2011. június 24., péntek

(Tűz)falak és lehetőségeik

Az Avasi Gimnázium diákja voltam, amikor 1990-ben az Alliance Française akkori vezetője meghívására Miskolcra érkezett Morphée francia művész. Két, homlokzatra festett művet ajándékozott a városnak, mindkettő a gimnázium rajz fakultációs diákjainak segítségével készült el.
Az egyik kép az Avasi Gimnázium épületének oldalsó homlokzatát díszíti, két hollót ábrázol, az egyik csőrében pondrót, a másik aranygyűrűt tart. Az allegória állítólag az ép testben ép lélek gondolatát jeleníti meg.
Fotó: Szalax. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Avasi_Gimnázium
A másik az akkori SZOT-székház, ma Rónai Művelődési Központ falára készült, és Az ősidőkből származó Magyarország címet viseli. 2006-ban a festményt a megsemmisülés veszélye fenyegette. A SZOT tulajdonában lévő épület ugyanis úgy cserélt gazdát, hogy nem tettek semmiféle kikötést a freskó megőrzésére, viszont nem kezdeményezték védetté nyilvánítását sem. Az új tulajdonos nem szándékozott megőrizni a freskót, holott az teljesen jó állapotban volt. Az önkormányzat kulturális szakembereivel tárgyalva azonban kompromisszumos megoldás született: „felújította” (átfestette) a festményt (ennek következtében eltűnt a festő aláírása és az évszám), majd a (tiltakozások ellenére) 12 ablakot vágatott rajta. Az eredeti kép kicsinyített másolatát ekkor az Alliance Française-ben helyezték el.
Akkoriban sokat gondolkodtam azon, mennyi lehetőséget rejtenek magukban a nagy, gyakran unalmas és ronda falfelületek, tűzfalak, pl. akár úgy, hogy szép képek megjelenítésére adnak lehetőséget.
Budapest polgárait érthető okokból jobban foglalkoztatja a tűzfalak problematikája. Az Erzsébetvárosban tevékenykedik például az Élő Tűzfalak Budapest Csoport, akik 2010-ben kapcsolódtak az Ocztos István által kiírt nemzetközi pályázathoz, melynek során három erzsébetvárosi tűzfal dekorálására vártak pályaműveket. 4 földrész 12 országából összesen 152 pályázat érkezett be, ezekből kiállítást tartottak az N&n Galériában. 2011. januárjától pedig működik az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítvány, ami együttműködik a VII. kerület önkormányzatával. Remélhetőleg sikerrel.
A Király utca és a Kazinczy utca sarkára 2010 márciusától maguk is terveztek festményt, 2011. április végén viszont a Suppré-Neopaint kreatív ügynökség festőművészeinek alkotása készült el a belváros legnagyobb tűzfalfestményeként. Hogy ennek hátterében milyen okok és érdekek álltak, azt nem tudom, az eredmény azonban így is szép.


Mindenképp érdemes viszont megnézni az Élő Tűzfalak Csoport pályázatának galériáját, nagyszerű ötletek születtek ugyanis az erzsébetvárosi tűzfalak dekorálására, és egyet lehet érteni Ocztos Istvánnal, aki hangsúlyozta, hogy az ötletesen megfestett falak akár olyan turistavonzó látványosságok is lehetnek, mint a romkocsmák.
Lelkes fiatalként magam is így gondolkodtam a miskolci falakról. Miskolcon túl sok szépen dekorált tűzfalat azonban nem ismerek. A Zsolcai kapuban található a Magyar Telekom Gyerek ARC+ nyertes pályaműveivel kifestett tűzfalak egyike (a többi Budapesten, Pécsett, Sopronban és Szombathelyen). Kiss Dorina, Kiss Laura és Hornyák Emese képén kerékpározó gyerekeket látunk: a rajz készítői így gondolkodnak a környezetvédelem egyik lehetséges módjáról. Tanulhatunk tőlük. :-)


A Kaffka Margit Általános és Művészeti Iskola, valamint a Könyves Kálmán Általános Iskola diákjai készítették az Ez az én városom című falfestményt, ami a negyedik Montmartre győztes alkotása volt. Egyszerű, de kedves kép, jól mutat a hatalmas falon, az Uitz Béla utca és a Csengery Gusztáv utca sarkán.


Jópofa a zongorázó kéz a zenepalota hátsó bejáratával szemben. A 2006-os Montmartre első helyezett műve volt.



A boon-on 2007-ben megjelent egy írás Miskolc faliképeiről, itt még említik a Madarász Viktor utca sarkán már akkor is meglehetősen rossz állapotú Peti áll a ház előtt c. sgraffitót. A műfajjal, annak  miskolci megjelenéseivel egy későbbi posztban foglalkozunk majd.
Visszatérve a tűzfalakhoz: jómagam egyébként úgy gondolom, hogy nem igényel minden tűzfal dekorációt. Vannak olyan, önmagukban is szép falak – általában téglatextúrájuk miatt szépek, vagy a felfutó növények miatt –, melyeknek a megőrzése lenne fontos, pl. abban az értelemben is, hogy ne váljanak ízléstelen reklámok hordozófelületévé.
Ilyennek gondolom ennek a miskolci belvárosi (főutcai) háznak a falát, ami szerencsére jó állapotú, és nem éktelenkednek rajta hirdetések.



Ismertek jópofa falfestményeket Miskolcon?
Mely tűzfalak kidekorálását tartanátok jó ötletnek?


Kapcsolódó bejegyzések:

3 megjegyzés:

  1. Juhász-Nagy Balázs2011. június 28. 11:18

    A SZOT-székház Corvin utca felöli oldalán lévő kép homlokzatosítása nagyon elkeserített annak idején. Megértem a megbízót is persze. De kíváncsi lettem voln az építész viselkedésére, ebben a szituációban. Fel merte-e vajon vállalni a vitát a kép megmentéséről. Volt-e olyan alternatíva ami kép eredeti formájában való megmentéséről szólt?

    VálaszTörlés
  2. Érdekes lenne kideríteni. Tudod esetleg, hogy ki volt az építész?

    VálaszTörlés
  3. Ezt nemrég fotóztuk Belgrádban:
    Skadarska
    Egy – már nem működő – sörgyár kb. 100 m hosszú, csupán pici ablakokkal tagolt falát látták el nagyon szellemes, illuzionisztikus falfestéssel.

    VálaszTörlés