R. Nagy Józseftől kaptuk az alábbi nagyon érdekes anyagot, köszönte érte!
1. A múltban Miskolc neve számos rádiókészülék skáláján is szerepelt. Az 1,25 kW-os miskolci rádióállomást 1933. május 28-án avatták fel, mely kezdetben a 209,8 m-es, nagyjából fél évvel későbbtől pedig a 208,6 m-es hullámhosszon dolgozott.
 |
| A miskolci adó 1933-ban |
A rádiók skálaüvegein ettől az időponttól kezdve, nagyjából tizenkét éven keresztül jelent meg Miskolc neve. Ha a skála tartalmazza Miskolcot, könnyű azon megtalálni, hiszen a középhullámú sávban átellenben mindig Budapest I. (a későbbi Kossuth adó) található. Nem volt általános gyakorlat a kis miskolci adó megnevezése, még a magyar gyártású készülékeken is ritka. Ami azonban még különösebb, az Miskolc nevének változatos írásmódja. Ehhez tudni kell, hogy az 1922-es „A magyar helyesírás szabályai” kiadvány hivatalossá tette az addig is terjedő gyakorlatot, azaz Miskolc nevének cz helyett c-vel történő írását. Ezt az írásmódot követték a magyar gyártmányok (az alábbi képen látható EKA készülék skálája).
Ezen túl azonban hatalmas a keveredés. Az angol Marconi, a cseh REL, de akár egyes francia készülékeken is (közvetlenül a Tour Eiffel adó alatt) a régies, cz-s Miskolc megnevezés található. A tallinni Rammul rádiógyár c-vel, míg a sok nemzeti leányvállalattal rendelkező Philips gyár egy évadon belül is vegyesen írt. Egyik 1938-as készülékén (Philips 114A) cz-vel, míg a másikon (Philips 628B) c-vel. A legfurcsább azonban annak a francia készüléknek a skálája, ahol a város neve nagyvonalúan Miskolcs.
 |
| Marconi 272 |
 |
| REL-Atlantic |
 |
| francia készülék |
 |
| Rammul Tallinn |
 |
| Philips 114A |
 |
| Philips 628B |
 |
| Miskolcs |
2. Kevesek számára ismert, hogy Miskolc nevét egy bolgár gyártású rádiókészülék, pontosabban lemezjátszós rádiókészülék is viselte. Előzetesen jó tudni, hogy az 1960-as évek elején a KGST országok megállapodása értelmében Magyarországgal szemben Bulgária kapta meg a rádiógyártás lehetőségét. Ekkor az Orion gyár mérnökei által kifejlesztett technológiákat, köztük a sikeres Pacsirta készülék dokumentációit is átadták a bolgár rádióipari szakembereknek. Ennek alapján építették azokat a készülékeket, amelyek az 1960-as években megjelentek a magyar rádiópiacon. Az Orion a Terta gyárral együtt abbahagyta a rádiógyártást, a székesfehérvári Videoton azonban (mely akkoriban még Vadásztölténygyár, illetve később Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára néven termelt) különféle kiskapuk megtalálásával meg tudta tartani rádiógyártási profilját. A Magyarországra szánt bolgár Elprom készülékek első szériája magyar feliratozással készült, magyar városok neveit kapták. Legelsőként a Pacsirtából továbbfejlesztett Budapest, majd később a Szeged zeneszekrény, a Pécs, és a lemezjátszós Miskolc rádió. A Miskolcok, négyhullámsávos, URH-s készülékek, meggyőző, 2W-os kimenő teljesítménnyel, tekintélyes méretekkel: 65*41*35 cm-es dobozzal, 16 kilogrammos súllyal. A Miskolc meglehetősen ritka készülék, magas ára miatt kevesen vásárolták, így kevés is maradt az utókorra.
Kapcsolódó bejegyzések:
Remek összeállítás.
VálaszTörlés