2012. február 2., csütörtök

Az ördög a részletekben rejlik...

– úgy tartják. Magam is így gondolom. 
Sokszor nincs azonban szemünk, türelmünk, igényünk vagy pénzünk a részletekre.
Kár, mert ilyenkor gyakran az vész el, amitől egy épület harmonikus, arányos, szép volt.
Többször emlegettük már a blogon a régi házak rákfenéjét: a szigetelést. A vasgyári téglahomlokzatos házak külső szigetelése például éppen azt tünteti el, ami miatt ezek a házak izgalmasak, figyelemreméltók lehetnének a város építészetében.

Ahogy a II. világháború előtt épült házak, úgy számos (valódi) szocreál épület harmóniáját is többek közt a vakolatdíszek adták, a nyíláskeretezések köztük is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A selyemréti házak felújítása kapcsán kétféle megoldást is bemutattunk a keretezések, díszek megőrzésére.

A Petneházi bérházak egyikének felújításánál azonban sajnos más megoldást választottak: az eltakart, „leszigetelt” keretezés „visszafestésére” került csak sor. Sajnos ez az olcsóbb megoldás valószínűleg örökre eltüntette az ablakkeretezéseket, amik nélkül viszont ezek a házak unalmas egyenépületek benyomását keltik. Az ördög ugyanis a részletekben rejlik. 

A festett keret messziről nem is látszik.

Az ablakokat is több helyen kicserélték.

A szín rendben is lenne...

A másik homlokzaton a keretek részben még megvannak.


Kapcsolódó bejegyzések:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése