A mai Centrum tömegének helyén álló épületeket az 1960- as évek végén bontották el. Látható, hogy ekkor hasadt fel (hasonlóan a Szent István tér területéhez) a településszövet, és ekkor bomlott fel a Széchenyi utca keleti lezárását adó zárt térfal is. „1970 februárjában adott hírt először az Észak- Magyarország című napilap arról, hogy modernizálják a Széchenyi utcai üzletsort. Miskolc főutcáján ekkor 152 bolt, szolgáltatóüzlet és vendéglátóhely volt. „Az üzletek zöme elavult, korszerűtlen portálokkal, apró kirakatokkal hivogatja a vevőket és rendkívül kis alapterületen bonyolítják le az évről évre növekvő forgalmat. A közeljövőben avatják fel a 9200 négyzetméternyi alapterületű centrum áruházat. A bolthálózat további szakosítását, új üzletek és áruházak építését, egyes üzletek megszüntetését az áruház jelentősen befolyásolja majd.” A főutca üzleteinek átalakulását nem csak a Centum jelezte, hanem egy másik üzletház is, amely csak később kapta a Pátria nevet. Eszerint „a mostani elképzelések és konkrét tervek szerint kétszintes kereskedelmi épület emelkedik majd a Széchenyi utca jelenlegi 3-9 szám közötti területén. Az eladótér csaknem tízszeresére növekszik - a főutcán - a modern üzlet kombinát felépítése után. A miskolci Centrum áruházat 1970 október 3-án nyitották meg. 1968-ban kezdték meg az építését, s átadásáig két és fél év telt el. (A terveket 1966-ban készítették.) A korabeli híradások nem szólnak tervezőről, kivitelezőről, a legfontosabb alapadatok sem kívántak nyilvánosságot. Mindössze annyit tudunk meg, hogy „az ország második legnagyobb, de legkorszerűbb áruháza” amely méltó az ország második legnagyobb városához. Monolit vasbetonból készült épület alapterülete 9000 m2. A megyében ez volt az első olyan épület, ahol a vásárlót mozgólift szállította az emeletre.” -Dobrossy István - Miskolc írásban és képekben 9. Az épület mai arcát az 1990-es évek elején történt felújítás során kapta meg. A modernista épületet 1990-és 1993 között alakították át az eredeti épületet is jegyző Horváth István, Ybl-díjas tervező, tervei alapján. Az eredeti épület bár tömegében és telepítésében a belváros építészeti arculatában, a „tömb-rehabilitáció” lezáratlansága miatt nagy kárt tett, jól illeszkedik a vele egy időben épült magasabb építészeti minőséget képviselő középület és lakóházak sorába. (Megyei Könyvtár, Sportcsarnok, Lottóház, Ady Endre úti toronyház, Domus.)
A Széchenyi utca homlokzati magssági képe teljes hosszában meglehetősen inhomogén. Földszintes kereskedő házak mellett több szint magas bárházak és szállodák emelkednek. Nincs ez másként ezen a szakaszon sem és nem volt ez másként az elbontásra került épületek esetében sem. Az eredeti homlokzatmagassági játékot visszaidézve alakítottam ki a homlokzat megjelenését. Mivel a Centrum áruház nem kerülne elbontásra, hanem annak bővítéseként jelenne meg az új épület, ezért szükséges az ezen a területen helyenként alacsonyabb épületekkel rendelkező kontúrt egy szinttel megemelni. A nyíláskép is az eredeti utcaképet idézi. Annak nyíláskiosztását használva, abból kihagyva "befalazva" nyílásokat kapjuk az lukarchitektúrát. A végső kép így egy olyan utcaképét idézi az eredeti képnek, ahol éjszaka nem mindenütt vannak otthon. A Széchenyi utcán teljes hosszában üzletek jelennek meg az alsó osztópárkány alatt. Ezek az eredeti portálok a 70-80 as évek fent idézett átalakítási hullámaiban "modern" megjelenést kaptak, napjainkban azonban egy "archaizáló hullám" indult meg a főutca pláza projekt keretében. Ez a lukarchitektúrás portálkiosztás a tömblezáró, eredeti síkon lévő épületnél még megmarad, a visszahúzott szakaszon azonban az alsó osztópárkány magasságáig teljes felületen üvegszerkezettel jelenne meg.
A tömb azonban láthatóan komolyan sérült az épület megjelenésével. A szabadon álló beépítés, egy zártsorú tömbbeépítésű területen olyan problémákat okozott, melyek megoldása még várat magára. A kibontás után szabadon maradt tűzfalak még hangsúlyosabbá válnak az áruház előtt kialakuló teresedés miatt. A kialakuló parkolóutca, és az abból nyíló a Pece patak vonalát követő, lepusztult, elhanyagolt tömbbelső megjelenése a sétálóutcához ilyen közel nem szerencsés. Maga a teresedés nem okozna problémát, sőt a Széchenyi utcának jót is tesz, hiszen ezáltal a keleti lezárásnál egy olyan találkozási pont alakul ki, amely, ha tömb lezárásra kerülne kellemes megnyitása lehet a Széchenyi utcának. Ehhez úgy gondolom - és koncepciómnak is szerves része, hogy szükséges a zárt sorú utcaképet valamilyen formában visszaállítani. Egy tér létjogosultsága itt nem vitatható, hiszen a város legnagyobb gyalogosforgalmát bonyolító csomópontjáról beszélünk. A villamosvonalon messze a legnagyobb utascsereszám itt zajlik. Ehhez kapcsolódik a nagyszámú buszközlekedést bonyolító Szentpáli utca, és a Búza tér közelsége is. A zártsorúság visszaállítását, a tornyok elbontása Centrum áruház 1970-es beépítési vonalán javaslom, mert bár a mai Szentpáli és Széchenyi utca sarkán lehelyezkedő kissé töredezett, a korabeli felvételeken is látható kialakítás vonalvezetése máig kiolvasható a telekosztásból. Sajnos a további szakaszon a 4 sávos út megépítése és az ezzel járó telekösszevonások kiradírozták az irányokat. A Centrum-tömb északi oldala hasonlóan hányattatott sorsú. Ez a terület inkább emlékeztet egy várost szegélyező keresekedelmi-ipari terület beépítéséhez, mint egy a történelmi belváros peremén elhelyezkedő telepítéshez. A Pláza parkolóházát mutatja a belváros felől érkezőknek, de a CBA és a Merkur kaszinó épületének helyzete sem javítja képet. Érezhető, hogy a település-szövet ezen a részen nem tudja kellően megteremteni az átmenetet a Búza tér és környezete laza beépítése és Széchenyi utca, valamint a Szentpáli utca beforduló zártsorú beépítése között. A nagy semmi egyszerűen nekicsattan a történelmi városmagnak. Koncepcióm szerint az épület egy "fiktív bővítésként" egységes tömblezárást hozhat létre. visszaállítja a Centrum tömb zártsorú megfogalmazását, ugyanakkor az északi oldalról nem nyomul rá a lazább területre, ezzel egy átmeneti teret képezve. A déli oldalon ugyanakkor a Széchenyi utca kitüremkedéseként egy kisebb intim tér tud kialakulni, ami a tér jelenlegi funkciójának megfelelően felvezetést biztosít az áruházhoz, ugyanakkor a mai formával szakítva egy sokkal zártabb, befelé fordulóbb szemléletűvé válna. Ezáltal az "eredeti utcára" terelve a sétálókat. Az eredeti beépítési vonalat intenzívebb növénytelepítéssel javaslom megjeleníteni, vezetve a tekintetet az eredeti homlokzati síkban.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése