2014. szeptember 17., szerda

Gondolatok a városi biciklizésről

Hétvégén a Kerékpáros Miskolc Egyesület meghívására közbringa-bemutatón voltunk. Ennek kapcsán készül majd egy bejegyzés a közbringarendszerekről, de addig is bevezetésképpen leírom pár gondolatomat-tapasztalatomat a városi biciklizésről (régóta készülök erre). Nem vagyok közlekedési szakember, és a biciklizés is csak felhasználói szinten érdekel, szóval teljesen laikus lesz az alábbi írás.
Négy európai városban közlekedtem napi szinten (tehát nem turistaként) biciklivel életem során: Budapesten, Miskolcon, Bécsben és Kölnben. Gyorsan lelövöm a poént. Nem hiába minősítik Bécset szinte minden összehasonlításban a világ egyik legélhetőbb városának: itt volt a legjobb mind köz-, mind saját bringával közlekedni.
Budapestről 2004-ben költöztem el, így az ottani tapasztalataim eléggé elavultak, nem is írok róluk sokat. Az infrastruktúra akkoriban kevéssé volt kiépülve, az autósok nem figyeltek, így csak az igazán elszántak bringáztak napi szinten. A legrosszabbak a taxisok voltak, azóta se szívesen utazom taxival, és az a meglátásom, hogy a taxisok és a biciklisek viszonya a kóbor macskák és a tűzoltózenekarok viszonyához hasonlít.
2004-es hazaköltözésemkor Miskolcon is hasonló volt a helyzet, de a város kisebb mérete miatt mégis jobb volt itt biciklizni. Aztán szerencsére szép lassan elkezdett fejlődni az infrastruktúra. Még a bécsi tartózkodásom előtt írtam az épülő miskolci bicikliutak kapcsán, hogy „azt a kerékpárutat tartom használhatónak, ami el van választva az autósoktól és a gyalogosoktól is”. Csodálkoztam is, amikor Tóth Bence, Miskolc első biciklis futára azt mondta nekem, hogy felesleges új aszfaltcsíkokat építeni, van elég hely mindenkinek.
Aztán Bécsben és Kölnben rájöttem, hogy igaza van. A két városban alig vannak különválasztott bicikliutak, mégis kiválóan lehet biciklizni. Alapvető különbség, hogy Bécsben az úttestről vannak leválasztva a biciklisávok, Kölnben pedig a járdáról. Így elsőre furcsának tűnhet, de tapasztalataim szerint az első megoldás sokkal jobb. Kölnben gyalogosként utáltam, hogy mindig figyelnem kell, hogy nekem jön-e egy biciklis, biciklisként meg, hogy elém lép-e egy gyalogos. Bécsben, az úttesten nincs ilyen gond.

A biciklim és a Stephansdom

A korábbi budapesti tapasztalatok alapján azonban az is biztosnak tűnik, hogy amíg nem biciklizik elég ember, addig nem lehet az úttestről leválasztani sávot, egyszerűen azért nem, mert az autósok nem fognak a biciklisekre figyelni. Bécsben a forgalmi sávok között, az út közepén vezetett biciklisávban is tökéletesen biztonságban éreztem magam (persze kellett hozzá pár nap), Miskolcon az út szélén sem mindig. Kicsit 22-es csapdája ez: amíg nincs a biciklistáknak biztonságérzete, addig nem fognak sokan biciklizni. Amíg nem bicikliznek sokan, addig az autósok nem igazán figyelnek oda a biciklisekre.
Visszatérve Miskolcra: az általunk erősen kritizált bicikliút-fejlesztés kétségkívül érezhető eredménnyel járt: megnőtt a biciklivel közlekedők száma. Ennek sajnos van egy sajátos hozadéka is: korábban bunkó biciklistával nem nagyon találkoztam, mostanában egyre többször (egy bizonyos „kritikus tömeg” felett nyilván minden csoportban a teljes társadalom összetétele csapódik le, bunkók pedig mindenhol vannak). És ahogy sokan a járdákon bicikliznek, úgy a gyalogosok is előszeretettel használják a bicikliutakat. 
Én azt mondom, hogy ideje lenne a járdákról az úttestre vezetni a biciklisávokat, ezzel sok konfliktusnak elejét véve. Most már talán vagyunk elegen, hogy az autósok is odafigyeljenek ránk.
A Kerékpáros Miskolc Egyesület oldalán lévő írás szerint már Németországban is egyre több helyen ezt teszik, tehát a kölni megfigyeléseim is hamarosan idejétmúltak lehetnek:

(A következő bejegyzésünk a közbringarendszerekről és a szombati bemutatóról fog szólni.)

Kapcsolódó bejegyzések:

4 megjegyzés:

  1. Szerintem az ideális bicikliút az úttesten van, de nem úgy, ahogy most van Miskolcon néhány helyen. Plusz hely kell és korrekt leválasztás. Korrekt leválasztás: csík ÉS félgömbök. Plusz hely nyerésének 3 módja is van:
    1. útszélesítés
    2. belvárosi felszíni parkolóhelyek megszüntetése
    3. 2x2 sávos belvárosi utakból 1 forgalmi sáv terhére (ezen utak nagy része Miskolcon mára már indokolatlan)

    A járdára felfestett "bicikliút" azon kívül, hogy kényelmetlen a bicikliseknek és gyalogosoknak, még extrém balesetveszélyes is az összes kereszteződésnél.

    VálaszTörlés
  2. ez azért egy enyhén kusza, bár jószándékú írás csak az nem derül ki: mit kellene csinálni.

    VálaszTörlés
  3. Érdekes véletlenként épp most jelent meg egy hasonló témájú, de sokkal szórakoztatóbb cikk a 444-en, Bede Márton írta:
    http://444.hu/2014/09/18/a-10-legidegesitobb-bringas-budapesten/
    „Szerencsére egyre többen vannak, akik hozzám hasonlóan a bringát választják Budapesten. Ezt mutatják a számok, és ezt mutatja a nagyobb kereszteződésekhez most már rendszeresen együtt érkező tucatnyi biciklista is. És ami népszerű lesz Magyarországon, az törvényszerűen vonzza a hazánkban nagy számban megtalálható hülyéket is.”

    VálaszTörlés