2014. február 24., hétfő

A régi épületek alját elcsúfító kirakatszekrényekről

Írtunk korábban a főutcán szaporodó, igényesnek szánt, de sajnos csúnya portálokról.
Emlékeztetőül, pl. az ilyenekre gondolok:


Nemrég a kezembe került egy 1971-es, Történelmi városrészek c. könyv, amiből rájöttem, hogy az akkori bejegyzésben leírtakon kívül mi zavar engem ezekben a portálokban (amik tulajdonképpen nem is portálok, mert az épületek egész földszintjét elfoglalják):
a kirakatszekrények.

Itt egy kép a könyvből, hogy miről is van szó:


Ezeknek az épületeknek a homlokzatán a nyílások és a falfelület aránya olyan, hogy a falfelület foglalja el a nagyobb helyet, még ott is, ahol ez a keretezés miatt nem úgy látszik. Ezért furcsa, amikor a teljes földszintet megnyitják: atektonikus, a szerkezeti logikának ellentmondó az, hogy a full üveg földszint fölött sokkal súlyosabbnak ható falfelületek vannak. A másik probléma pedig az, hogy így a földszintek megjelenése nincs összhangban a ház többi részével: ha csak szemmagasságban nézzük a házsort, azt se tudjuk, hogy hol ér véget az egyik ház és hol kezdődik a másik.
A könyvből szkennelt fotókon tényleg sokkal jobban néznek ki ezek az épületek a helyreállítás után. Ez a dolog új fénybe helyezte számomra azt is, hogy abban a bizonyos bejegyzésben miért pont az Adidas és a Libri kialakítását tartottam követendőnek: nemcsak az említett cégek logóinak és portáljának visszafogott kialakítása miatt, hanem mert az épület is újabb, így nem disszonánsak a nagy kirakatok az aljában, valószínűleg eleve így tervezték az egész házat.

Ez az az épület:


Lehet mondani, hogy a kereskedelem igényli a nagy kirakatokat, de szerintem ez ma már nem feltétlenül igaz. Nem hiszem, hogy bárki is azért vesz meg bármit, mert látta egy kirakatban. Ma már az interneten tájékozódik az ember. Én nem is emlékszem, mikor néztem meg utoljára egy kirakatot. Szóval szerintem megfelelően berendezve a régi épületek nyílásrendszeréhez igazodó kisebb kirakatok is bőven elérnék a céljukat, az egész utcaképnek pedig nagyon jót tenne a dolog.

Kapcsolódó bejegyzések:

2014. február 20., csütörtök

Miskolc 2020

Nem túlzottan új ez a videó, nem is akartam írni róla, de meggondoltam magam:


Aki nem látta volna, ez az önkormányzat propaganda tájékoztató videója arról, hogy hogyan képzelik el Miskolc jövőjét.
Szóval azért írok mégis róla, mert ami egy hónap bécsi tartózkodás után igazán szembetűnő, az a miskolci közterületek vészesen elhanyagolt állapota. Sokkal szívesebben láttam volna egy olyan videót, ami azt ígéri, hogy eltűnteti a belvárosból a murvás parkolókat, az agyonrepedezett járdákról és utakról a pocsolyákat, az utak mellől és a parkokból a gazt, és mindenhonnan a szemetet. És fenntartható funkciót talál az omladozó, de értékes régi épületeknek, beleértve az ipari örökséget is, amiről egy szó sem esik a videóban (ami pedig az online videók műfajában kimondottan hosszú a maga közel 10 percével).
A videóban minden harmadik mondat az, hogy „európai színvonalú”. Az egy dolog, hogy az uniós csatlakozás után tíz évvel ennek már evidenciának kéne lennie, az meg egy másik dolog, hogy pl. egy „európai színvonalú” vízisporttelep a gaz, szemét, kóbor kutyák és prostituáltak között igazán jól mutat majd.
Megint csak azt tudom mondani, amit korábban már leírtam: Miskolcon az alapok hiányoznak. Mielőtt nagyberuházásokba kezdünk, egy, a hétköznapokban jól működő várost kellene csinálni.
Arra bíztatnak a videóban, hogy mindenki írja meg a véleményét. Azt hiszem, ezt az írást el is fogom küldeni nekik.

Kapcsolódó bejegyzések: