetett menni, vizet nem találtunk a mederben. |
 |
| Kicsit lentebb egy áteresz és a növényzet árulkodik a víz jelenlétéről. |
 |
| Itt már víz is van! |
 |
| Egyre több a víz és a vízinövény. |
 |
| Az ág leglátványosabb műtárgya: a völgyzáró gát, aminek az a dolga, hogy zápor esetén megvédje a várost a lezúduló víztől. Hasonló van a többi ágon is, ahogy majd látni fogjuk. |
 |
| A völgyzáró gát folyás felőli oldala. |
 |
| Itt érkezik meg a patak a gáthoz. |
 |
| A gát alatt a Forrásvölgy utca árka funkcionál patakmederként. |
 |
| A Jókai iskolánál végül eltűnik a patakocska a föld alatt. |
 |
| A háttérben látszik a következő bejegyzés témája, a Pece-ág. Az két ág összefolyása már a föld alatt van. |
Egy 2010-es videón jól látszik, hogy záportározó ide vagy oda, extrém esetekben a patak itt az összefolyásnál is ki tud önteni:
Van egy archív kép is, ami a két ág befoglalásához készített nagy földalatti medence építését mutatja:
Összességében tapasztalatunk szerint ennek az ágnak a jellege inkább időszakos vízfolyás, mint állandó forrással rendelkező patak.
A helyszíni szemlén és a bejegyzés megírásában Ádám Gábor építészkollégám volt a társam. A sorozat következő bejegyzése a főágat fogja követni a fenti összefolyásig.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése