A régi olvasóink emlékezhetnek rá, hogy
egyszer megnéztük, hogy milyen miskolci épületek szerepelnek az egyik legjobb összefoglaló jellegű
könyvben a magyarországi építészet történetéről.
Emlékeztetőül: a könyv öt épületet említ, a diósgyőri várat, az avasi templomot, az egyetemi fűtőművet, a Miskolci Egyetem első két ütemét és a Kazinczy utcai zsinagógát.
Idézek a cikkből:
„a zsinagóga évekig beázott, tetőszerkezetét önerőből felújították. A fából készült tartószerkezet korhadásnak indult, a női karzat pár éve beszakadt, ezért azt már lezárták. Az acélpillérek rozsdásodnak, nemrég pedig kiesett az egyik kovácsoltvas ablak is.”
Amikor a zsinagóga épült (a XIX. század közepén), a vas mint tartószerkezet viszonylag újnak számított az építészetben. (Korábban inkább csak ipari és közlekedési épületek használták ezt az anyagot tartószerkezetként.) Az építeszettörténeti könyvek általában
Henri Labrouste könyvtárépületeit szokták példának hozni a vas megjelenésére a nagy városi középületekben. A francia nemzeti könyvtár egyik különösen szép olvasótermét ma egyenesen
Salle Labrouste-nak hívják az építész után.
Így néz ki:
Labrouste világhírű könyvtárépületei a XIX. század közepén épültek. (A Sainte-Geneviève 1843-tól 50-ig, a Salle Labrouste 1862-től 68-ig.)
A mi összedőlni készülő zsinagógánk pedig 1863-ban lett kész, ráadásul (ahogy a Minap cikkéből megtudtam), a vasszerkezete helyben, Hámorban készült.
Itt egy belső kép róla a Minap cikkéből, csak az összehasonlítás kedvéért:
Egy építész kollégám mondta 2010-ben, hogy nagyjából minden politikus egyforma gazember, de ő mégis kicsit jobban örülne a jobboldal győzelmének, mert akkor több pénz jutna templomok rendbehozatalára.
Egy
444-stílusú infografikával szeretném kommentálni ezt a véleményt:
 |
| Egy kis magyarázat: a Minap cikke szerint az épület „megerősítéséhez több millió forintra lenne szükség, alábetonozással meg lehetne állítani az épület pusztulását”. Ezért szerepeltettem a diagramon 10 milliót, a teljes felújítás valószínű ennek a többszöröse lenne. Képzeljétek el mondjuk, hogy a bal oldali „oszlop” tízszer ilyen magas. |
Nem politizálni szeretnék, csak tudtommal az ország mindenkori kormányának alkotmányos kötelessége kulturális örökségünk védelme és megőrzése az eljövendő generációk számára. Persze lehet, hogy rosszul tudom, és mégse így van, akkor viszont az elég nagy a baj.
Kapcsolódó bejegyzések:
