2012. július 13., péntek

Miskolc a rádiózásban

R. Nagy Józseftől kaptuk az alábbi nagyon érdekes anyagot, köszönte érte!

1. A múltban Miskolc neve számos rádiókészülék skáláján is szerepelt. Az 1,25 kW-os miskolci rádióállomást 1933. május 28-án avatták fel, mely kezdetben a 209,8 m-es, nagyjából fél évvel későbbtől pedig a 208,6 m-es hullámhosszon dolgozott. 

A miskolci adó 1933-ban

A rádiók skálaüvegein ettől az időponttól kezdve, nagyjából tizenkét éven keresztül jelent meg Miskolc neve. Ha a skála tartalmazza Miskolcot, könnyű azon megtalálni, hiszen a középhullámú sávban átellenben mindig Budapest I. (a későbbi Kossuth adó) található. Nem volt általános gyakorlat a kis miskolci adó megnevezése, még a magyar gyártású készülékeken is ritka. Ami azonban még különösebb, az Miskolc nevének változatos írásmódja. Ehhez tudni kell, hogy az 1922-es „A magyar helyesírás szabályai” kiadvány hivatalossá tette az addig is terjedő gyakorlatot, azaz Miskolc nevének cz helyett c-vel történő írását. Ezt az írásmódot követték a magyar gyártmányok (az alábbi képen látható EKA készülék skálája).


Ezen túl azonban hatalmas a keveredés. Az angol Marconi, a cseh REL, de akár egyes francia készülékeken is (közvetlenül a Tour Eiffel adó alatt) a régies, cz-s Miskolc megnevezés található. A tallinni Rammul rádiógyár c-vel, míg a sok nemzeti leányvállalattal rendelkező Philips gyár egy évadon belül is vegyesen írt. Egyik 1938-as készülékén (Philips 114A) cz-vel, míg a másikon (Philips 628B) c-vel. A legfurcsább azonban annak a francia készüléknek a skálája, ahol a város neve nagyvonalúan Miskolcs.  


Marconi 272

REL-Atlantic

francia készülék

Rammul Tallinn

Philips 114A

Philips 628B

Miskolcs

2. Kevesek számára ismert, hogy Miskolc nevét egy bolgár gyártású rádiókészülék, pontosabban lemezjátszós rádiókészülék is viselte. Előzetesen jó tudni, hogy az 1960-as évek elején a KGST országok megállapodása értelmében Magyarországgal szemben Bulgária kapta meg a rádiógyártás lehetőségét. Ekkor az Orion gyár mérnökei által kifejlesztett technológiákat, köztük a sikeres Pacsirta készülék dokumentációit is átadták a bolgár rádióipari szakembereknek. Ennek alapján építették azokat a készülékeket, amelyek az 1960-as években megjelentek a magyar rádiópiacon. Az Orion a Terta gyárral együtt abbahagyta a rádiógyártást, a székesfehérvári Videoton azonban (mely akkoriban még Vadásztölténygyár, illetve később Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára néven termelt) különféle kiskapuk megtalálásával meg tudta tartani rádiógyártási profilját. A Magyarországra szánt bolgár Elprom készülékek első szériája magyar feliratozással készült, magyar városok neveit kapták. Legelsőként a Pacsirtából továbbfejlesztett Budapest, majd később a Szeged zeneszekrény, a Pécs, és a lemezjátszós Miskolc rádió. A Miskolcok, négyhullámsávos, URH-s készülékek, meggyőző, 2W-os kimenő teljesítménnyel, tekintélyes méretekkel: 65*41*35 cm-es dobozzal, 16 kilogrammos súllyal. A Miskolc meglehetősen ritka készülék, magas ára miatt kevesen vásárolták, így kevés is maradt az utókorra.









Kapcsolódó bejegyzések:

1 megjegyzés: