2013. március 29., péntek

Gondolatok a Borsod 2050-záróbeszélgetés kapcsán

Tegnap volt a Borsod 2050-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetés-sorozat utolsó darabja.
A téma Miskolc városmarketing-stratégiájának kérdései volt. Több gondolat eszembe jutott a vendégeket és a hozzászólókat hallgatva, amiket most megosztok veletek.
Hosszú lesz, vigyázzatok. Az is kiderül a végére, hogy mik ezek a látszólag ide nem illő képek.
A marketingszakemberek folyamatosan arról beszéltek, hogy Miskolcot mint márkát, mint terméket kell bevezetni a turisztikai piacra, amihez következetesen véghezvitt stratégia kell. Külföldi példákat hoztak: Hamburg mint sportváros, egy kis svájci városka mint a borok városa.
Az egyik hozzászólóval értek egyet teljes mértéken. Hamburg (és valószínűleg az említett svájci város is) egy jól működő város, míg Miskolcról ez nem mondható el. Ahhoz, hogy turizmust hozzunk ide és városmarketingről beszéljünk, egyszerűen az alapok hiányoznak.

Alacsony-Tátra (ahol a kép készült): 128 km Miskolctól, Magas-Tátra (ami a háttérben látszik): 169 km Miskolctól
Hogy érzékeltessem, miről beszélek, ezennel bevezetem a kritikus tömeg vagy még inkább a ground zero fogalmát. Ha valakinek pont annyi a jövedelme, ami az alapszükségleteit fedezi, akkor nyilvánvaló, hogy másra nem fog költeni. Ha egy kicsit is kevesebb, akkor kínlódik a hétköznapokban, ha egy kicsit is több, akkor már olyanokra is tud költeni, amik nem feltétlenül szükségesek a létfenntartáshoz. Ugyanez igaz a szabadidőre. Ha valakinek csak egy kicsit is kevesebb ideje van, mint ami az alapfeladatai ellátására szükséges, akkor hajszolt életet él, és biztos, hogy nem fog kedvtelésből pl. blogot írni. Míg ha kicsit is több ideje van, mint amennyi az alapfeladataihoz kell, akkor a felszabaduló időt lehet, hogy közösségileg is hasznos dolgokra fordítja.
Miskolcon ma az emberek többsége mind időben, mind pénzben a ground zero alatt él. Kicsit sarkítva, akinek van munkája, annak ideje nincs (de sokszor pénze se), akinek pedig nincs munkája, annak pénze és kedve nincs a közösség érdekében munkálkodni. Saját tapasztalat, hogy nagyon nehéz az embereket bármire mozgósítani.

Kassa: 87 km Miskolctól
Hogy mi köze van ennek a turizmushoz? Röviden: felesleges idegeneket hívni ide és marketingstratégiákról beszélni, ha a város a fentiek miatt folyamatosan leépülő képet mutat. Először rendbe kell rakni a város és a városlakók életét, és utána jöhet a marketing. A háziasszonyok is először kitakarítanak, és aztán hívnak vendégeket.
Nagyjából egybevágott ezzel, amit Nagy Júlia, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója mondott Tokajról: ott az emberek felfogták, hogy saját érdekük, hogy nemcsak rendben tartsák, de csinosítsák is környezetüket.

Szepesvár: 152 km Miskolctól
Akkor térjünk vissza a marketingre. Ha már erről beszélünk, miért nem kérdezzük meg az itt élő, meglepően nagy számú külföldit, hogy nekik mi az érdekes Miskolcban? Valószínű nem ugyanazt mondanák, mint az egy-két napot itt töltő turisták, akik a marketingkiadványokból tájékozódnak. Mondhatjuk, hogy történelmi belváros, Lillafüred, diósgyőri vár stb., de mindegyikből vannak különbek nem is olyan messze tőlünk. (Ezek képeivel és Miskolctól közúton való távolságukkal illusztráltam a bejegyzést.) Még az Európában egyedülállónak hirdetett Barlangfürdő sem egyedülálló.

Szklenófürdő: 201 km Miskolctól
Teljesen egyetértek Drótos Lászlóval, aki a záróbeszédében azt mondta, hogy Miskolcnak a több évszázados ipari öröksége lehetne a turisztikai „húzóterméke”. Ebből tényleg egyedülálló látványosságot lehetne csinálni, viszont semennyire se épít rá a városmarketing. Nyilván azért nem, mert nem illik bele a megszokott fürdő-kastély-várrom-vízpart tematikába.

Selmecbánya: 189 km Miskolctól
Kicsit hosszúra nyúlt a bejegyzésem, de a végére még leírok egy érdekes közjátékot. Az egyik marketingszakember azon lamentált, hogy Miskolcnak szüksége lenne egy erős jelképre. A közönségből sokan (én is) azonnal az avasi kilátót javasolták. Mire az úriember fanyalgó arcot vágott, és azt mondta, hogy az szerinte nem alkalmas modern üzenetnek.
Könyörgöm, mi modern, ha a kilátó nem az? Persze először azt is rendbe kellene tenni, felújítani, az ablakait kicserélni osztatlan üvegezésűre.



Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 28., csütörtök

Az avasi templom tornya

A cím szándékosan félrevezető: most nem a jól ismert, különálló harangtoronyról lesz szó.
Talán nem tudja mindenki, hogy a mai templom helyén már korábban is állt egy templom, aminek volt egy nyugati tornya is. Amikor a mai templomot a XV. század végén felépítették, a régi tornyot nem bontották le, hanem belefoglalták a templomba. Az 1544-es török támadáskor viszont a torony leomlott, maga alá temetve a templom alig fél évszázados hálóboltozatát is.
Viszont a torony alsó része a mai napig sértetlen, a figyelmes szemlélő észre is veheti a templom belsejében.

Először vessünk egy pillantást a templom nyugati homlokzatára:




Nem kell túlzottan nagy szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, hogy a két középső támpillér közötti kis, egyszerű nyílások (ajtó és ablak) mennyire különböznek a templom többi, nagy, díszes nyílásától, pl. a felső képen jobbra látható rózsaablaktól. Ez azért van, mert az a falszakasz a régi torony fala, így a nyílásai a régi torony nyílásai.

Ha bemegyünk a templomba, a régi torony oldalfalát is láthatjuk, ugyanolyan ablakkal, mint a nyugati homlokzaton:




Ezek a képek pedig a toronycsonk belsejében készültek:

  

Fent a padláson gyönyörűen kirajzolódik a régi torony formája:


A XIX. század végén Sztehlo Ottó készített kvalitásos neogótikus terveket a torony visszaépítésére. Az alábbi képeket a megboldogult Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Sztehlo-kiállításán csináltam 2008-ban:







A tervek szépek, mégis azt mondom, hogy jó, hogy nem valósultak meg. Nem azért, mert biztos, hogy nem ilyen volt az eredeti torony (az ortodox műemlékvédőkkel szemben én azt gondolom, hogy a műemlékek is élő épületek, amikhez minden kornak joga van hozzátenni a sajátját, persze bizonyos keretek között), hanem mert közben felépült a templom mellett a ma is látható harangtorony, és a két torony már zavaró lenne. Illetve szerintem maga a templom is jobban néz ki torony nélkül, de ez már a magánvéleményem.

A toronyba a Miskolci Galéria „Miskolc megtalálása”-projektjének keretében jutottunk fel.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 27., szerda

Borsod 2050: Miskolc városmarketing-stratégiájának kérdései

Holnap délután ötkor folytatódik a Borsod 2050-kiállításhoz kapcsolódó műhelybeszélgetések sorozata.

Téma:
MISKOLC VÁROSMARKETING-STRATÉGIÁJÁNAK KÉRDÉSEI 
a város és a régió ipari-műszaki hagyatékának, perspektívájának összefüggésében

Meghívott vendégek:

Bárdos István marketing menedzser –  Szerviz Iroda Utazásszervező Kft.
Kiss László főszerkesztő – Észak-Magyarország
Nagy Júlia ügyvezető igazgató  -  MIDMAR Nonprofit Kft,  a helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment vezetője
Nagy Sándor ügyvezető – Rosvig Reklámügynökség 
Némedi Varga Zoltán ügyvezető igazgató – Miskolci Kulturális Szövetség 
Piskóti István egyetemi tanár – a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézetének vezetője

Moderátor: Kiss Alice szerkesztő-riporter

A helyszín a szokásos: a Miskolci Galéria Rákóczi-háza.
Aki még nem látta volna a kiállítást, az siessen, mert jövő kedden bezár.


Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 26., kedd

Géppuskafészek a Tetemvárban

Régen fotóztunk már géppuskafészket. Pénteken eléggé meglepő helyen, a Tetemvár egyik szokásosan rozoga házának tetején láttam egyet.
Bocs a rossz minőségű fotókért, elég kevés volt a fény, csak telefon volt nálam, és a környék rossz hírére való tekintettel sietve fotóztam. Cserébe van egy kép fentről és lentről is, még ha az utóbbin csak a sziluett látszik is :-)




Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 25., hétfő

Diósgyőr három oldalon

A vár körüli kerítésen vettem észre a vasakból hegesztett Diósgyőr feliratokat. Szerintem ez is már a megőrzendő értékek közé tartozik, jó lenne ha a nagy átalakítások, felújítások után ebből megmaradna valami.

Hátulról a legrozsdásabb

Ez a leghangulatosabb, háttérben a várral

Diósgyőr VÁR Diósgyőr

Nagyon vagány a beforduló VÁR felirat


Ezt látják a legtöbben a sétányról érkezve

A kapu oszlopai kicsit bekavarnak, de így is jól olvasható a felirat


Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 24., vasárnap

Újra a 10 éves bécsi villamosokról

Mi is ajánlottuk azt a programot, amit az MVK Zrt. szervezett (volna) a múlt hétvégén a 10 éve Miskolcon lévő bécsi villamosok tiszteletére. Azért a feltételes mód, mert az időjárás miatt a program akkor elmaradt. Pontosabban nem elmaradt, hanem elhalasztódott, mégpedig két héttel: jövő szombaton (március 30-án) lesz megtartva.
Pontos menetrend az MVK honlapján:
De ez a bejegyzés nem is emiatt íródott, ezt elég lett volna az előző bejegyzés frissítéseként megírni.
Az a három galéria viszont, amiket Walter Mitty osztott meg velünk, külön bejegyzést érdemel. A miskolci-bécsi villamos teljes életútját megtekinthetjük bennük, Bécstől Tiszalúcig. 
(Sajnos Facebook-regisztráció szükséges a megtekintésükhöz.)

Első „bécsi” villamos: Bécs–Miskolc: megérkezés városunkba indulás Bécsből

A „bécsi” villamos 10 éve Miskolcon

A Bécs–Miskolc–Tiszalúc járat: a 187-2-es villamos a tiszalúci óvoda kertjébe került

Kapcsolódó bejegyzések:

Tündérkert-projekt indul Perecesen

A Bányász Kulturális Egyesület szervezésében az Észak-Keleti Átjáró Kulturális Egyesület közreműködésével heteken belül indul Perecesen a Tündérkert-projekt. Az elnevezés fotós, videós és blogos műhelyeket takar, amire korlátozott számban várják középiskolások jelentkezését.
Pontosabban várjuk, ugyanis ősszel egy negyedik, 3D-s modellezéssel foglalkozó műhely is indul, aminek én leszek a vezetője. Szóval aki első kézből meg szeretné tanulni, hogy hogy csináltam ezeket a modelleket, ősszel megteheti:


De addig is javaslom minden középiskolásnak a másik három műhelyt, mindenhol tehetséges, fiatal műhelyvezetők vannak, biztos vagyok benne, hogy jó buli lesz.

További információk, jelentkezési lap letöltése:


Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 19., kedd

Falfirka: Az ember tragédiája, DVTK

Néhány újabb falfirka.
Találjátok ki, hogy ezt hol fotóztuk:


Ezek pedig egyértelműek (köszönet értük Walter Mittynek):





Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 14., csütörtök

A kutya vacsorája

Szombat esti program, jó ügyet támogathatunk vele.


Kapcsolódó bejegyzések:

Programajánló: tíz éves a bécsi villamos Miskolcon

Szinte pontosan két éve írtunk arról, hogy mennyire szeretjük a kettes villamost: magát a szerelvényt és az útvonalát is. Akkor arra hívtuk fel a figyelmeteket, hogy a bécsi villamos az új villamosok érkezésével el fog tűnni Miskolc utcáiról, így minél több fényképet kellene csinálni róla.



Erre (a fényképkészítésre) lesz egy kiváló alkalom most szombaton. Mivel tíz éve jelentek meg Miskolcon a bécsi villamosok, ebből az alkalomból az MVK Zrt. különleges programot szervez:

11:15–11:30 – Gyülekező a Tiszai pályaudvaron (jegyvásárlás)
11:40–12:15 – Telephely külső bejárás
12:15–12:45 – Tiszai pályaudvar – Újgyőri főtér 2 megállással
13:00 – 0-s kör kb 5 megállóval (hidak, gyógyszertár, kitérő)
13:30–13:55 – Újgyőri főtér Felső-Majláth 2–3 megállóval
13:55–14:10 – Felső-Majláthon tartózkodás
14:10–14:35 – Felső-Majláth – Piac delta 2–3 megállóval
14:45–15:15 – Vasgyár – Felső-Majláth 2–3 megállóval
15:30–16:15 – Felső-Majláth – Tiszai pu. 2–3 megállóval

A részvételhez regisztráció szükséges! További részletek és regisztráció:

Mi sajnos nem tudunk ott lenni, de ha valamelyik olvasónk elmegy és küld képeket, azokat nagyon szívesen kitesszük a blogra!

Frissítés: 
Az időjárási helyzet miatt a program elmaradt, új időpontról az MVK Zrt. később ad hírt.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 13., szerda

Borsod 2050: műhelybeszélgetés civilekkel

Holnap délután ötkor a szokott helyen (a Galéria Rákóczi-házában) folytatódik a Borsod 2050-kiállításhoz kapcsolódó rendezvénysorozat.
Íme a program:

Tematikus beszélgetés Miskolc és a régió ipari örökségéről meghívott szakemberek részvételével – a Közép-Európai Ipari Örökség Útja Egyesülettel közös szervezésben

Téma:

Miben és hogyan tudnak közreműködni a helyi civil szervezetek a térség átfogó megújulását, versenyképessége jelentős növelését célzó tervek kialakításában és megvalósításában, mindenekelőtt a gazdag ipari örökség hasznosításával

A beszélgetés felkért résztvevői:

Darázs Richárd – az  Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület elnöke   

Egri Zsuzsa – a  Factory Aréna  KKSK titkára

Tóth Lajos – vállalkozó, Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány egyik létrehozója, aktív támogatója 

Tóth László – egyetemi tanár, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület tudományos titkára

Törő György – okleveles bányamérnök, a OMBKE Borsodi Helyi Szervezet elnöke

Zemlényi Attila – a MŰÚT folyóirat főszerkesztője, a Szépmesterségek Alapítvány képviseletében

Moderátor: 

Drótos László – a volt LKM nyugalmazott vezérigazgatója 

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 12., kedd

A diósgyőri vár és az avasi templom a múltban

Egy Amerikában élő barátomtól kaptam az alábbi képeket. Egy ottani könyvtárban bukkant rájuk, ebben a könyvben:
Borbiró (Bierbauer) Virgil: Hungary from the air. Budapest, Officina. 1937
Miskolc két legfontosabb műemlékét mutatják a levegőből, a könyv megjelenési dátuma szerint valószínűleg az 1930-as években.



Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 11., hétfő

Barokk épületek színezéséről

A megújult minorita templomot szemlélve gondolkodtam el az alábbiakon. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy a barokk templomok homlokzata sárga, a pilaszterek-párkányok pedig valamilyen világosabb színűek: világosabb sárgák, szürkék, vagy ahogy a minoritánál, fehérek. Az én ízlésemnek talán kicsit túl fehérek is.


Na de miért ilyen természetes ez? Mi így szoktuk meg, de valóban ilyen volt a barokk épületek eredeti színe?
Az biztos, hogy minden barokk templom őse, az Il Gesú Rómában nem sárga:


Mondjuk ez lehet, hogy nem jó példa, mert kőburkolatos a homlokzata, míg a sárga barokk templomainknak vakolt.
Érdemes a szerkezeti logikán is elgondolkodni. A pilaszterek és párkányok a teherhordást jelképezik, így az lenne a logikusabb, hogy nekik sötétebb a színük, és nem a semleges falfelületeknek.
Az egyik legkorábbi magyarországi barokk templomon, a nagyszombati jezsuita templomon ennek megfelelően a párkányok kőből készültek, ugyanakkor a szintén teherhordást jelképező pilaszterek már vakolatból (biztos elfogyott a pénz).
Ezen a képen az alsó szint a megszokott sárga-fehér színeket mutatja, felül viszont egységes színűek a szerkezetek (kivéve, ami kőből van):


Szerintem jobb lenne, ha a felső szinten a pilaszterek egy kicsivel sötétebbek lennének, elválva a homlokzat színétől, és közelítve a kőpárkányok színéhez.

A bécsi jezsuita templomon ilyesmit láthatunk:


Tanulmányaim során azzal a szakmai véleménnyel is találkoztam, hogy sok barokk épület eredetileg törtfehér volt, a tagozatok pedig venyigeszürkék.
Egerben készült így több felújítás, pl. maga a líceum is hasonló színeket kapott:


Nekem talán ez tetszik a legjobban. Építészként pedig azt gondolom, hogy ha egy régi épületet újraszínezünk, nem biztos, hogy ahhoz kell ragaszkodni, amit megszoktunk. Egyrészt nem biztos, hogy az volt az épület eredeti színe. De ha sikerül kideríteni az eredeti színt, és az mai szemmel furcsa, akkor nyugodtan lehet mást színt választani. Pl. szerintem a mi barokk templomaink is jól mutatnának az egri líceumhoz hasonló színekben.

A mindszenti templom: sárga falak, halványsárga pilaszterek
Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 8., péntek

Kutyás panaszok

Melyik kutya zavarja jobban a környezetét?
Az, amelyiket kertben tartanak, ki sosem viszik, ezért folyamatosan ugat, összeszarja az udvart, úgy hogy még az utcán is érezni, és néha kiszökik, hogy levezesse a felesleges energiáját?
Az, amelyiket lakásban tartanak, és mindig pórázon hordanak sétálni, így nincs alkalma szocializálódni, az energiáját levezetni, ezért az utcán mindig acsarkodik, és a lakásban mindig ugat?
Vagy az, amelyiket a gazdája naponta kétszer elvisz a közeli parkba, ott elengedi a pórázról, hogy játszhasson a többi kutyával vagy a labdájával, így nyugodt és jól szocializált állat, rendesen le van mozgatva, ezért a lakásban nem tombol, nem rombol és nem vagy alig ugat, és amúgy iskolázott is, különben nem lehetne elengedni?
Na és melyik kutya gazdáját büntetik meg?
A helyi állattartási rendelet szerint ma Miskolcon csak a kijelölt kutyafuttatók területén lehet kutyát elengedni. Erről már írtunk, ezekből elég kevés van, és jópár köztük elhanyagolt kültelki terület. Ez a rendelet így betarthatatlan, újabban a közterület-felügyelők mégis megpróbálják betartatni, mondván, hogy sok a panasz. Úgy tűnik, hogy 23 évvel a kommunizmus után még mindig divat a feljelentősdi. Nekem nincs jobb ötletem, minthogy a „panasztevők” ellen harcoljunk a saját eszközeikkel: tegyünk mi is panaszt a városházánál tömegesen, hogy ha a város megtiltja a kutyák szabadon engedését a közterületeken, akkor biztosítson elegendő számú és minőségű kutyafuttatót.
Amúgy szerintem az lenne a megoldás, amit Amerikában láttam. A kutyáknak vizsgát kellene tenniük, és amelyik kutya ezt letette, azt el lehetne engedni, a többit nem. Erről a vizsgáról a bizonyítványt a kutyasétáltatók kötelesek lennének felmutatni a közterület-felügyelőnek. Mert most az van, hogy néhány bunkó kutyatulajdonos miatt a normálisakat is megbüntetik. Elég vicces, hogy „kutyával való veszélyeztetés” miatt megbüntetnek, mert a végtelenül barátságos, kisméretű, szófogadó kutyámmal póráz nélkül labdázom a parkban.




Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 7., csütörtök

Képajánló: újban a régi

V. Árpád fotóit már korábban a figyelmetekbe ajánlottuk, most pedig ismét néhány érdekes képére hívnánk fel a figyelmeteket: ezeken Árpád régi fotókat montíroz az újakba. 
Az eredmény jól sikerült, hármat ide is átemelünk, de érdemes magát az oldalt is megnézni.




 Kapcsolódó bejegyzések:

2013. március 4., hétfő

Paradox helyzet

A DVTK stadion mögött, az új műfüves pályák mellett vezet az a kis út, ami átvisz egy gyalogos Szinva-hídon a vasgyári kolónia felé. Jobb és bal oldalon ipari épületek betonkerítései, ideális helyek a falfirkákhoz.

A képen szereplő Bonanza Banzai majd húsz éve oszlott fel, a Paradox helyzet pedig nem tudom, hogy politikai üzenet, vagy egy általam nem ismert underground zenekar neve lehetett.






Kapcsolódó bejegyzések: