Többször foglalkoztunk már a blogon az Avas Szálló pusztulásával.
Most a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal oldalán botlottam bele egy fotókkal gazdagon illusztrált régebbi írásba az építkezésről, ajánlom figyelmetekbe:
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 19., csütörtök
2012. július 18., szerda
Milyen volt a miskolci bor?
Koháry István: Embernek ételében mértékletesnek kell lenni... (1682–1685 k.)
„Örömben hogy legyünk, s hogy jókedvet vegyünk, van gondom italra,
Lotombergi borra, olaszra, spanyorra s finum tokajira,
Narancs, citromosra és rozmaringosra s az jó vernaciára.
Ürmös a sopronyi, örvényes bazinji, zsályás az tarcali,
Nem kell keresztúri, sem a szentpéteri, hanem mézesmáli,
Kihagyjuk az vácit, gyöngyösit, miskolcit, nem minden kedveli.”
Bertalanffi Pál: Világnak két rend-béli rövid ismérete, Nagyszombat, 1757.
„Borsod Vármegye; azon névü mezö várostó eredett. A’ fö-városa Miskólcz; melly-is igen nagy, és népes, a’ boráról-is hires...”
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 17., kedd
Vitorlázók Miskolc fölött
Kedden Budapestről jöttem haza, és a Tiszai előtt gyalogolva vettem észre ezeket a repülőket a felhős égen. Nagyon szép látványt nyújtottak. Szerencsére nálam volt a fényképezőgép, így tudtam néhány fotót csinálni.
Valószínűleg az Avas Kupa résztvevőit láttam.
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 16., hétfő
Szolgálati közlemény: nyaralás
A szerkesztőség nagyobb hányada tegnap elutazott, és csak a hét végén jön haza, így a blogon a héten előre beállított, rövidebb lélegzetű bejegyzések lesznek.
Újabb épületek a Google Earth-ön
A februári nagy menet után májusban újabb öt belvárosi épületet töltöttünk fel a Google Earth-re, köztük egy olyan nagy falatot is, mint a Megyeháza, ezzel teljessé vált a Városház tér keleti oldala.
A folytatás sajnos bizonytalan, a városháza egyelőre leállította a dolgot, pedig nagyon szívesen folytatnánk. A fotózással-méréssel már előrébb vagyunk, kész van a Városház tér nyugati oldala is és a Hunyadi utca déli oldala a Zenepalotáig. Reméljük, lesz alkalmunk feldolgozni ezeket.
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 13., péntek
Miskolc a rádiózásban
R. Nagy Józseftől kaptuk az alábbi nagyon érdekes anyagot, köszönte érte!
1. A múltban Miskolc neve számos rádiókészülék skáláján is szerepelt. Az 1,25 kW-os miskolci rádióállomást 1933. május 28-án avatták fel, mely kezdetben a 209,8 m-es, nagyjából fél évvel későbbtől pedig a 208,6 m-es hullámhosszon dolgozott.
 |
| A miskolci adó 1933-ban |
A rádiók skálaüvegein ettől az időponttól kezdve, nagyjából tizenkét éven keresztül jelent meg Miskolc neve. Ha a skála tartalmazza Miskolcot, könnyű azon megtalálni, hiszen a középhullámú sávban átellenben mindig Budapest I. (a későbbi Kossuth adó) található. Nem volt általános gyakorlat a kis miskolci adó megnevezése, még a magyar gyártású készülékeken is ritka. Ami azonban még különösebb, az Miskolc nevének változatos írásmódja. Ehhez tudni kell, hogy az 1922-es „A magyar helyesírás szabályai” kiadvány hivatalossá tette az addig is terjedő gyakorlatot, azaz Miskolc nevének cz helyett c-vel történő írását. Ezt az írásmódot követték a magyar gyártmányok (az alábbi képen látható EKA készülék skálája).
Ezen túl azonban hatalmas a keveredés. Az angol Marconi, a cseh REL, de akár egyes francia készülékeken is (közvetlenül a Tour Eiffel adó alatt) a régies, cz-s Miskolc megnevezés található. A tallinni Rammul rádiógyár c-vel, míg a sok nemzeti leányvállalattal rendelkező Philips gyár egy évadon belül is vegyesen írt. Egyik 1938-as készülékén (Philips 114A) cz-vel, míg a másikon (Philips 628B) c-vel. A legfurcsább azonban annak a francia készüléknek a skálája, ahol a város neve nagyvonalúan Miskolcs.
 |
| Marconi 272 |
 |
| REL-Atlantic |
 |
| francia készülék |
 |
| Rammul Tallinn |
 |
| Philips 114A |
 |
| Philips 628B |
 |
| Miskolcs |
2. Kevesek számára ismert, hogy Miskolc nevét egy bolgár gyártású rádiókészülék, pontosabban lemezjátszós rádiókészülék is viselte. Előzetesen jó tudni, hogy az 1960-as évek elején a KGST országok megállapodása értelmében Magyarországgal szemben Bulgária kapta meg a rádiógyártás lehetőségét. Ekkor az Orion gyár mérnökei által kifejlesztett technológiákat, köztük a sikeres Pacsirta készülék dokumentációit is átadták a bolgár rádióipari szakembereknek. Ennek alapján építették azokat a készülékeket, amelyek az 1960-as években megjelentek a magyar rádiópiacon. Az Orion a Terta gyárral együtt abbahagyta a rádiógyártást, a székesfehérvári Videoton azonban (mely akkoriban még Vadásztölténygyár, illetve később Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára néven termelt) különféle kiskapuk megtalálásával meg tudta tartani rádiógyártási profilját. A Magyarországra szánt bolgár Elprom készülékek első szériája magyar feliratozással készült, magyar városok neveit kapták. Legelsőként a Pacsirtából továbbfejlesztett Budapest, majd később a Szeged zeneszekrény, a Pécs, és a lemezjátszós Miskolc rádió. A Miskolcok, négyhullámsávos, URH-s készülékek, meggyőző, 2W-os kimenő teljesítménnyel, tekintélyes méretekkel: 65*41*35 cm-es dobozzal, 16 kilogrammos súllyal. A Miskolc meglehetősen ritka készülék, magas ára miatt kevesen vásárolták, így kevés is maradt az utókorra.
Kapcsolódó bejegyzések:
2012. július 12., csütörtök
Eső után
Bocs a minőségért, csak a telefonom volt nálam.
Aki esetleg nem ismerős a környéken, annak itt egy fotó, hogy az utolsó helyszín hogy néz ki máskor (pl. a fenti fotó készítése előtt pár órával is ilyen volt):
Kapcsolódó bejegyzések:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)