Írtunk korábban a főutcán szaporodó, igényesnek szánt, de sajnos csúnya portálokról.
Emlékeztetőül, pl. az ilyenekre gondolok:
Nemrég a kezembe került egy 1971-es, Történelmi városrészek c. könyv, amiből rájöttem, hogy az akkori bejegyzésben leírtakon kívül mi zavar engem ezekben a portálokban (amik tulajdonképpen nem is portálok, mert az épületek egész földszintjét elfoglalják):
a kirakatszekrények.
Itt egy kép a könyvből, hogy miről is van szó:
Ezeknek az épületeknek a homlokzatán a nyílások és a falfelület aránya olyan, hogy a falfelület foglalja el a nagyobb helyet, még ott is, ahol ez a keretezés miatt nem úgy látszik. Ezért furcsa, amikor a teljes földszintet megnyitják: atektonikus, a szerkezeti logikának ellentmondó az, hogy a full üveg földszint fölött sokkal súlyosabbnak ható falfelületek vannak. A másik probléma pedig az, hogy így a földszintek megjelenése nincs összhangban a ház többi részével: ha csak szemmagasságban nézzük a házsort, azt se tudjuk, hogy hol ér véget az egyik ház és hol kezdődik a másik.
A könyvből szkennelt fotókon tényleg sokkal jobban néznek ki ezek az épületek a helyreállítás után. Ez a dolog új fénybe helyezte számomra azt is, hogy abban a bizonyos bejegyzésben miért pont az Adidas és a Libri kialakítását tartottam követendőnek: nemcsak az említett cégek logóinak és portáljának visszafogott kialakítása miatt, hanem mert az épület is újabb, így nem disszonánsak a nagy kirakatok az aljában, valószínűleg eleve így tervezték az egész házat.
A könyvből szkennelt fotókon tényleg sokkal jobban néznek ki ezek az épületek a helyreállítás után. Ez a dolog új fénybe helyezte számomra azt is, hogy abban a bizonyos bejegyzésben miért pont az Adidas és a Libri kialakítását tartottam követendőnek: nemcsak az említett cégek logóinak és portáljának visszafogott kialakítása miatt, hanem mert az épület is újabb, így nem disszonánsak a nagy kirakatok az aljában, valószínűleg eleve így tervezték az egész házat.
Ez az az épület:
Lehet mondani, hogy a kereskedelem igényli a nagy kirakatokat, de szerintem ez ma már nem feltétlenül igaz. Nem hiszem, hogy bárki is azért vesz meg bármit, mert látta egy kirakatban. Ma már az interneten tájékozódik az ember. Én nem is emlékszem, mikor néztem meg utoljára egy kirakatot. Szóval szerintem megfelelően berendezve a régi épületek nyílásrendszeréhez igazodó kisebb kirakatok is bőven elérnék a céljukat, az egész utcaképnek pedig nagyon jót tenne a dolog.
Kapcsolódó bejegyzések:
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésElő kell venni a régi fényképeket, hogy hogy néztek ki a portálok a 19. sz. végén - 20. sz. elején, és azt kell visszaállítani. Olvastam korábbi hozzászólásokat, miszerint "ha nem múlt századi, akkor már nem is jó". Egyrészt a történelmi belváros megőrzésekor szerintem "még szép, hogy a régit állítjuk vissza, és nem egy modernet", másrészt pedig a régi portálok hihetetlenül szebbé tették a belvárost, mint ezek a maiak. Én a korabeli belső bútorzatot is visszaállíttatnám, ha lenne rá mód. Láttam azokról is felvételeket, és sajnálom, hogy "kipucolták" az épületeket.
VálaszTörlés