Ablakcsere

Miskolc, Madarász Viktor utca

A diósgyőri vár melletti tó

Ezt a képet valószínűleg mindenki ismeri:

Ludwig Rohbock metszete a XIX. sz. közepéről

Ha esetleg valakinek nem ugrana be, hogy honnan, annak segítek:

kép forrása: http://papirpenz.hu/reszletek/478

A nem miskolciak valószínűleg észre sem veszik, hogy van rajta egy "oda nem illő" dolog: az egykori halastó.

A tavat sajnos az 50-es években feltöltötték, és a mélyén fakadó forrásokat bekötötték Miskolc vízellátásába. A tó emlékét jelenleg a Tavi-forrás vízmű és a Tópart utca neve őrzi.

Érdemes megnézni a területet a levéltári portál térképein is:

Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

A tó egykoron összeköttetésben állt a több forrás által táplált várárokkal, érdekes műszaki megoldásként egy bukógát kötötte össze azzal. Mellette folyt a malomárok, ez még most is megvan, de az egykori királyi malom épületében jelenleg autószerviz és szikvízüzem működik (természetesen mindkettő a várról kapta a nevét, mint a környéken szinte minden). A tó helyén most egy nagy semmi van: kertek végi, beépítetlen terület. Ami szerintem még mindig jobb, mintha valami épülne oda, mert így legalább az esélye megvan, hogy egyszer visszaállítják a tavat. Nemcsak a látvány miatt lenne érdemes: a tó feltöltése óta a környéken igen magas a talajvíz.

A Hadas Műterem Kft. 2004-ben a diósgyőri vár és környezetének rendezésére kiírt (eredménytelen) pályázaton már adott is tervi javaslatot a tó visszaállítására, ennek azonban sajnos nem lett folytatása:

Letöltés pdf-ben (15,3 MB)

Tavaly a város ún. Anjou-ligetet tervezett a területre, ami gyakorlatilag egy szalonnasütőhelyekkel, padokkal ellátott park lett volna, aztán év végén a környékbeliek idegeit egy olyan levél borzolta, ami szerint parkolót kívánnak oda építeni. Információink szerint ezt a beruházást Szőke László, a Főépítészi, Városfejlesztési és Rendezési Osztály vezetője (nagyon helyesen) leállította.

A természet egyébként vissza szeretné foglalni, ami az övé, ezeket a képeket tavaly karácsonykor készítettem:

Filmelőzetes ismerős helyszínekkel

Előreláthatóan 2011 őszén kerül a magyar mozikba Dyga Zsombor Utolér c. filmje. Hány miskolci helyszínt ismertek föl a hivatalos előzetesében?

Kutyasétáltatás közben én is többször találkoztam a forgatócsoporttal, remélem, feltűnünk majd a filmben valahol a háttérben, a kutya meg én :-)
Forrás:
http://www.origo.hu/filmklub/blog/elozetes/20110204-elozetes-dyga-zsombor-utoler-cimu-filmjehez-onodi-eszter-bartsch-kata.html

Újra a Sajó-völgyi Regionális Vasútról, dél-alföldi példa alapján

Írtunk korábban Perlaki Attila ötletéről, a Sajó-völgyi Regionális Vasútról. Aki azt gondolná, hogy az ilyesmi Magyarországon csak álmodozás lehet, annak ajánlom figyelmébe a Hódmezővásárhely és Szeged között épülő TramTrain villamosvasutat. A vasút kiépülésével a két városközpont közötti utazási idő 30 percre csökken.

"A beruházásnak a szegedi tömegközlekedési fejlesztések adják az egyik pólusát, emellett Szeged és Vásárhely között a vasútvonal felújításával és Hódmezővásárhelyen a városi kötöttpálya kiépítésével jár."

Látható, hogy a koncepció nagyon hasonló az SVRV-hez. A hasonlóságok itt nem állnak meg, nézzük meg a négy város (egyelőre Tiszaújvárost hagyjuk ki) adatait:

Miskolc: 169 226 lakos

Szeged: 169 731 lakos

Hódmezővásárhely: 47 201 lakos

Kazincbarcika: 29 256 lakos (a vele gyakorlatilag összenőtt Sajószentpéterrel együtt 41 583 lakos)

Szeged–Hódmezővásárhely távolság közúton: 26,2 km

Miskolc–Kazincbarcika távolság közúton: 20,9 km.

Azt gondolom, hogy ami a hagyományosan elmaradott régiónak számító Dél-Alföldön működhet, az az egyértelműen hasonló feltételek megléte mellett beválna a hagyományosan elmaradott régiónak számító Borsodban is.

Forrás:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/04/villamosvasuttal_kotik_ossze_szeged_es_hodmezovasarhely_belvarosat/

Ünnepi bejegyzés: városunk főépítésze Ybl-díjat kapott

Az Ybl Miklós-díj a legrangosabb magyarországi építészeti elismerés (ha bulvárlap lennénk, azt mondanánk, hogy magyar építészeti Oscar-díj). 1953-ban alapították, 1992 óta évente  öt építész kapja meg, mégpedig nem egy-egy épületre, hanem az életműért, ill. "a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó tevékenységért".

Ezt a díjat kapta meg ma Rostás László, Miskolc jelenlegi (az Építész Kamara által delegált) főépítésze.

kép forrása: epiteszforum.hu

"Mintegy négy évtizedes, főként Miskolcon kifejtett munkássága komoly életmű, amelyet több jelentős oktatási, sport és egészségügyi rendeltetésű épület tölt ki tartalommal. Építészeti hitvallását mégis templomai és kisebb épületei tükrözik leghívebben. Ez a kép leginkább szakrális vagy kozmikus jelekből épül fel, ezekből írja le az alkotó a konkrét anyaggal bíró tereket. Kiemelkedők lamella-szerkezetes kísérletei, amelyeket kupolák, tektonikus felületek létrehozására alkalmaz. Egyes épületei drámai erejűek, mint például a Gyár utcai ravatalozó."

Ezúton szeretnénk mi is néhány épületének rövid bemutatásával gratulálni.

Jégcsarnok

kép forrása: epiteszforum.hu

Az épület különlegessége a falamellás tetőszerkezet, amit erdélyi ácsok építettek. Érdemes az épületről az Építészfórum cikkét elolvasni:

http://epiteszforum.hu/node/6409

Felsővárosi Református Templom

kép forrása: eloepiteszet.hu

A templom egy panellakótelep mellett épült több, mint tíz éven át. Tavaly decemberben nyitották meg.

További képek itt találhatóak róla:

http://eloepiteszet.hu/?q=hu/fontosabb-epuletek/miskolc-felsovarosi-reformatus-templom

A méltatásban említett Gyár utcai ravatalozót ismerjük, szeretjük, de sajnos nem találtunk róla fotót. (Frissítés: azóta lefotóztuk, lásd lentebb.)

A Bajcsy-Zsilinszky utcai, jól sikerült tetőráépítés mellett viszont minden nap elmegyünk, így álljon itt arról is egy (saját) fotó:

És végül szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani a már említett Boltív sorozatban készült portréfilmet:

http://minap.hu/mivid.php?ext.a10453

(Személyes megjegyzés, hogy Rostás Lászlót villamoson szoktuk látni utazni, ami nagyon szimpatikus és az ő pozíciójában lévő emberek esetében sajnos igen ritka dolog.)

Frissítés:

Hogy ne a levegőbe beszéljünk, felelős bloggerként ma elbicikliztem lefotózni a Gyár utcai ravatalozót, íme:

Vár Italbolt, Vár Lottózó, Vár Auchan

A műemléképületek, műemléki városrészek komoly turistaforgalmat vonzanak. A turistaforgalomból azonban a legkevésbé a műemlékek profitálnak (főleg, ha nem belépőjegyesek), sokkal inkább a környék vállalkozásai. Ez adta az ötletet a horvátoknak egyfajta műemléki adó bevezetésére: a műemlékek környékén mindenki, a bankautomata üzemeltetőjétől kezdve a panzióson át az autószerelőig befizet a bevételéből egy minimális összeget. Annyira minimálisat, hogy meg sem érzi, de a sok kicsi sokra megy alapon végül mégis tisztességes pénz gyűlik össze, aminek nagy része helyben marad, és csak műemléki célra fordítható. A dolog olyannyira működik, hogy már a "kárvallottak" is szeretik: a befolyt pénzből ugyanis a város rendbe tud hozni újabb műemlékeket, így a vendéglátók mondhatják a vendégeiknek, hogy jöjjenek vissza, mert újabb látnivalók lettek azóta, hogy utoljára itt jártak. Öngerjesztő folyamat, pozitív irányban.
És hogy miért a bejegyzés kissé talányos, de létező vállalkozásokra utaló címe? Mert velünk ellentétben a horvát rendszerben annak is fizetnie kell, aki a műemlék képét felhasználja.

Abszolút egyet tudok érteni ezzel a rendszerrel. Szerintem városi szinten is be lehetne vezetni, és a kezdeti siránkozás után talán itt is rájönnének az érintettek, hogy jól jártak.

Hajnal

A régi és az új Miskolc