Stimm Lajos műépítész

A pincénkben még régebben találtunk néhány régi amatőrfotót, amik valószínűleg Stimm Lajos épületeit ábrázolják (hogy hogy kerültek oda, az egy másik történet).

Ma a Csengey utcán járva felfigyeltem erre a táblára:

(Érdekes, hogy éveken át minden nap arra jártam, mégsem tűnt fel.)

Ez az az épület amúgy:

Az itthoni fotók is mind a Csengey utcát ábrázolják, az egyiken a szomszédos épület van, három másikon pedig egy túloldali, aminek már nyoma sincs, de a stílusa ugyanez a 30-as évekre jellemző, barokkos világ:

Az egyik fotón látszik egy Trabant 601, amit 1963-ban kezdtek gyártani, így a kép biztosan ez után készült. 

Kicsit utánanéztem Stimm Lajosnak, és kiderült, hogy társával, Bloch Alfréddal együtt Miskolc legfoglalkoztatottabb építészei közé tartoztak akkoriban. Ők tervezték pl. a mai Semmelweis Kórház több épületét. Ezt biztosan mindenki ismeri, bár manapság már sokkal puritánabb megjelenésű:

Forrás: http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=cut&id=12997

Ahogy Dobrossy István a Herman Ottó Múzeum évkönyvében írja:

„Block Alfréd és Stimm Lajos fontos szerepet játszott a városi építkezésekben. Block 1895-ben, Stimm 1910-ben végezte el a műszaki egyetemet. Közös munkájuk volt a Kereskedők és Gazdák Körének épülete a Déryné utcában, a Magyar-Olasz Bank épülete (Széchenyi u. 105.) a Hercz-gépgyár, a Király malom, a Márkus-palota, a Korona-szálló átalakítása, Tapolcán az irgalmas nővérek nyaralója, az Erzsébet kórház néhány pavilonja, illetve épülete, a Soltész Nagy Kálmán utcai 3 emeletes bérházak, az Avas alatti Gyémánt-internátus ma is meglévő 3 emeletes épülete, de a múzeumépület bővítése is az ő nevükhöz kapcsolódik. Ezek között említhetjük az Eperjesi úti egyemeletes városi bérházakat is.”

A színház honlapján olvasható tanulmány a színház 1902-es átalakítását is Stimm Lajos nevéhez köti, de ennek ellentmond a fent idézett adat. Kíváncsi vagyok, melyik lehet a helyes.

Érdekes lenne egyszer alaposan utánajárni azoknak az építészeknek, akik több épületükkel a mai napig meghatározták a városképet.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Pusztul az Avas Szálló
• Építészporték