Miskolc a jövőben – a múltban

Képeslapokon.

Forrás: profila.hu

Északkelet-Magyarországi Ipartörténeti Emlékház

Múlt héten egy kedves barátom invitálására az Északkelet-Magyarországi Ipartörténeti Emlékházban jártunk. Amit tudni kell a helyről az az, hogy a Vár utca és a Bartók Béla utca sarkán van (a Szinva-híddal átellenben), és az Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány üzemelteti. 

Egyelőre főleg a DIGÉP-pel kapcsolatos tárgyak, emlékek vannak benne, de a távlati cél a teljes régió ipartörténetének bemutatása. Három lelkes egykori digépes vezetett körbe bennünket: Kripkó László (a DIGÉP egykori vezető tervezője, majd milánói szervizmérnöke), Szedlacsek József (a DIGÉP egykori főkonstruktőre) és Tóth Tibor (a DIGÉP-ben készáruraktáros volt). A fenti képen őket láthatjuk az épület előtt. Néhány fotó a kiállításról:

 Ehhez hasonlóak rozsdásodnak a kohászat területén:

Mint a gyár történetének leendő kutatója, különösen örültem a szépen katalogizált fotótárnak:

Nagy élmény volt ezeket a szakembereket hallgatni, akik megélték és létrehozták mindezt, ami számunkra már – sajnos – történelem. Hatalmas szeretettel és hozzáértéssel beszéltek a gyárról, a termékekről, az életről a kolónián. Mindenhol azt hallani, hogy Miskolcnak le kell vetkőznie az iparvárosi múltat. Máshol is leírtam már, és itt is megteszem: véleményem szerint erre a múltra büszkének kell lenni, az ipar kultúrát épített, és megkerülhetetlen része a városunk múltjának és jelenének is.

Az Emlékház a Bartók Béla utca 1. szám alatt található, kedden és pénteken 10-től 13 óráig látogatható.

Szubjektív kritika: a selyemréti villamosmegállók

A Selyemréten élek. A Zöld Nyíl projekt mintamegállóinak kialakítása folyamatban van – éppen itt. A villamosmegállóhoz most két szempontból kívánok hozzászólni, nem titkoltan némi elfogultsággal a környéket illetően.
1. Építészeti minőség, gondolat.
 A projekt honlapján a következőket olvassuk:
„A Zöld Nyíl megállóhelyeit olyan formában alakítjuk ki, hogy azok a környezet elvárásaihoz legjobban illeszkedjenek és egyben új színfoltjai legyenek az adott városrésznek. Valamint a peronok és várakozók, illetve azok közvetlen környezete alkalmas legyen személyes találkozókra, közösségi programok induló és érkező pontjaként való használatra. A villamosmegálló amellett, hogy esztétikai élményt nyújt, legyen pihenőhelye a megfáradt időseknek és jelentsen biztonságot a villamosról kerékpárra szállók járműveinek tárolásában.”
Amikor a villamosmegálló felépítményének váza épülni kezdett, örömmel konstatáltam: modern forma, igényes anyaghasználat, a megálló kimondottan nagyvárosias hangulatot keltett. Ugyan az autós ismerőseim közül sokan panaszkodtak arra, hogy a felépítmény olyan mértékben takarja a kilátást, ami már balesetveszélyes, különösen azoknak, akik a belváros felől érkezve a Zielinszky utcára akarnak bekanyarodni, én gyalogosként inkább csak a közlekedés új kialakításának az előnyeivel találkoztam: az autósok egyre inkább megállnak a zebra előtt várakozóknak, figyelmesebben is vezetnek. Most azonban nem is erről kívánok írni. A megállófelépítmény kialakítása (formája) egészen addig tetszett, amíg el nem kezdték behelyezni az üvegtéglákat. Vállalom: az üvegtéglával szemben nagyfokú ellenérzéssel viseltetek, véleményem szerint elmegy mondjuk egy fürdőszobában, de máshol nem. A villamosmegállók kialakítása a városban, úgy tudom, aszerint fog történni, hogy illeszkedjék az adott városrész jellegéhez. Nos értem én a gondolatot: Selyemrét = Augusztus 20. Strandfürdő. Értem, csak rossznak tartom. Talán a turistáknak valóban ennyit jelent ez a környék, de kinek épül elsősorban a villamosmegálló? Köszönöm, engem nem kell arra figyelmeztetni, hogy vizes létesítmény közelében lakom, tudom anélkül is. Pláne nem így, hogy fürdőszobába illő üvegtéglákkal „díszítik”. Akkor inkább tűnt volna el a tervből ez a gondolat, és maradt volna pusztán az igény, hogy a megálló szép legyen. Mert így – szerintem – nem az.

2. Kivitelezés.

Egy rövid mondatban is össze tudom foglalni a véleményemet: ez gányolás. Három napja a Boon-on jelent meg erről cikk, minden mondatával egyetértek. Olvassátok:
http://www.boon.hu/miskolc/selyemreti-villamosmegallo-mi-kerunk-elnezest/news-20110124-08260391

Miskolc a ködben

Fekvése miatt városunkban ősszel és télen elég gyakori a köd, főleg az alacsonyabb részeken. Ez leginkább a Sajó hatása, és általános jelenség hegyek közötti folyóvölgyekben: Szlovákiában is gyakori, hogy lent a Poprád és a Hernád völgyében köd és hideg van, míg fent a Tátrában szikrázó napsütés és több fokkal melegebb idő. Ezt hőmérsékleti inverziónak hívják, és a Sajó–Bükk relációjában is megfigyelhető:

Valahol lent a fehérségben van Miskolc

 Az elmúlt hetekben is ezt a ködös időt "élvezhettük". Elég nyomasztó tud lenni, de azért van egy sajátos esztétikája, ezt szeretnénk bemutatni az alábbi fotókkal.

Jubileumi park, 2011. I. 9.

Avas, Lajos sor, 2009. XII. 31.

Avasi templom, 2009. XII. 31.

Erzsébet tér, 2009. XII. 31.

Papszer utca, 2009. XII. 31.

Jubileumi park, 2010. XII. 22.

A Kossuth utcai kakas

Végéhez közeledik a Kossuth utcai templom felújítása. A budapesti restaurálás után visszakerült Miskolcra a torony kakasa, de mielőtt visszaemelnék helyére, kiállították a templomban. Még ma és holnap lehet megtekinteni, reggel kilenc és délután négy óra között.

Balogh Zsófia restaurátor a kakassal

Forrás: http://minap.hu/news.php?extend.34318.4

(A templomról és a felújításáról tervezünk még egy bejegyzést, csak előtte szeretnénk képeket szerezni, amik fent az állványzaton készültek.)

Frissítés:
Megnéztük a kakast, íme néhány fotó:

Nemzetközi tervek a Lyukó-völggyel kapcsolatosan

A tilburgi egyetem szervezésében működő Stadslab európai urbanisztikai műhely (European urban design laboratory) 2009-es mesterkurzusának témájául a Lyukó-völgyet választotta. Ahogy írják, a programjuk főleg a cigányok szociális és térbeli szegregációjával foglalkozott. A kurzusnak 11 résztvevője volt, közülük a belgrádi Marija Blagojevic közzétette a terveit a Béhance Networkön.

Ezt az egy tervet kiragadva nem igazán tudok arra vállalkozni, hogy értékeljem a projektet. Lyukóvölgy problémája véleményem szerint nem is építészeti jellegű. A Stadslab decemberre ígérte a projekt átfogó értékelését, nem tudom, hogy publikálták-e már, én eddig nem találtam.

Forrás, további cikkek a témában:

http://dzsipszizmus.postr.hu/ciganysor-ujragondolva

http://hg.hu/blog/8380-a-miskolci-lyuko-volgy-gondjait-orvosolnak-az-epiteszek

http://www.octogon.hu/nemzetkozi+mesterkurzus+a+miskolci+lyukovolgyert+2.html

Linkajánló: Miskolci fejlesztések az Építészfórumon

Jóllehet 2010 októberében a Kós Házban két kiállítás is foglalkozott a tervezett miskolci fejlesztésekkel, ezek még sincsenek kellőképpen a köztudatban. Zöldi Anna cikksorozata az Építészfórumon hiánypótló lehet:
Miskolci fejlesztések általában:
http://epiteszforum.hu/node/16230
Széchenyi utca közterület-rendezése:
http://epiteszforum.hu/node/16332
Szent István tér környezetének megújítása:
http://epiteszforum.hu/node/16431
Avas, Horváth-tető:
http://epiteszforum.hu/node/16597
Avasi kilátó:
http://epiteszforum.hu/node/16692
Diósgyőri vár:
http://epiteszforum.hu/node/17139

Hőenergia

Érdekes dolgokra bukkan az ember kutyát sétáltatva.
Két Kőrösi Csoma utcai társasház között arra lettünk figyelmesek, hogy egy sávban elolvadt a hó. Aztán ezt a zöld sávot megfigyeltük az összes társasház között. Valószínűleg rosszul szigetelt fűtéscső mehet ott a földben.

Ezt pedig a Szinva parton fotóztam egy igen hideg decemberi reggelen:

Valószínűleg a Gusztus20 Selyemréti Strandfürdő termálvizét látjuk elfolyni.

A strand maga most így néz ki:

Amúgy szerintem teljesen felesleges ekkora terület neki, nagyon jó Szinva parti parkot lehetne ott kialakítani. Olyat, amit éjszaka lezárnak, sajnos a környéken sok a fura ember.

Zenepalota

Január 3-án az Egyetem használatba vette a felújított Zenepalotát. Nem szeretném itt most részletesen leírni az épület és a felújítás történetét, de néhány érdekesség idekívánkozik.

1926-ban épült, Wälder Gyula tervei alapján. Az úr elég jól menő építész volt, ő tervezte többek között a Wekerletelep néhány házát, a Madách téri bérházat, a Villányi úti ciszterci gimnáziumot (szerette a neobarokk stílust).

A Zenepalota jelenlegi felújítása hosszú múltra és rengeteg tervváltozatra tekint vissza. (Már akkor készültek tervek, amikor 2004-ben visszakerültem Miskolcra.) A sajtóban mindenhol Puskás Pétert jelölik meg tervezőnek, de ez így önmagában nem igaz, a terveket Puskás Péter és Rudolf Mihály cégei közösen készítették. Eredetileg az épület bővült volna, erre végül nem került sor, ennek okaként Puskás Péter egyrészt az épület előtt futó ivóvízvezetéket jelölte meg, másrészt az épület műemlékké nyilvánítását (a kivitelezés így megdrágult, és a bővítésre már nem volt elég a keret.)

Nézzük inkább, hogy mi is épült. Maga a felújítás igen aktuális volt. Nagyjából három éve csináltam ezt a fotót a padláson, önmagáért beszél:

Ilyen állapotban volt az egész épület. De a jelenlegi munkálatok nem csupán felújítást jelentettek. A legnagyobb változás, hogy a belső udvarból aula lett:

Hasonló horderejű a nyugati tűzfal homlokzatosítása:

ilyen volt

ilyen lett

Egész jó kis terecske lehetne ott, nekem a szemközti tűzfalra festett zongoristakéz is nagyon tetszik:

Kár, hogy pont oda építették az új Szinva-hidat, így terecske helyett 2x2 sávos utat kaptunk. Miskolcnak amúgyis komoly problémája szerintem, hogy "autópályákkal" (2x2 sávos utakkal) építik tele a várost, így közlekedni majd remekül lehet benne, de ki akar autópálya mellett élni? (Erről még lesz szó.)

Karácsonyi vásár a Széchenyi utcán

Ugyan már egy ideje magunk mögött hagytuk a karácsonyt, de az emlékek még viszonylag frissek, ez az apropója az írásomnak.
Minden magára valamit adó város rendez már nálunk is karácsonyi vásárt. A mi városunk karácsonyi vására azonban – hasonlóan más miskolci bódésoros rendezvényekhez – igénytelen és városképileg inkább visszataszító látvány volt, mint hangulatos. Egymástól különböző, fából, furnérból, ponyvából vegyesen összeállított, összetákolt bódék, sátrak elszórva a főutcán és az Erzsébet téren, hátukkal a villamosnak... Kellemesnek vagy szépnek legkevésbé sem volt nevezhető, inkább szánalmas volt.

És összehasonlítási alapot keresve most sem kell az európai nagyvárosokig vagy hangulatos nyugat-európai kisvárosokig menni. Debrecenben is sikerült egységes, fából készült, igényes házikókkal megrendezni a vásárt, és az egész szervesen illeszkedett a város karácsonyi díszítésébe.

Fotó: Tigrii

Szilveszter környékén Észak-Csehországban jártunk, és még a 16.000 lakosú Jičín karácsonyi vásárának bódéi is egységes képet mutattak.

Vajon mikor lesz képes Miskolc levetkőzni ezt az ízléstelenséget és rossz értelemben vett provincializmust?

Miskolc a virtuális térben

Ha kíváncsi vagyok egy városra, megnézem a Google Earth/Mapsen. Szerintem ezzel a világon sokan vannak így. Mit lát az, aki esetleg Miskolcra kíváncsi?

1. Nem túl jó minőségű légifotókat:

View Larger Map

2. Politikusainknak hála Street View-t egyáltalán nem.

3. Nem túl sok, de szerencsére egyre több 3D-s épületet.

Az ikonikus épületek (avasi templom, diósgyőri vár, stb.) még hiányoznak (a kilátó megvan), de van a városnak két része, ahol viszonylag összefüggő területen viszonylag sok épület megjelenik.

Az egyik a sportcsarnok környéke a könyvtárral, vigadóval, volt SZOT-székházzal, ITC-vel, a Vörösmarty Általános Iskolával, magával a sportcsarnokkal és a jégcsarnokkal, pár lakóházzal és a Kós Házzal:

Ezek a Kós Ház kivételével Wikee munkáját dicsérik.

A másik terület a Vasgyár.

Ezeket az épületeket én csináltam. Sajnos a legszebb, a katolikus templom még nem került ki, mert túl bonyolult:

Az 1. pont a Google-ön múlik, a 2. a politikán, a 3. rajtunk. Ami engem illet, már dolgozom a deszkatemplomon, a vasgyári angyalváron, és a Kerpely utca többi házán. Amint kész lesznek, publikálom őket itt is.