(A mai bejegyzéshez ismét egy szakmérnöki házi feladatom szolgáltatta az alapanyagot: egy védett történeti kertről kellett írni. Miskolcon két ilyen van: a Palotaszálló függőkertjei és az egykori pálos kolostor kertje. Az utóbbit választottam.)
A szentléleki pálos kolostort mindenki ismeri, arról azonban kevesen tudnak, hogy Diósgyőrben is volt egy középkori pálos kolostor, ami olyan fontos volt a település számára, hogy a nevét is neki köszönheti. Egész pontosan a pálosok kertészeti tevékenységének: munkájuk nyomán lett Győrből Diós-Győr.
A kolostor és főbb épületei a mai Erdész utca - Köln utca - Árpád út - Hegyalja út által határolt területen voltak.
A kolostort a XIV. század elején alapították. A forrásokból arra lehet következtetni, hogy az épület 1304-ben már állt. A középkorban az uralkodók kedvelték a pálosokat, több adományt, kiváltságot kaptak. Az aranykor 1526-ig tartott, ekkor Serédy Gáspár, Ferdinánd híve feldúlta a kolostort, majd 1549 körül Balassa Zsigmond elpusztította azt. Az újabb – rövid – virágzás a XVIII. században következett be: 1739–1742 között újjáépítették a kolostort, immár barokk stílusban. A kolostor a középkorhoz képest szerényebb lehetőségek között élte életét, míg 1786-ban II. József feloszlatta a rendet. A kolostor és gazdasági épületei ekkor kincstári (erdészeti) kezelésbe kerültek, és jelenleg is az erdészet tulajdonát képezik. 1936-ban, majd 1939-ben az épületet tiszti lakká építették át, egyes részeit lebontották, egyes alapfalakra ráépítettek, így jött létre a mai épület. 1950-ben a kolostortól délre álló melléképületeket a lillafüredi út miatt lebontották. 1973-ban még állt a kolostorkertben a korabeli istálló és a kocsiszín, ma már ezek sincsenek meg. Ugyancsak 1973-ban Czeglédy Ilona vezetésével a panellakótelep építése miatt leletmentő ásatást végeztek a területen, és több, addig nem ismert középkori épület maradványát találták meg. Az idő rövidsége miatt sok kérdésre nem sikerült választ találni, amikor „ideiglenesen” visszatemették a romokat (újabb ásatásra azóta sem került sor).
A kolostor történetéhez az adatokat innen vettem: Joó Tibor – Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor. In A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 2000. 39-76. p. (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez, 8.)
A könyv ugyan 2000-es kiadású, de maga a tanulmány 1973-ban íródott, még a lakótelep építése előtt. Közöl egy térképet is az akkor még meglévő pálos épületekről. Nem tartozott a házi feladat témájához, de kíváncsi voltam, hogy 2011-ben mi van meg ezekből, és milyen állapotban.
|
| Miskolc védett történeti kertjeinek a fele nem látogatható |
Az 1973-ban még meglévő malom, istálló és kocsiszín már nincs meg. Nagyjából az 1973-as állapotában áll a főépület két szárnya (üresen), a gazdasági épület és a Baráthegyalja utcán a pálosok pincéjének lejárata.
Felismerhetetlenségig átépítve, de áll még a pálos kocsma és a présház (előbbi jelenleg is kocsma, így valószínűleg az ország legrégebbi, folyamatosan kocsmaként működő épülete; utóbbi jelentős bővítésen esett át, és jelenleg családi házként funkcionál). Az egykori kereszt alakú pálos pajtának ma csak az egyik szárnya van meg, és lakóépületként funkcionál.
|
|
| Ebben az épületben rejtőzik a pálos borház. Bal oldalon a kerek építmény a pince lejárata. |
|
|
| az ország valószínűleg legrégibb kocsmája méltatlan helyzetben |
A középkori kert helyén ma a református óvoda és udvara van.
Ezeken kívül néhány kerítésfal, a diósgyőri templom melletti Mária-szobor és a közeli Barátok hegyén az elvadult szőlő és gyümölcsöskertek őrzik még a pálosok emlékét.
|
|
| a gyeprács alatt középkori kert rejtőzhet |
|
|
a pálosok Madonnája szeplőtelen fogantatás-szobra a középkori falu plébániatemplománál |
Érdekesség még, hogy a telekhatárok mennyire őrzik a régmúlt idők emlékét. Ha megnézzük egymás mellett a második katonai felmérést és a mai légifotót, nem túl sok hasonlóságot látunk:
Mindjárt más a helyzet, ha a régi térképre a telekhatárokat is feltüntető mai önkormányzati térképet tesszük rá:
Baloldalon, a mai lakótelepen gyönyörűen kirajzolják a telekhatárok a régi temetőt, jobb oldalon pedig a régi térképen látható nagy méretű kertet.
És akkor álmodozzunk egy kicsit, mindenféle realitást nélkülözve.
Láttuk, hogy a pálosok egykoron jelentős szerepet játszottak a környék életében. Több épületük ha felismerhetetlenül is, de ma is áll. Érdemes lenne a diósgyőri pálos örökséget komplexen kezelni, egy egyedülálló kertészeti-szőlészeti vendéglátást építeni rá. Ennek központja a tömegében rekonstruált kolostorépület lehetne. Mivel a barokk korról van több forrás, azt a korszakot lehetne alapul venni, hasonló alaprajzzal és tömeggel, de kortárs építészeti kialakítással. A mai kertet analógiák alapján, a korra utalva, de szintén kortárs eszközökkel lehetne kezelni. A még ma is álló egykori gazdasági épületből újra gazdasági épületet lehetne csinálni, és az együttes részévé kellene tenni újra az óvodakertet. Itt a jellegtelen épület lebontásával és analógiák felhasználásával középkori kolostorkert kialakítása lenne jó.
A lillafüredi út túloldalán az egykori pálos kocsmából újra pálos kocsma kialakítása lenne indokolt. Az épületet alaposan meg kellene kutatni, és a funkcióhoz méltó módon átépíteni.
A komplexum része lehetne a kert- és szőlőművelés helyreállítása a barátok hegyén. Érdemes lenne korabeli szőlő- és gyümölcsfajtákkal kísérletezni, az őriszentpéteri génbankhoz hasonlóan, így talán lehetséges lenne a művelést is modern eszközök nélkül végezni, ami újabb turistalátványosság lehetne. A hegyoldal aljában indokolt lenne a pálos présház eredeti tömegének és funkciójának visszaállítása, ez a pincével kiegészülve ideális helye lehetne szüreti mulatságoknak, de a szüreti szezonon kívül is fogadhatná a pálos borkultúrára kíváncsi vendégeket.
Kapcsolódó bejegyzések:
