A HVG egyik szeptemberi számában olvastam, hogy a csuvasföldi Antari városkában a városvezetés oly módon lépett fel a szemetelők ellen, hogy a boltban, kioszkban megvásárolt cigarettásdobozra, vodkásüvegre, csipszeszacskóra ráírják a vásárló nevét, és ha eldobva találják, tudják, hogy kit kell elővenni. Elő is veszik: egyrészt néhány órás közmunkára ítélik, másrészt nyilvánosságra hozzák a nevét, így mindenki értesül arról, hogy ki az, aki nem vigyáz a város tisztaságára. Állítólag a módszer működik, sikerült visszaszorítani a szemetelést.
Én meg elgondolkodtam: vajon nálunk mi mindenre kellene még ráírni a fogyasztó nevét, hogy visszaszoruljon a szemetelés? Cigicsikkre, papírzsebkendőre, minden csoki papírjára, rágógumira egyenként...? (Én személy szerint a legnagyobb problémát abban látom, hogy honfitársaink túlnyomó többsége szerint a cigarettacsikk elhajítása nem szemetelés. Ez – mint általában az ilyen mentalitásbeli berögződések – csak igen lassan, több generáció alatt lenne képes eltűnni egy embercsoport, pl. nemzet gondolkodásából, ha kitartó munkával próbálják megváltoztatni.) Túl negatív vagyok...?
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése