Kúria a Bedegvölgyben – ingatlanhirdetés

Félreértés ne essék: nem reklámozunk. Hanem inkább elcsodálkozunk, hogy íme egy épület, ami fénykorában nagyon szép lehetett, és amit nem is ismerünk. És eladó.
http://www.maximalingatlan.hu/ingatlan.php?ingatlanid=686&cs=4&cs2=-&hcs=2&ar=-&from=1

Nagyobb térképre váltás

Ha lenne ennyi pénzem, már ott laknék. Ami viszont elkeserít: a tény, hogy az ingatlanhirdetésben azt hangsúlyozzák, hogy az épület nincs műemléki védettség alatt, elég szimptomatikus. Nálunk ezzel lehet az ingatlant jobban eladni. Aztán majd a vevő lebontja, és "igényes" lakóparkot épít ide. Akkor majd újra sírok, hogy mért nem vagyok milliomos... (Egyébként tudom, miért nem vagyok, ez inkább költői kérdés volt...)

(A bejegyzést többek közt az Urbanista-blog ingatlansaláta rovata is ihlette.)

Hogyan kell könnyen és gyorsan elcsúfítani egy egyébként elég jól sikerült épületet

Megint dühöngök.

Azt gondolom, a Búza téri piac épületének felújítása-bővítése egészen jól sikerült (Csikós Mihály tervei alapján: http://csikos.hu/index.php?id=3&galeria_id=79&kategoria_id=3). Aztán beköltöztek az épületbe a különféle kereskedelmi cégek, elkezdték kialakítani "igényes" portáljaikat. A látvány pedig egyre siralmasabb lett. A földszinti üzletek, pékségek egységes üvegportáljai akár csinos, hangulatos boltokat is határolhatnának – de a különféle matricák, ragaszok gondoskodtak róla, hogy ez ne így legyen. 

Még nagyobb döbbenettel vettem észre, hogy a főbejárat portáljába sikerült ezt a műanyag függönyt felszerelni. Gratulálok hozzá.

Árulja már el valaki: mért nem lehet egy piac igényes? Persze tudom, a buszállomás eleve megadja az alaphangulatot a környéken, de attól még nem kell törvényszerűen minden környező építményt az igénytelenségbe süllyeszteni.

A kettes villamos

Amikor még általános iskolás koromban Bécsben jártunk a családdal, nagyon tetszettek az ottani villamosok (másra nagyon nem is emlékszem :-) Így nagyon örültem, amikor 2002-ben a miskolci közlekedési vállalat (MVK Zrt.) használt bécsi villamosokat vásárolt.

A típus hivatalos neve SGP E1, első példányaikat 1966-ban állították forgalomba Bécsben. Miskolc a villamosokon kívül C3 jelű pótkocsikat is vásárolt (amelyek a kelet-európai körülmények között nem ideálisak, ugyanis eléggé megkönnyítik a potyázók dolgát). Jelenleg az MVK Zrt-nek 16 ilyen villamosa van, átlagéletkoruk 41,5 év.

Nemcsak a villamosok szépek, hanem a vonal is, amin közlekednek. A 2-es vonal a Tiszai pályaudvarról megy a Vasgyárba, 1906 óta működik. A villamosfotósok kedvenc témája, ahogy a kis gömbölyded villamos a piros téglás házak között kanyarog, a Sándy Gyula által tervezett evangélikus templom előtt megáll, a zöld rácsoshídon átmegy a Szinván (sajnos az egyik rácsoshidat mára óriásplakátok borítják).

Ennek a villamosromantikának a napjai meg vannak számlálva. A Zöld Nyíl projekt keretében két éven belül lecserélik a bécsi villamosokat (is). Biztos nagyon szuperek lesznek az újak is, de én nagyon sajnálom a kis pirosakat. Remélem, eltesz belőlük néhányat a közlekedései vállalat különleges alkalmakra. Addig is igyekszem én is minél több fotót készíteni róluk (bár nem vagyok villamosfotós).

Forrás, további olvasnivaló:

http://hu.wikipedia.org/wiki/SGP_E1

http://villamosok.hu/hamster/e1/e1-tort3.html#becsivillamosokMiskolcon

http://www.minap.hu/news.php?extend.35074

A Deszkatemplom

A tetemvári Deszkatemplom története nem a jelenlegi épülettel kezdődött. Ugyanezen a helyen már valószínűleg 1637-ben is állt egy templom. Pontosan nem tudjuk, hogy milyen volt, de minden bizonnyal az építőanyaga annak is zömmel fa lehetett. A második templomot 1724-ben építették, szintén fából. Ezt már deszka templomnak nevezték.

Kép forrása: Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom

Elég hamar szűkösnek bizonyult ez is, ezért már 1806-ban le akarták bontani. Végül több évtizedes toldozgatás-foldozgatást követően 1937-ben valóban lebontották.

Az új templom tervezésére pályázatot írtak ki, ezt nyerte meg Szeghalmy Bálint azzal a tervvel, ami alapján aztán felépült az általunk is jól ismert templom. (Ő tervezte a martintelepi református templomot és az 1956-ban szétlőtt régi avasi kilátót is). Az új épület 1938-ban lett kész.
Aztán valakik 1997 december harmadikának éjjelén felgyújtották.

Kép forrása: http://www.hajnalgeza.hu/szakiras/deszkatemplom.html

A továbbiak szempontjából fontos tudni, hogy az eléggé ortodox szemléletű magyar műemlékvédelem nem támogatja (és nem is engedi) a teljes rekonstrukciót. A teljes rekonstrukcióra Varsó háború utáni újjáépítése kínált precedenst. Ez volt az az eset, amire hivatkozva az ortodox műemlékesek is elfogadták, hogy háborús pusztulás esetében elképzelhető a rekonstrukció, ha rendelkezésre állnak hiteles adatok.
Szerencsére esetünkben is a rekonstrukció valósult meg, amit komoly kutatómunka előzött meg: a szakemberek felkutatták az eredeti terveket, összegyűjtöttek archív fotókat, alaposan felmérték a még megmaradt épületszerkezeteket. A rekonstrukció generáltervezője a Műépítész Kft. volt, a belsőépítészeti terveket zömmel a Hadas Műterem készítette. A templombelső végül nem a tűzvész előtti állapotra lett helyreállítva: a tűzvész során előkerült a torony téglafalában egy csúcsíves nyílás, ebből emeleti toronykarzatot alakítottak ki.

Kép forrása: http://hadas.hu/index.php/szakralis-epuletek/megvalosult-munkak/szakralis-epuletek/

Aki a Facebook-oldalunkat követi, az tudja, hogy tegnaptól a templom a Google Earth-ön is megtalálható.

A bejegyzésben szereplő információk forrása: Balogh Judit – Dobrossy István szerk.: Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom. Miskolc, 1999, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség.

Miskolci az első vidéki játszótér a jatszoterkereso.hu-n

(Örömmel köszöntjük első vendégszerzőnket, Dávidot, aki eddig is sok hasznos ötlettel járult hozzá a bloghoz.)

Még januárban merült fel bennem a gondolat, hogy milyen jó lenne térképen, kategóriákba sorolva látni a miskolci játszótereket, és így kevésbé ismert helyekre is szívesebben el tudnánk menni a gyerekekkel. Aztán rákeresve a neten kiderült, hogy mint már sok más ötletet, ezt is megcsinálták előttem, méghozzá nagyon jó minőségben: ez a jatszoterkereso.hu.

A készítők és karbantartók szintén gyerekes apukák IT tudással megáldva, akik megcsinálták a keretrendszert, és nagyon sok budapesti játszótérrel fel is töltötték azt. Vidéki még nem volt, de volt egy felhívásuk, hogy várják a jelentkezőket, és be lehet küldeni játszótereket képekkel. Én a hozzánk legközelebb eső játszóteret fényképeztem és kategorizáltam be, erre már külön feltöltő felület is van (http://jatszoterkereso.hu/tolts-fel-jatszoteret-te-is/).

Ez a játszótér jelent meg a múlt héten az oldalon, mint első vidéki játszótér: http://jatszoterkereso.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/miskolc/racz-adam-utcai-jatszoter/ 

Biztatom az olvasókat, hogy ragadjon át másra is a lelkesedés, és egy-két képet kattintva bővítsük a miskolci játszótereket! Akiknek még további biztatás is kell, azok elolvashatják, hogy most egy nyereményjáték is van az oldalon. Már nekem is megvan a következő  beküldendő játszóterem, csak még a képeket kell összekészítenem.

A játszóterekre vadászva egy dolog tűnt fel. Szegény játszótereknek (a legtöbbnek), még ha most is újították fel, nincs nevük. Milyen jó lenne, ha egy felújítás után lenne névadó is, hiszen mennyivel személyesebb, és jobban lehet rá hivatkozni a gyerekek előtt is: menjünk pl. a Mazsola játszótérre. Most legtöbbször valamilyen jellegzetes játék alapján hivatkozunk rájuk. Van pl. drótköteles, kosárhintás játszótér, de a névnek jobban örülnék.

Tud valaki erre választ adni, hogy közigazgatásilag kihez tartoznak a játszóterek, hogy lehetne egy játszótérnek nevet adni? 

Van is egy ötletem. Dargay Attila ha nem is miskolci születésű, de borsodi (nyéki). Milyen jó is lenne, ha mondjuk a városban a játszóterek az ő főhőseikről kapnák neveiket.

A Gömöri pályaudvar

Miskolcnak jelenleg két személypályaudvara van (régebben volt még a vasgyári is). Ezek közül a Tiszait mindenki ismeri, a Gömörit már kevésbé. Ez utóbbinak az lett a végzete, hogy a trianoni békeszerződés levágta az általa kiszolgált vonalak nagy részét, így előbb az épület, majd az egész környék eljelentéktelenedett és lepusztult. (A közúti határok azóta eltűntek, de a vasútközlekedés sajnos nem állt helyre Gömör határon túli része felé.)

A vasútvonalat (és a pályaudvart) a gömöri vasgyárak és bányák Miskolccal mint kereskedelmi centrummal való összekapcsolásának igénye hívta életre az 1870-es években. Az állomásépület 1898–99-ben épült, Pfaff Ferenc tervei alapján.  Róla azt érdemes tudni, hogy az államvasút építészeként többek között olyan nagyvárosok pályaudvarait tervezte, mint Pozsony, Zágráb, Kolozsvár, Fiume.

Az "olasz-reneszánsz" stílusban épült Gömöri pályaudvar a korszak egyik legszebb miskolci épülete. Falai sárga színű téglaburkolatosak, homokkő és terrakotta díszekkel. A perontetőt öntöttvas oszlopok tartják.
Érdekes adat a bekerülési költség: 85 000 forintba került az épület, és akkoriban egy ottani vasúti szakmunkás 30 forintot keresett havonta. Ha egy mai mezei vasutas havi keresetét 100 000 Ft-nak vesszük, ez azt jelenti, hogy mai áron 283 millió forintba került az épület. Van némi építőipari tapasztalatom, így úgy tippelem, hogy ma ennyiből nem lehetne kihozni, szóval vagy a vasutasok keresnek kevesebbet mostanában, vagy az építkezés lett drágább.

Forrás: www.profila.hu

Forrás: www.keptar.oszk.hu

A pályaudvar körül már a XIX. század végén elkezdett kiépülni egy ipari központ a közraktárakkal, gépgyárakkal, bútorgyárral, drótgyárral, gőzmalommal.

Jelenleg eléggé világvége hangulatot áraszt. Nemrég arra járva bementem az utascsarnokba vonatjegyet venni másnapra. Az élmény felért egy időutazással. Maga a csarnok még lepusztultságában is lenyűgöző, azonban a kiszolgálás eléggé múltszázadi: senki se volt előttem, mégis kb. negyed óráig tartott megvenni a jegyet a másnapi InterCityre, az meg már csak a vonaton derült ki, hogy (az egyébként kedves) hölgy az egy órával későbbire adta a helyjegyet :-)

(Adatok forrása: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 2. kötet. Miskolc, 1995, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda.)
Frissítés:
A muemlekem.hu vonatkozó oldalán van még jó pár szép kép az épületről:
http://muemlekem.hu/muemlek?id=2929

Leszakadt híd

Nem szeretnénk a helyi újságok konkurenciája lenni "mikócsinájákmámeg"-témájú cikkekkel, most mégis feltesszük a kérdést: mikor csinálják már meg?

A Tiszai pályaudvarra vezető Szinva-híd járdája évek óta le van szakadva. Arra nem emlékszem, hogy hány éve, de biztos, hogy nem egy és nem is kettő. Nyilvánvalóan veszélyes így rajta közlekedni, ha valakit baleset érne, a híd fenntartója-tulajdonosa felelne. Ezt meg kell oldani. Meg is oldották: eltorlaszolták ott a gyalogosközlekedést. Csak éppen arról nem gondoskodtak, hogyha ott nem tudunk, akkor máshol közlekedhessünk. (A túloldalra elég bonyolult átjutni, mert nincs zebra, nagy a forgalom.) Így jobb híján mindenki egyszerűen lelép a forgalmas úttestre, ami mellett villamos is megy, hogy az autósoknak nehezebb legyen kikerülni a lelépő gyalogosokat. Így megy ez. Évek óta.