Gyors választ kaptunk a kutyáktól elzárt területekről
feltett kérdéseinkre az önkormányzattól, amit most megosztunk veletek.
Ha jól értelmezem tehát a választ, a táblák kihelyezése rendben van, ugyanis semmilyen városi közhasznú zöldterületre (parkba, stb.) nem vihetem be a kutyámat, még pórázon sem. Vagyis sétálhatok vele nem zöldterület jellegű közterületen pórázon, valamint futtathatom a kutyát a kijelölt kutyafuttatókon. Ez Miskolcon szám szerint 16 területet jelent, melyeket a Google Maps-re helyezve jelenítettünk meg.
A területek megjelölése nem teljesen pontos, ugyanis komoly helyismeret kellene az ilyen kitételek értelmezéséhez: „a mesterséges földsáv (szánkópálya)”, vagy jövőbelátás („A Medinkás dűlő leendő Arborétum kerítésszakasza”), vagy legalábbis helyrajzi számokkal ellátott önkormányzati térkép, ami természetesen minden háztartásban megtalálható...
De nem is kell nagyon elmélyedni a térkép tanulmányozásában, hogy nyilvánvalóvá váljék, számos miskolci kutyatulajdonosnak elég nagy távolságot kellene megtennie, ha legálisan zöld területen akarná futtatni (vagy csak úgy pórázon sétáltatni!) a kutyáját.
Nézzük meg például az avasi lakótelepen élőket. Nagyon sok kutyatartó él az Avason, értelemszerűen elsősorban lakásban. A lakásban tartott kutyák naponta 3–4 sétát igényelnek. Ebből legalább 2 olyan séta, ami kellően lemozgatja, lefárasztja a kutyát: ez fontos az állat nyugalma, egészsége érdekében is, olyan természetes igényéről van szó, aminek kielégítése nélkül a házikedvenc sokszor problémás, nehezen kezelhető kutyává válik, tehát a kutya mozgatása, lefárasztása nemcsak a gazda, hanem a tágabb közösség érdeke is. Egy mozgékonyabb (és nem feltétlenül nagy testű!) kutya hatékony lemozgatása bajosan képzelhető el úgy, hogy pórázon körbe-körbe sétál a gazdájával a panelházak között. Szaladgálásra van szüksége, és különösen a fajtársaival való találkozásra, játékra, ami biztosíthatja azt is, hogy jól szocializált, a többi kutyát is barátsággal kezelő állat maradjon, ne olyan, aki a póráz végén őrjöng, ha másik ebet lát. Most képzeljük el, hogy az önkormányzat rendelete szerint az avasi kutyákat a Mendikás dűlőre, a Király utcába vagy az Egyetemváros környékére lehetne vinni futtatni. Vajon mennyire életszerű elvárás az, hogy naponta legalább kétszer ilyen távolságba hordják a gazdik a kutyákat? Sok kutya a dolgát csak a füvön végzi el. Jobb is, ha a kutyapisi-tócsa nem a járda közepén éktelenkedik, hogy minél többen belelépjünk. (Ugye míg a kutyagumi felszedhető és fel is szedendő, addig a kutyapisivel a legnagyobb jóindulat mellett sem lehet túl sok mindent kezdeni.) A rendelet szerint azonban a kutyával nem léphetek semmiféle közhasznú zöldterületre, még egy kisebb utcasarki fűcsomóra sem, tehát a rendelet, ha a kutyatulajdonosok betartatnák, többek között azt eredményezné, hogy a kutyapisi-tócsák a járdán megszaporodnának. Egyéb káros hatásáról most nem is írnék.
A kutyatulajdonosok persze érthető módon nem tartják magukat az rendeletben előírtakhoz. Nem tartják, mert ez egyszerűen kivitelezhetetlen, betarthatatlan.
A következőkben megnézzük majd, hogy a kutyafuttatásra kijelölt területek milyen állapotban vannak, mennyire alkalmasak vagy alkalmatlanok a célra.
Kapcsolódó bejegyzések:
