Sajnos az avasi templom és temető könyékén is nagyon súlyos állapotok uralkodtak az elmúlt években. A Kálváriához hasonlóan, itt is rengeteg volt a szemét, az eldobált üres üveg, sőt emberi ürülék (egy temetőben!). Egyik helyszíni bejárásunkkor a templom lelkésze szomorúan mondta, hogy minden szombaton és vasárnap azzal indul a napjuk, hogy az előző este maradványait eltakarítják.
2007-ben valakik még össze is fújták a templom falát (ezt én nem hívom graffitinek), ami amúgy is vandalizmus, de egy középkori szakrális műemlék esetében különösen az.
Ezek miatt vált szükségessé a temető bekerítése, és zárható kapukkal való ellátása. A beruházás részben uniós támogatással valósult meg, Rudolf Mihály és a Hadas Építész Kft. tervei alapján. A templom körüli, kerített temető egyébként létező műfaj, olyannyira, hogy külön szavunk is van rá: cinterem. (A cinteremnek természetesen semmi köze a teremhez, a szláv cintorín = temető szó magyarosított változata.) Ilyen templom melletti kerített temető van a völgy túloldalán, a Deszkatemplomnál is.
A kerítés maga szerintem jól sikerült. Rudolf Mihály építészetére egyébként is jellemző, hogy olyan dolgokat alkot, amiken látszik, hogy ma épültek, mégis többnyire olyanok, mintha mindig is ott lettek volna. Ez a kerítés is ilyen.
A költségvetés nem engedte meg, hogy mindenhol azonos igényszintű kerítés épüljön. A város felőli oldalon így kő-fa lett az anyaga, a lépcső mellett és fölötte zsalukő, a Nagyavas felé pedig drótkerítés. A város felőli oldalon posztamensek is készültek, ezekre mellszobrok fognak kerülni. Nekem különösen tetszik a nyugati, Toronyalja utcai kapu, ami a terep adottságait kihasználva egy híd lett.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése