Érdekességek Németországból

Utolsó napjához érkezett Németországi tartózkodásunk. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány dolgot, amikről – ezért vagy azért – Miskolc jutott eszünkbe.

Kis-Velence, Wolfenbüttel:

Miskolcon is volt valaha Kis-Velence, a mai Szinva-terasz környékén:

Kép forrása: profila.hu

Abban is hasonlít a két Kis-Velence, hogy az itteninek a hídján is vannak (szerelem)lakatok:

Wolfenbüttelnek is van egy, a Szinvánál csak kicsit nagyobb folyója, az Oker.

Így néz ki a belváros közvetlen közelében:

És így egy kicsit arrébb, egy forgalmas útkereszteződésnél:

Sehol sincs a partján autópálya.

Braunschweigben azt láttuk, hogy milyen, ha egy villamosvonal nem csak a nevében zöld:

És a végére egy apróság: hirdetésekkel ellátott kutyapiszoktartó, kihelyezett zacskókkal. Gondolom a költségeket a hirdetők állják, így mindenki jól jár:

A napokban írta ezt Szily László egy cikkben Svédországról:

„Ápolt gyepen totyogó, szelíd vadludak, fehérre mázolt léckerítések, bicikliző gyerekek, 12-vel hajtó, udvarias autósok, mosolygó gyalogosok, kutya-akadálypályák, csend, mellbevágó jómód, szolid unalom: az ember egy nap után bicikliláncos támadásról ábrándozik a legközelebbi nagymama ellen.”

Hát én nem így vagyok ezzel. Szeretem Miskolcot, de hiányozni fog az itteni nyugodt, rendezett élet, amikor az ember tényleg a feladataira koncentrálhat, és nem veszi el az erejét az idegeskedés a bunkó emberek, a szemét, a rendezetlen környezet és minden egyéb nálunk szokásos dolog miatt.

Kapcsolódó bejegyzések:

• A Szinváról
• Szerelemlakatok
• Kutyavilág Miskolcon

A Szentpéteri kapu címere

Igen, ez volt a múltkori címeres bejegyzésünk feladványának a megfejtése, és ti sikeresen meg is fejtettétek. 

És hogy mit látunk a címeren?

A címer álló, kék színű, háromszögletű katonai pajzs, amelynek mezejében felül nyitott szárnyú, ezüst kapu található, alul pedig egy arany kulcs. A pajzstartó az egyik oldalon zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. A pajzs alatt egy szalagon a városrész neve.

A címer központi motívuma tehát egy kapu. Az út, amely ezen a kapun keresztül vezetett, a Sajó völgyének egyik legjelentősebb mezővárosával, Sajószentpéterrel kötötte össze Miskolcot, illetve azon keresztül a gömöri bányavidékkel és Északnyugat-Magyarországgal, ami felé a miskolci kereskedők tevékenysége is irányult. A címeren a kapu nyitva áll, mert Miskolc a „nyitott kapuk városa”.

Sajószentpéter címere a mezőváros templomának védőszentjét, Szent Péter apostolt ábrázolja. Szent Péter apostolt az európai heraldikai hagyományban egy (vagy két) kulcs szimbolizálja, ez a kulcs motívumának a magyarázata.

Az – akkor még csak – tervezett címer leírása Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlésének 2010. február 11-i jegyzőkönyvéből való. Ezen a közgyűlésen ismertették a terveket, és el is fogadták azokat. Az én fantáziámat viszont az izgatja, hogy kik készítenek címerterveket? Miskolc város önkormányzata kivel/kikkel készíttette el a hiányzó városrészi címereket? És a jegyzőkönyvben – vagy bárhol máshol, pl. a város honlapján – miért nem esik egy szó sem a tervek készítőiről? (A jegyzőkönyv „kutatómunkát végző szakértők”-ként hivatkozik rájuk.) Ti mit tudtok ennek a gyakorlatáról?

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc városrészeinek címerei
• Miskolc címere

Akadálymentes feljáró az egyik új Szinva-hídon

Marci vendégszerzőnk küldte az alábbi képeket a már hónapok óta elkészült, de még át nem adott Szinva-hídról a Petőfi Sándor utca és Malomszög utca kereszteződésében:

Utólag hozzárakott rámpa kis szépséghibával

Remélem, átadáskor azért szemet szúr valami műszaki ellenőrnek, és egy flexkoronggal rendbe rakják.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szinva parti autópálya
• A Szinváról
• Fémdinoszauruszok a Szinvamederben

Téglaépítészet Miskolcon: Görgey utca, Papszer

Múlt héten indítottuk a miskolci téglaépítészetet fotókon bemutató sorozatunkat. Arra kértünk benneteket, hogy ti is küldjetek témába vágó fotókat, így a mai bejegyzés Névtelen kommentelők fotóit közli.

Görgey utca

A Miskolci Városi Könyvtár épülete a Papszer utcán, világosbarna téglával

Ezek az épületek a tégla és a kő (illetve azt utánzó) architektúra kombinálásának szép példái párkányaikkal, nyíláskereteikkel. A Görgey utcai épület nyíláskeretei a barokkot idézik, míg a könyvtárépületé klasszicizálóak.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Téglaépítészet Miskolcon

Miskolc városrészeinek címerei

Miskolc város közgyűlése 2009-ben határozatban döntött arról, hogy a címerrel rendelkező miskolci településrészi önkormányzatok címereinek heraldikai leírását elvégzi, és a címerrel még nem rendelkező településrészi önkormányzatok és Miskolc történelmi részei esetében a címereket kidolgozza. Az anyagok 2010-ben elkészültek, és az érintettek ugyanebben az évben Miskolc Város Napján ünnepélyes keretek között vehették át.

Mi pedig egyesével szemügyre vesszük a címereket, egy új sorozat keretében.

Kedvcsinálónak elsőként egy találós kérdés: melyik városrész címere látható alant? (A szalagból természetesen kiszedtük a városrész nevét.)

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc címere

Téglaépítészet Miskolcon

Kedvenc építőanyagom a tégla. Szerencsére Miskolcon sok szép téglaépület van, az egyszobás munkásháztól kezdve a hatalmas pályaudvarig. Szinte minden városrészben megtalálhatók. Ennek a blognak még az ötlete sem létezett, amikor elhatároztuk, hogy csinálunk egy (több) fotósorozatot ezekről az épületekről.

Nos, ennek most a blog fog helyet adni: új sorozatot indítunk „téglaépítészet Miskolcon” címmel.

Sorozatindításnak összeszedtem néhányat a blogon eddig közölt, téglaépületeket ábrázoló fotókból. A ti dolgotok, hogy kitaláljátok, hogy melyik micsoda, és mit írtunk róla :-) Nem lesz nehéz, főleg, hogy az egyikre rá is van írva, hogy micsoda.

Ha ti is láttok a városban szép téglaépületet és le is fotózzátok, sőt el is külditek, akkor szívesen leközöljük.

Kapcsolódó bejegyzések:

3. Borsod-Miskolci Gőzmalom

5. A kettes villamos
6. A Gömöri pályaudvar

7. A közvágóhíd

8. Kúria a Bedegvölgyben – ingatlanhirdetés

9. Kálváriából szemétdomb

Új épület – málló vakolat

A Régiposta utca egyik új épülete sajnos nem a legjobb arcát mutatja az utca felé.

Afrika Sun vagy inkább Africa Sun?

A felső lakó rosszul járt

Rossz látni, hogy miközben a régi épületek felújítása embertelen összegeket emészt fel, egy új kivitelezés néhány évet sem ér meg hiba nélkül. A kivitelezési hibát nem lehet sokáig titkolni, reméljük, hamar kijavítják, és a javítás nem fog nagyon elütni az eredeti színtől.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Fotók az Avas Szálló udvaráról
• Pusztul az Avas Szálló

Factory fesztivál matiné gyerekekkel

Múlt péntek délután kint jártunk a Factory fesztiválon gyerekekkel, így a koncertek és az ereszd el a hajam buli nekünk elmaradt, de volt helyette egy hangulatos délután.

A Holdam egyesület sátra a Civil utcában További képek

Vihar előtti csend

Traktorgumi barátok

Koncert indul

Kapcsolószekrény-ház elektromos manóknak

Kapcsolódó bejegyzések:

• Factory Fesztivál – Gyár Fesztivál
• Factory fesztivál a falon

A megújult Kossuth utcai templom

Régi olvasóink tudják, hogy a Hadas Építész Kft. egykori munkatársaként én is részt vettem Miskolc egyik legnagyobb templomának megújulásában. Többször is írtunk már a témáról, de egy fotósorozattal a felújított templomról még adósok voltunk.

Eddig :-)

Új elemként jelennek meg a templomon az eddigi nem túl szép csőkorlátos betonlépcsők helyett az új tömbkő előlépcsők:

Amikor bekopogtattam a templom lelkipásztorához, Szabó Sándorhoz, hogy megkérdezzem, hogy csinálhatok-e néhány fotót kívülről, mosolyogva mondta, hogy szerinte menjek be belülre is, mert ilyet még nem láttam. És tényleg:

Az egész templombelső be van állványozva, valami egészen szürreális térélményt nyújtva.

A belső felújításról a Minap.hu tegnapi cikkében olvashattok.

Ahogy Szabó Sándor is elmondta a cikkben, a 200. évfordulót már lekésték: 1808. november 20-án volt, hogy a templom felszentelésére tartott ünnepség alkalmából „az éneklő poétáknak 12 rénes forintot adtak”. De ez legyen a legkevesebb.

Kapcsolódó bejegyzések:

• A Kossuth utcai templom, Miskolc a magasból
• A Kossuth utcai kakas
• A Deszkatemplom

Állatszobrok - újra

Az „Állati” szobrok Miskolcon című bejegyzésünknél a vadaspark szobrai közül akkor csak a mauritiusi dodót illusztráltuk, most azonban továbbiakat is bemutatunk.

Az ivókútként funkcionáló elefántot:

A valaha ivókútnak készült fókát:

Az óriásalkát:

A rodriguezi örvös arapapagájt és a szélescsőrű papagájt: 

Valamint a mauritiusi dodót is megörökítettük saját fotón:

Jártunk ezen kívül Lillafüreden, a Lutra szobránál:

Kapcsolódó bejegyzések:

• „Állati” szobrok Miskolcon

A felújított kisvasútállomás belülről

Írtunk korábban a megújult lillafüredi kisvasútállomásról. Sajnos akkor belülről nem tudtuk megnézni az épületet, mert ahogy megtudtuk, nem volt, aki működtesse a kiállítást.

Múlt hónapban újra arra jártunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy már megoldódott a kérdés, így most itt a bejegyzés épület belsejéről és a kiállításról.

A földszint a kisvasutaké. A kiállítás rendezői zseniális módon használták ki az új acéllépcső alatti holtteret: egy vonatot építettek be oda, a gyerekek legnagyobb örömére.

  

      

Ugyanitt, az egykori utascsarnokban kapott helyet egy terepasztal is.

Hátrébb a LÁEV (és nem "láév", ahogy sokan mondják-írják) történetével és a vonalán lévő látnivalókkal, és az ország többi kisvasútjával ismerkedhetünk meg.

Szerencsére a gyerekekről itt sem feledkeztek meg:

Az emeleten (ami néhány emeleti fal kibontásával galériává vált) a bükki kultúrát bemutató kiállítás van, többek között egy életnagyságú ősemberrel:

Különösen tetszett a leletfogdosó, sosem gondoltam, hogy egy szakóca ilyen éles, vagy egy bronzkard ilyen nehéz:

Összességében úgy látom, hogy jól sikerült mind a felújítás, mind a kiállítás. Az emelet galériásításával egy elég nagyvonalú teret sikerült kialakítani, amit aztán a kiállítások berendezői sikeresen töltöttek meg élettel.

Kapcsolódó bejegyzések:

• A lillafüredi kisvasútállomás
• Gépek a szabadban: Újmassa
• Kohászati Múzeum, Felsőhámor