2013. március 1., péntek

Rejtett értékek: a Görgey-villa

Ez a ház a szó szoros értelmében rejtett: egy nem túl jól sikerült modern ház takarja el az utca felől. Már régóta akartam róla írni, és most, hogy megláttam a minap.hu-n, hogy milyen volt az a rész korábban, elmentem és csináltam pár fotót, hogy megszülessen ez a bejegyzés.





Siess Győző tervezte, 1903-ban épült Görgey Artúr egyik leszármazottjának. Sokat elmond korunkról, hogy az egykor reprezentatív villa ma egy társasház mögött szorong. Jó lehet a faverandáról az új négyemeletes ház hátsó homlokzatát nézni a Népkert helyett. De ha nem lenne ott a társasház, akkor se lenne sokkal jobb a helyzet a 2x2 sávos út miatt.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 28., csütörtök

Kiürített házak a Szemere utcán

A napokban vettem észre, hogy az Avas Szállóhoz hasonló viszonyok kezdenek kialakulni a Szemere utcán is, ahol két szép régi lakóépület van kiürítve és omlásveszély miatt elkerítve:







Valószínűleg a folyamatos karbantartás hiánya miatt annyira lepusztultak, hogy lakhatatlanná váltak, így kiürítették őket. Mivel tudjuk, hogy az üresen álló házak nagyon gyorsan még jobban lepusztulnak, nem jósolunk nagy jövőt ennek a két háznak, pedig ezek annak a tömbnek az utolsó megmaradt régi épületei.
Ez a fotó jutott eszembe róluk, amit még 2007-ben csináltam Budapesten, a Józsefvárosban:


Ott azóta ez van: www.corvinsetany.hu
Nem lenne jó, ha a kevés megmaradt régi ház Miskolcon az ingatlanfejlesztés áldozatául esne.

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 27., szerda

Borsod 2050: a miskolci egyetem oktatói és hallgatói szólalnak meg

Február 28, csütörtök 17 óra: MŰHELYBESZÉLGETÉS – 5.

Tematikus beszélgetés-sorozat a Miskolci Galéria és Közép-Európai Ipari Örökség Útja Egyesület közös szervezésében  a régió és Miskolc ipari örökségéről a BORSOD 2050 című kiállításhoz

Téma: 
A miskolci egyetem oktatóinak és hallgatóinak ajánlása a térség barnamezős területeinek értékesítésére, az egykor ott tevékenykedő ipari- és bányaüzemek szellemi, tárgyi hagyatékának védelmére és hasznosítására (kiemelten a miskolci és ózdi ipari tájakat)

A beszélgetés felkért résztvevői:
Dr. Deák Csaba – egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet 
Dr. Illés Béla – a ME Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja
Dr. Szabó Tamás – a Robert Bosch Mehatronikai Tanszék vezetője
Dr. Szakály Dezső – a ME Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet tanszékvezetője
Tajthy Krisztina – az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter vezetője


Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 26., kedd

Legálisan lehet a főutcán biciklizni

Nem tudom, mikor kerültek ki ezek a táblák, ill. lámpák, én tegnap vettem őket észre, és nagyon megörültem nekik:


Sok biciklissel ellentétben én szeretem betartani a szabályokat, így eddig elkerültem a főutcát. Amikor dolgom akadt ott, mindig kerülővel, hátulról közelítettem.
Ma viszont vidáman megelőztem a villamossínen előttem araszoló rendőrautót. :-)

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 25., hétfő

Városrészek címerei: Szirma

Múlt heti utolsó bejegyzésünk Szirmához kapcsolódott, így most a városrészek címerei sorozatban Szirmával folytatjuk.
Mivel Szirma részönkormányzatnak 2002-ben elkészült a címere, így 2010-ben csak ennek újrafestésére került sor.


A háromszögletű, kékszínű katonai pajzs két oldalán egy-egy hullámos ezüst cölöp áll, mely a Szinvára és a Hejőre emlékeztet, a pajzs mezejében felül ezüst latin kereszt lebeg (a katolikus egyház szimbólumaként), alul pedig ezüst pelikán, mely vérével táplálja fiókáit, és a református egyházra utal, amely ezt a címerképet használta 19. századi pecsétjén. A pajzson kék-ezüst tekercs, rajta oromdíszként növekvő, vörös színű rák, ollói közt virágkoszorúval. A rák a Szirmay családra utal, amely nemcsak a település, hanem a megye életében is fontos szerepet játszott, és a településről nevezte magát. A pajzstartó arany búzakalász, ill. arany pálmalevél, ezek az emberi munkára és a szellemi értékekre emlékeztetnek. A pajzs alatt szalag lebeg SZIRMA felirattal. 


Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 22., péntek

Egy eltűnt Lajta Béla-épület Szirmán

Lajta Béla a századforduló egyik legnagyobb nevű építésze volt. Épületei közül valószínűleg mindenki ismeri az Új Színházat (az egykori Parisiana-mulatót), ha máshonnan nem, hát a hírekből.

Az egykori Parisiana-mulató. Forrás: Wikipédia
Szintén híres és nagyon jól sikerült épülete a Vakok Tanintézete, szintén Budapesten:

Forrás: Wikipédia

Nemrég Kapusi Krisztián történésztől megtudtam, hogy a mai Miskolc területén is volt egy épülete, nem is kicsi, és nem is akárkivel tervezte: Lechner Ödön volt a társalkotó.

Klein Mór kastélya 1903 körül épült Szirmán. A zentai tűzoltóság mellett ez volt Lajta lechneri korszakának legmonumentálisabb épülete. Nagy park is tartozott hozzá.

A park felőli homlokzat. Forrás: Lajta Béla Virtuális Archívum

Ami igazán megdöbbentő, az az, hogy ma már nyoma sincs, még azt se tudjuk, hogy pontosan hol állt, pedig több kutató próbálta már kideríteni. Szerintem idős, tősgyökeres szirmaiak még biztos meg tudják mondani, hogy hol volt.
Nincs köztetek ilyen?

Kapcsolódó bejegyzések:

2013. február 21., csütörtök

Mások szemével: Miskolc a mi Detroitunk

Az év elején indult új blogplatformon, a magyarul elég viccesen hangzó Kinján egyre jobb magyar tartalmak vannak.
Itt találtam egy érdekes írást Petrány Mátétól, ahol Miskolc van Detroittal párhuzamba állítva egy amerikai cikk apropóján.

Forrás: jalopnik.com

Egy-két kiemelés tőlem, de nézzétek meg az eredetit is:
„Valóban, a rendszerváltás legnagyobb vesztesein röhögni kurva sportszerű. Egy városon, amit kétszázezer lakos fölé pumpált a piactól független szocialista gazdasági modell, hogy aztán a kilencvenes években szétlophassa a hirtelen leállított üzemeket privatizálás címén bárki, aki épp arra jár. Modernizáció helyett munkanélküliség egy szellemvárosban, aminél lassan már Pécs is nagyobb lesz.”
„Persze nem érdekel, hisz az életben nem költözöm vissza. Kinőttem, és nincs is értelme. Csak azt nem felejtem el, hogy ezt az országot még mindig részben az tartja egyben, amit Miskolc termelt ki magából százötven év alatt. Meg Ózd, ha már a mélyszegénység mappát kapargatom. És egy darabig az is fogja, mert ha jól hallom, a Dunaferr is köhécsel, külföldi acélt venni meg ilyen múlttal azért elég ciki. És drága is, szóval még marad a diósgyőri.”
Erről a Miskolc–Detroit párhuzamról már mi is írtunk korábban: Funkciójukat vesztett épületek esélyei.
Érdekes, hogy a hasonlóan nagyon erős acélipari háttérrel rendelkező Pittsburgh, melynek a lakossága szinte megfeleződött az acélipar összeomlása után, most egyike Amerika egyik legélhetőbb városainak: America's Most Liveable Cities. 
Szeretnék egyszer egy „Miskolc a mi Pittsburgh-ünk” bejegyzést is írni.

Kapcsolódó bejegyzések: