A szerkesztőség külföldi tartózkodása miatt november hónapban nem lesznek naponta bejegyzések, de azért igyekszünk heti két–három alkalommal jelentkezni.
Decemberben visszatérünk a régi kerékvágásba.
Addig is köszönjük a türelmet!
2012. november 4., vasárnap
2012. október 30., kedd
Miskolci kapuk – olvasónktól
Ismét levél érkezett kedves olvasónktól, V. Árpádtól, aki a blogot nézegetve kapott kedvet egy Kossuth utcai kapukat ábrázoló fotó-összeállításhoz.
Elküldte, mi pedig örömmel közzétesszük.
Köszönjük!
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. október 29., hétfő
Programajánló: Miskolci képek, Miskolc-kép II.
Egy holnapi programra hívjuk fel a figyelmeteket.
A Miskolci Galéria immár második alkalommal – a múlt évben megrendezett „Miskolci képek, Miskolc-kép I. Fotográfia és emlékezet” című szakmai vita folytatásaként – műhelybeszélgetést szervez, hogy egy asztal köré ültesse a különféle tudományterületeken dolgozó, s a maguk eszközeivel városunk közelmúltjával foglalkozó szakembereket.
A találkozón és az eszmecserén túl a műhelybeszélgetés célja egy olyan közösségi emlékezeti tér megvalósításáról való elgondolkodás, amely tér a személyes és családi emlékezet felől közelítene a múlt felé, annak két-három generációnyi időintervallumát fogná át. Ez az elképzelés a várost kevésbé földrajzi egységként, sokkal inkább az együtt lakók közösségeként, tehát társadalmaként fogja fel. Az így elgondolt tér az ismerőstől tartana az ismeretlen felé, azaz a jelenből visszafelé a haladva ismertetné meg a látogatót a város múltjával, a lakosok hétköznapjaira, életmódjára, kultúrájára koncentrálna.
A program:
10:00
Bodovics Éva Judit: Papírra vetett katasztrófa. Az 1878-as miskolci árvíz narratívája és emlékezete a hazai sajtóban
Bereczki Zoltán: A diósgyőri vasgyár építéstörténete régió és társadalom tükrében. A kutatás problémái, lehetséges eredményei
Dobák Judit: Rozsdás vidék - A kohászat térségi hatásainak és területi fejlődésben játszott szerepének időbeli változásai
Vita, kávészünet
12:00
Marozsán Zsolt: A miskolci társadalmi-gazdasági fejlődés indukálta építészeti tevékenység Menner László pályájában (1927–1968)
Fáy Ádám: Az Acélváros kutatás – A Célváros képeskönyv
Darázs Richárd: Perecesi kutatások
Vita, ebédszünet
14:00
Iván Eszter: Földvári Rudolf Borsod megyei első titkár 1956-os tevékenysége és pere
Kapusi Krisztián: Privát félmúlt Miskolcon: egy „családtörténeti képregénysorozat” koncepciója
Kunt Gergely: Elveszíthető-e a múlt?
16:00
KEREKASZTAL
Kérdések és források Miskolc huszadik századi múltjának újragondolásához. Résztvevői a műhelybeszélgetés előadói és meghívott vendégek.
A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!
2012. október 27., szombat
Képajánló: V. Árpád fotói
Mi alkalmanként olyan bírálatot kapunk, hogy túl kritikusak vagyunk, sokszor adunk hangot Miskolccal szembeni elégedetlenségünknek. Ez így van sajnos, mentségünkre szolgáljon, hogy a jobbító szándék vezérel.
Most azonban V. Árpád képeit ajánljuk a figyelmetekbe, akinek a képeiről kritika helyett a város iránti szeretet sugárzik, mi is nagy örömmel nézegettük őket.
Árpád már lassan egy éve küldte nekünk a levelet, amelyben figyelmünkbe ajánlotta a fényképeit, és azt írta, nyugodtan használhatjuk őket. Sajnos a sok munkában elfelejtkeztünk az ajánlatáról, ezért elnézést kérünk, most azonban pótoljuk a mulasztásunkat, és figyelmetekbe ajánljuk a fotókat.
Ilyeneket és hasonlóan szépeket:
 |
| Miskolci miniatűrök (Nyári Színház kapujának részlete) |
 |
| Avasi kilátó a belvárosból |
 |
| Avasi kilátóhoz vezető lépcső. Tavasz, nyár ... tél |
 |
| Elhagyott pince a Nagy-Avason |
 |
| Színház főbejárat |
 |
| Avas pasztell színekben |
Itt találjátok Árpád fotós oldalát:
Köszönjük!
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. október 25., csütörtök
Nem bántja a szemét?
Ezeket a képeket tegnap lőttem az egyik villamosmegálló virágládájáról.
Nézzük, mit tartalmaz.
Papírzsebkendő, cigicsikk megszámlálhatatlan mennyiségben, papírfecnik, csokis papírok és még egy kiflivég is.
Nem túl jól látható, ezért külön felhívom a figyelmet arra, hogy nagyjából a kép közepén egy véres sebkötöző géz is található. Persze, ennek is itt van a helye.
Hogyan lehet visszaszorítani az utcai szemetelést? Térfigyelő kamerákat kell kihelyezni? (Májusban a Minap cikkezett a megállókban történt rongálásokról, és akkor arról olvastunk: hamarosan kikerülnek a térfigyelő kamerák.) Büntetni kell? Figyelemfelhívó plakátokat gyártani? Több szemetest elhelyezni a köztereken?
De vajon hány évtized kell ahhoz, hogy egy egész nemzet mentalitása, hozzáállása megváltozzék?
Vajon mit várhatunk a köztereken, ha azt látjuk, hogy a fiatal generáció iskolába menet problémázás nélkül dobálja be a szemetet az előkertekbe? Mit várhatunk akkor, amikor a szomszédunk lelkifurdalás nélkül hajítja át a cigicsikkeket az udvarunkra?
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. október 24., szerda
Az építményszerű szobrokról/emlékművekről
Október 23. kapcsán jelent meg egy írás a Civilera oldalán a Hősök terén álló hősi emlékműről. Röviden: nem igazán tetszik a cikkírónak az alkotás. Nagyjából én is egyetértek vele, és még egy dolgot hozzátennék, amit ő nem említ. Nekem a legnagyobb bajom az az emlékművel, hogy gyakorlatilag egy hatalmas építmény, ami agyonnyomja a teret. Olyan, mintha a szobrász bele se gondolt volna, hogy nem egy hegytetőn vagy egy mezőn lesz elhelyezve, hanem egy városi téren, amihez egyáltalán nem illik a léptéke.
Ugyanez a problémám a városház téri Széchenyi-szoborral. Gyakorlatilag az sem szobor, hanem épület, és mit keres egy épület egy tér közepén? Ráadásul egy olyan épület, aminek határozott irányultsága van, így a tér egy része felé a hátát fordítja. Valószínű az lehet ennek az oka, hogy itt sem az adott helyre tervezték a szobrot, szóval előbb volt kész, minthogy kitalálták volna, hogy hová tegyék.
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. október 19., péntek
Városrészek címerei: Selyemrét
Régen nem írtunk a címereinkről, most folytatjuk a sorozatot.
A „Selyemrét” történeti név, bizonyára az itteni kaszálók és rétek jó minőségére utal. Később épült ki a lakótelep, központjában a Szent István tiszteletére szentelt templommal. Ma leginkább a Selyemréti Strandfürdőről (korábban Augusztus 20., még korábban Villanytelepi Strand) híres.
Címere álló, zölddel és arannyal hasított katonai pajzs, zöld mezejében arany kettős kereszt, arany mezejében kék-ezüst forrás lebeg. A pajzstartó az egyik oldalon
zöld tölgyfaág arany termésekkel, a másik oldalon zöld olajág ezüst termésekkel. A pajzs alatti szalagon a városrész neve olvasható.
A zöld szín a terület nevére utal. A kettős kereszt (vagy apostoli kereszt) a Szent István tiszteletére szentelt templomra emlékeztet, aki térítő (apostoli) tevékenysége elismeréséül ilyen keresztet kapott a pápától. A forrás szimbóluma természetesen a fürdőre utal. A címertartó tölgyfaág a fizikai-természeti értékeket, az olajág pedig a közösséget fenntartó szellemi értékeket jelképezi.
Kapcsolódó bejegyzések:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)