Mátyás király 1473 november 13-án a diósgyőri várban tartózkodott. Ezt onnan tudjuk, hogy innen keltezett egy német nyelvű oklevelet, amiben az alsó-ausztriai Steinból származó nemes Borbála asszonynak egy besztercebányai házat, valamint bányát, majorságot és több környékbeli falut adományozott.
Stein a Duna partján fekszik, ma Krems an der Donauhoz tartozik. Középkori jellegét a mai napig megőrizte.
 |
| Kép forrása: Wikipédia |
Innen származott az a bizonyos nemes Borbála asszony. De ki is volt ő? Csak 1941-ben derült ki osztrák tudósok kutatásai alapján, hogy Mátyás király egyetlen fiának, Corvin Jánosnak az édesanyja, akiről a korabeli források meglehetősen hallgatnak.
Mátyás király első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt. Mátyás csak 12 év múlva, 1476-ban nősült újra, ekkor Aragóniai Beatrixot vette el. A kettő között, 1473-ban született meg fia, János.
János jelentősége akkor nőtt meg, amikor teltek az évek, és nem született trónörökös. Mátyás számára a helyzet azért is volt szorongatott, mert még 1463-ban, szorongatott helyzetében megegyezett a német-római császárral, III. Frigyessel, hogy ha fiú örökös nélkül hal meg, akkor Frigyes fia, Miksa örökli a magyar trónt. Ez akkoriban nem tűnt veszélyesnek: Mátyás még csak 20 éves volt, és pár hónappal azelőtt nősült meg. Katalin nem sokkal később fiút szült, azonban ő és a gyermek is meghalt.
Mátyásnak aztán Beatrixszal nem született gyereke, így Jánost tette meg örökösévé, ami konfliktusokat okozott Beatrixszal. Egy ilyen, kissé komikus szituációról tudósít az egyik korabeli forrás, amikor Beatrix azzal vádolta Borbálát, hogy boszorkánysággal ő idézte elő meddőségét, Jánost pedig nemes egyszerűséggel „figliolo della putana”-nak nevezte (azaz kurva fiának). Pedig nem sok joga volt ehhez a felsőbbrendűséghez, merthogy az ő apja is házasságon kívül született gyerek volt. Beatrix a boszorkányságra hivatkozva még a pápánál is el akarta érni Borbála kiátkozását.
De térjünk vissza a diósgyőri oklevélhez. János ekkor még csak fél éves volt, Mátyás még nem vette el Beatrixot. A történészek valószínűsítik, hogy az oklevél keltezésekor mind Borbála, mind János Diósgyőrben volt. Az oklevélből kiderül, hogy Mátyás Bécsben találkozott Borbálával, és később az egész családot is megismerte, saját otthonukban.
Az ajándékozott kőházat is sikerült beazonosítani: ez Besztercebánya főterének egyik legszebb háza, az úgynevezett Thurzó-ház, ahol ma a Közép-Szlovákiai Múzeum működik.
 |
| Kép forrása: http://www.ssmuzeum.sk/english/thurzovdom.htm |
Borbála később újraházasodott és elköltözött Besztercebányáról, vissza Ausztriába, az enzersdorfi várba. Mátyás itt is többször megfordult, levelet is keltezett innen.
Mátyás 1490-es bécsi halála után Borbála se III. Frigyestől, se Beatrixtól nem számíthatott semmi jóra, így 1491-ben végrendelkezett (a végrendelete fennmaradt, de csak a XX. században azonosították), majd kolostorba vonult Klosterneuburgban. Ott halt meg 1495-ben, ott is temették el, a Szent Ágnes-kápolnában.
 |
| A klosterneuburgi apátság temploma |
Bár csak marginálisan kapcsolódik ez a történet Miskolchoz, azt gondolom, érdekelheti a blog olvasóit. Hogy egy kicsit kapcsolódjon a mai naphoz, érdemes megemlíteni, hogy mégsem Frigyes fiával, Miksával kezdődött a Habsburg uralom Magyarországon. Mátyást a Jagelló II. Ulászló követte. Az ő fia volt II. Lajos. Amikor ő elesett a mohácsi csatában, akkor került a trónra sógora, a Habsburg Ferdinánd, és ezzel megkezdődött az 1920-ig tartó Habsburg uralom Magyarországon. Egyébként nem Ferdinánd volt az első Habsburg magyar trónon, hanem Zsigmond király veje, Albert (1437-től 1439-ig volt magyar király).
A bejegyzés megírásához nagyrészt Ritoókné Szalay Ágnes Borbála című írását használtam.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése